Új intézkedéseket jelentett be Gulyás Gergely

November 1-től maszkot kell viselni a tömegközlekedési eszközökön

November 1-től maszkot kell viselni a közösségi közlekedési eszközökön, emellett látogatási tilalmat rendelnek el az egészségügyi intézményekben, a szociális intézményekben utóbbiról a vezető dönthet – sorolta a kormány döntéseit, amelyeket a járvány fékezése érdekében hozott.

Hangsúlyozta: az intézkedések célja, hogy minél többen olttassák be magukat. A járvány-előrejelzések abban ugyanis egyetértenek, hogy a negyedik hullám során ugrásszerűen megnőhet a fertőzések száma, míg a kórházba vagy lélegeztetőgépre kerülőké és az elhunytaké kisebb mértékben, de növekedni fog, így a helyzet intézkedéseket igényel.

A megbetegedések száma azokban az országokban alacsonyabb, ahol magas az oltottak aránya, és minél alacsonyabb az átoltottság, annál tragikusabb a helyzet. Elmondta: a kabinet szakemberekkel konzultálva, az operatív törzs javaslatára hozta meg döntéseit, míg az oltás előírásával kapcsolatos intézkedést a munkaadók szervezeteinek javaslatára hozták.

Megismételte: az oltáshoz képest minden más védekezési mód csak másodlagos hatékonyságú. Ezért minden olyan intézkedés fontos, amely növeli az oltottak számát – jelentette ki.

Az Európai Bizottság egyelőre a migráció pártján áll

A miniszter arról is beszélt, hogy egész Európában ismét nagy a migrációs nyomás és várhatóan tovább fog erősödni. Azt mondta: jó lenne, ha az Európai Bizottság a migráció pártjáról a külső határvédelem pártjára állna, mert ha nem akarjuk, hogy a járvány és a gazdaság újraindításának idején destabilizálódjon Európa, hatékony határvédelemre és ehhez megfelelő európai hozzájárulásra van szükség. A kormány levélben fordul a bizottsághoz, hogy legalább részben térítse meg az EU a kerítésépítés árát – közölte.

Kifejtette: az afganisztáni helyzet és a fehérorosz határon történtek miatt erősödik a migrációs nyomás. Most a napi átlag az illegális határátlépéseket tekintve 319 eset, tavaly, az év hasonló időszakában 97-en kísérelték ezt meg – közölte. Úgy vélte, Európában újrakezdődött a migráció kezelésével kapcsolatos vita, és egyelőre a bizottság sajnálatos módon a migráció pártján áll. A testület belügyi biztosa néhány nappal ezelőtt arról beszélt, hogy a járvány utáni helyreállítás csak akkor lehetséges, ha abban a migránsok és a migránsszervezetek is részt vesznek, migránsok nélkül nem tudtunk volna megbirkózni a járvánnyal, a társadalmaknak szükségük van a migrációra, és nem kell félni tőle – idézte fel a miniszter.

Azt mondta: úgy tűnik, a bizottság egyelőre még nem látja a helyes választ, egyre többen azonban igen, Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője például egyértelművé tette, hogy támogatja a fizikai határok létesítését és azt, hogy az EU járuljon hozzá a külső határok védelméhez.

Ha valaki nem veszi fel az oltást, azt fizetés nélküli szabadságra lehet küldeni

A kötelező oltásról kérdésre azt mondta, két oltásra vonatkozik a rendelkezés, felmentés kérésére pedig van egy bevett gyakorlat, mivel az egészségügyben már korábban kötelezővé tették az oltást. A szabályozás meg fog egyezni ezzel a gyakorlatával, orvosi igazolással kaphat felmentést az, akinek valamilyen betegsége miatt ártalmas lenne az oltás – részletezte.

Ha valaki mégsem veszi fel az oltást, azt fizetés nélküli szabadságra lehet küldeni, és ha egy évnél tovább ez a helyzet fennáll és a szabályozást indokolt fenntartani, a munkaviszonyt is meg lehet szüntetni – mondta.

A döntés indokaként azt mondta, akkor tudják a negyedik hullámot mérsékelni és az újabb hullámokat elkerülni, ha az oltottság magasabb lesz. Elmondta, hogy az oltás kötelezővé tételének lehetőségét a munkahelyeken a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a turizmus területén több mint tíz szervezet kérte. Az első oltást – a mostani tervek szerint – december 15-éig kell felvenni – mondta. Közölte, a rendelkezés addig marad életben, amíg „a járvány velünk van”. A kötelező oltás lesz az irányadó az állami cégeknél és a nagy állami alrendszereknél, így a pedagógusoknál is – mondta.

A miniszter elmondta, a közszféra oltottsága lényegesen magasabb, mint a társadalomé általában, de a fegyveres testületeknél alacsonyabb az oltottság. Közlése szerint nem merült fel, hogy az államigazgatásban lehetővé tegyék az otthoni munkavégzést.

Felidézte, néhány kórház már elrendelte a látogatási tilalmat, ugyanakkor megmaradnak olyan kivételek, mint a haldoklók látogatása. Műtétek elhalasztása vagy a kiskunhalasi járványkórház megnyitása nem merült fel, mert nagy számban van szabad kórházi ágy – közölte.

A miniszter kijelentette, „bőven elegendő lélegeztetőgép áll rendelkezésre” Magyarországon, amikor pedig ezen eszközök esetleges túlárazottságáról kérdezték, közölte, a vásárlás idején az ár „a szabadrablás keretei között meghatározott volt”. Emlékeztetett: a beszerzések idején voltak olyan becslések, hogy akár egyszerre 10 ezer ember gépi lélegeztetésére is szükség lehet.

Semmilyen körülmények között nem akarják lezárni az országot

Minden olyan intézkedés, ami az oltás iránti kedvet csökkenti és más, alternatív megoldásokat könnyít meg, az rossz és helytelen – fogalmazott Gulyás Gergely, megemlítve: a kabinet álláspotja pedig továbbra is az, hogy magasabb oltottsági mutatóval lehet gátat vetni a járvány terjedésének.

Közölte: ha technikailag megoldható, a kormány együttműködik abban is akár, hogy a nagyfoglalkoztatók dolgozói számára kihelyezett oltópontokat rendezzenek be. A védettségi igazolványok külföldi elfogadásáról a miniszter úgy nyilatkozott, kétségkívül az a biztos, ha valakinek két oltása van, olyan vakcinával, amelyet az adott ország elfogad. Elmondta: eddig nem volt szó arról, hogy visszaállítanák az operatív törzs napi sajtótájékoztatóit.

Az országot lezárni semmilyen körülmények között nem akarják – jelentette ki Gulyás Gergely a további járványügyi intézkedésekre vonatkozó kérdésre válaszolva. Szólt arról, hogy 2022 végére kell kész lennie a debreceni oltóanyaggyárnak, és a cél az, hogy legyen koronavírus elleni magyar vakcina, amíg nincs ilyen, bérgyártásra kell berendezkedni, licencet kell vásárolni. Emlékeztetett arra, hogy Romániától 50 koronavírusos beteget vett át Magyarország ápolásra. Hozzátette: újabb kérés más országtól nem érkezett.

Minden országnak saját magának kell eldöntenie, szüksége van-e a migránsokra

A miniszter sikeresnek ítélte az Európa Tanács magyar elnökségét, amelynek az volt a célja, hogy nemzeti kisebbségek helyzetére fontosságára és problémáira felhívja a figyelmet. Miközben Európában ma minden kisebbség jogaira még akár a józan ész határain túl is igyekeznek figyelni, addig a nemzeti kisebbségek nem kapnak kellő figyelmet – magyarázta.

Ylva Johanssonnak, az Európai Bizottsági belügyi biztosának migrációt támogató nyilatkozatáról azt mondta, minden országnak saját magának kell eldöntenie, hogy szüksége van-e a migránsokra. Magyarország mindig is toleráns volt, nem gondolja, hogy meg kellene mondania más uniós tagállamoknak, hogyan döntsenek a migrációról. Közölte, Magyarország 2016-ban népszavazást is tartott erről a kérdésről, ahol a választópolgárok soha nem látott számban utasították el a migrációt. Szerinte 1989 óta sem népszavazáson, sem országgyűlési választáson egyetlenegy kérdés vagy párt sem kapott akkora támogatást, mint a migráció elutasítása.

A Norvég Alapról és az uniós forrásokról szóló megállapodást firtató kérdésre Gulyás Gergely közölte, ahhoz két fél kell. Magyarország kész a megállapodásra, de számol azzal, hogy Brüsszel be akar avatkozni a magyar választási kampányba és akkor a helyreállítási alapról szóló megállapodást el lehet húzni akár a választásokig – tette hozzá. Közölte, az uniós forrásokat a magyar kormány az elmúlt nyolc évben előfinanszírozta, a kérdés az, hogy az EU-val mikor számolja el ezeket az összegeket Magyarország.

Amikor arról kérdezték, hogy uniós szervek a 444 portált vonják be tényellenőrzési feladatokba, Gulyás Gergely arról beszélt, szerződésszegésnek is tekinthető, hogy belpolitikai kérdésekbe avatkozik az Európai Bizottság. Minden külföldi beavatkozás egy nemzeti választásba tisztességtelen, főleg, ha ezt egy pártpolitikától a szerződések szerint mentes uniós szerv követi el – tette hozzá.

A kormány 2010 óta nem emelte a benzinárban a jövedéki adó mértékét

A benzinárról azt mondta, folyamatosan vizsgálják, milyen mértékű terhet jelent a magyar háztartásoknak a megemelkedett benzinár, milyen inflációs hatása van és az uniós keretek között milyen eszköze van a kormánynak a benzinár mérséklésére. Közölte, a kormány 2010 óta nem emelte a benzinárban a jövedéki adó mértékét. A miniszter elmondta azt is, nem adott árszint, hanem a gazdaságra gyakorolt hatás kapcsán születhet döntés a benzinár befolyásolásáról. Azt közölte: nem látja annak veszélyét, hogy zavar léphetne fel a magyarországi üzemanyag-ellátásban.

Közlése szerint a gáztartalék betárazása szeptemberben fejeződött be, 83 százalékos telítettséggel, most 77 százalékos ez a mutató, azaz Magyarország hónapokon át, akár egész télen biztosíthatja a szükséges gázmennyiséget a tartalékokból.

Beszélt arról is, hogy jól állnak a minimálbér-tárgyalások, a megállapodáshoz azonban a másik oldal adókedvezményeket kér, ez elsősorban a szociális hozzájárulási adó csökkentését jelenti, de másik két adó mérséklése is felmerült, ebből az egyik az iparűzési adó.

Gulyás Gergely egy válaszában beszélt arról is: hogy néhány hónap kérdése a ferihegyi reptér megvásárlása, a létesítményen pedig újabb fejlesztéseket lesz szükséges végrehajtani. Ezek között említette egy új terminál és parkoló építését, valamint a közvetlen vasúti kapcsolat megteremtését. Utóbbiról szólva elmondta: felmerült egy reptéri vasút építése és az is, hogy a szolnoki fővonalat kapcsolják össze a légikikötővel. Utóbbi szerinte „néhány év alatt kész lehet”.

A Bige László cégcsoportjára a műtrágyapiacon történt kartellezés miatt kiszabott bírságról azt mondta, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szabott ki „egy baloldali milliárdosra” 14 milliárd forintos bírságot. A kormány a jogszabályokat hozta meg, amelyek úgy tűnik, hogy jók, mert az a cselekmény, amelyet a GVH büntetett, a műtrágyapiacon drámai áremelkedést hozott – magyarázta.

Arra a felvetésre, hogy tervez-e beavatkozást a műtrágyapiacon az árak miatt a kormány, a miniszter azt mondta, tudják, hogy kell majd ágazati segítségnyújtás. A kormány asztalán van az ügy – tette hozzá.

A politikai ellenfeleiknek az az érdeke, hogy rágalommal teli kampány legyen

Gulyás Gergely annak a véleményének adott hangot, hogy Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt is a baloldal azon részéhez tartozik, amely „feltétlen támogatója a migrációnak”, az ellenzék gyűlölet elleni küzdelméről szólva pedig megemlítette: e téren eredményt érhetnek el a baloldalon, „ha önmagukat leállítják”.

A Márki-Zay Péter által nyilvánosságra hozott, őt lejáratni célzó, állítása szerint a Fidesz által készített dossziéról azt mondta: a kormányfőjelöltet „még a sajátja is kinevették” miatta. A nyilvánosságra hozott információk a sajtóban megtalálhatók. „Nem érdemes egymást ennyire lenézni” – fogalmazott.

Gulyás Gergely 2022-ben durva kampányra számít, mert a 2002 és 2010 közötti, illetve a mostani kormány teljesítményét összehasonlítva, a polgári kormány tevékenysége eredményesebb. Ezért a politikai ellenfeleiknek az az érdeke, minél durvább, vádaskodással, rágalommal teli kampány legyen – közölte.

Amikor a fővárosból kiköltözők több tízezres számáról kérdezték, Gulyás Gergely arról beszélt: Karácsony Gergely főpolgármester a kampányában lakástámogatást ígért, de ezt nem tartotta be. Hozzátette: Budapest összehasonlíthatatlanul szemetesebb, mint két éve, több a dugó és a hajléktalanprobléma is visszatért a fővárosba.

Kitért arra is, hogy a fővárostól várják, nyilatkozzon arról, felmondottnak tekinti-e a kormánnyal az egészségügyi fejlesztésekre kötött megállapodást. Szerinte a főváros rosszhiszeműen járt el, és ha a polgári jog szabályai szerint felmondja a megállapodást, el kell számolnia az eddig kapott pénzekkel.

Egy kérdésre beszélt arról, hogy látta és jó filmnek tartja a 2006-os eseményekről és Gyurcsány Ferencről szóló filmet. Szólt arról is, hogy beszédesnek tartja, hogy a múlt hétvégi békemeneten sokkal többen voltak, mint az ellenzéki demonstráción.

Volt kérdés arról, hogyan értékeli, hogy a horvát legfelsőbb bíróság megerősítette Hernádi Zsoltnak, a Mol elnök-vezérigazgatójának elmarasztaló ítéletét a Mol-INA-ügyben. Gulyás Gergely közölte, ennek az ügynek az objektív és jogállami keretek közötti elbírálása Horvátországban nem volt biztosított, ezt a választottbíróság is kimondta. A nemzetközi bíróság is úgy ítélte meg, hogy a Mol-INA-szerződéskötés megfelelt a jogszabályoknak – tette hozzá.

Közölte, a magyar bíróság egyszer már döntött Hernádi Zsolt kiadatásáról és megalapozottnak találta, hogy Magyarország ne adja ki Hernádi Zsoltot a horvát hatóságoknak.