Klaus Iohannis ultimátumot adott a román pártoknak
Klaus Iohannis csak akkor fogja formális kormányalakítási egyeztetésekre hívni a parlamenti pártokat, ha előzetesen megállapodnak egymással egy kormánytöbbség kialakításáról – jelentette be csütörtökön a román államfő.
Iohannis szerint a korábbi két kormányalakítási kísérlet bebizonyította, hogy kisebbségi kormány köré nem lehet parlamenti többséget gyűjteni, ezért ilyen megoldási javaslatot többé nem fogad el. Az elnök üdvözölte, hogy koalíciós tárgyalások kezdődtek a pártok között és közölte, megvárja, amíg közös javaslattal állnak elő.
A két éve kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) küldöttsége mind a korábbi koalíciós kormányból kilépett Mentsétek meg Romániát Szövetséggel (USR), mind az ellenzéki Szociáldemokrata Párttal (PSD) egyeztetett, de még nem döntött arról, melyikükkel próbál koalícióra lépni.
A szerdai PNL-USR találkozó után mindkét párt vezetői derűlátón nyilatkoztak a – Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) is magába foglaló – jobbközép koalíció helyreállításának esélyéről.
Csütörtökön a PNL vezetői a PSD küldöttségével találkoztak a parlamentben és szintén békülékeny, bizakodó hangnemben beszéltek egy nagykoalíció kialakításának lehetőségéről.
Florin Citu ügyvivő miniszterelnök, a PNL elnöke mindkét találkozó után azt mondta, hogy kormányzati prioritásokról, közös célokról, nem pedig kormányzati tisztségekről tárgyaltak.
Elemzők szerint csütörtöki megszólalásával Iohannis a kiszolgáltatott helyzetbe került volt pártja, a Citu-kormány bukása és a frakcióból történt dezertálások miatt megtépázott PNL tárgyalási pozícióit próbálta erősíteni azzal, hogy időt adott az egyezkedésekre. Médiajelentések szerint a párt erősen megosztott: az erdélyi szervezetek vezetői a „radikális” USR-ről, mások az „ősellenség” PSD-ről nem akarnak hallani, a PNL számára mindkét koalíciós lehetőség meghátrálást jelent.
A liberálisok számára az USR-vel helyreállítandó koalíciós együttműködés helyreállítása mellett szólhat az, hogy Dacian Ciolos pártja nem tart igényt a kormányfői posztra, van már közös kormányprogram és ez a koalíció nem riasztja el a PNL jobboldali szavazóit. A közös kormányzás tapasztalatai viszont nem jók, és a PNL éléről leváltott Ludovic Orban, valamint 16 híve távozása után kérdésessé vált, hogy egyáltalán megvan-e még a kormánytöbbség a jobboldalon.
A szociáldemokratákkal és az RMDSZ-szel viszont a PNL akár alkotmánymódosításra is elegendő nagykoalíciót tudna alkotni, de az elemzők szerint ennek súlyos ára lehet: fennáll a veszélye, hogy a PNL végképp elveszíti hitelét választói szemében, a – legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező – PSD pedig magának követeli a miniszterelnöki tisztséget és a kormányzati posztok felét, és ilyen körülmények között már nem a PNL alakítana kormányt, hanem betársulna a szociáldemokraták kormányába.
Citu szerint az is felmerült, hogy a két nagy párt kétévente cserélve, felváltva adja a közös kormány miniszterelnökét. Az újságírók azonban hiába akarták megtudni: melyik párt adná az első kormányfőt, tekintettel arra, hogy Romániában általában egy évet sem marad hivatalban egy kormány, Citu azzal hárította el a kérdést, hogy ez csak egy felvetés volt, a tisztségek elosztásáról csak akkor egyeztetnek, ha sikerült megállapodni egy közös kormányprogramról.
Romániában az USR kilépése után október 5-én buktatták meg parlamentben a PNL és RMDSZ Florin Citu vezette kormányát. Azóta két kormányalakítási kísérlet is meghiúsult: sem az USR egyszínű, sem a PNL és RMDSZ kétpárti kisebbégi kormánya nem tudta megszerezni a törvényhozók többségének támogatást.
