A magyar nemzet a külhoni magyarság nélkül „pótolhatatlanul hiányos lenne”
Hazánk alapja a nemzet, a nemzet pedig a külhoni magyarság nélkül „pótolhatatlanul hiányos lenne” – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Sopronban.
Sölch Gellért a Tematikus együttműködés erősítése a köznevelés és felsőoktatás terén a Kárpát-medence szomszédos országaival című projekt zárórendezvényén hozzátette, hogy az alaptörvény ezért is deklarálja az országhatárokon kívül élő magyarok sorsáért való felelősségvállalást, közösségei fennmaradásának és fejlődésének elősegítését, magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket és jogaik érvényesítését.
Kiemelte, hogy 2010 óta a magyar nemzetpolitika felelősséggel cselekszik.
„Sokfelé ágazik, de közös pontból indul és egy irányba tart” – fogalmazott.
Hozzátette: a kormány ezért indította el a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot, amely minden korábbinál több lehetőséget ad a magyar családoknak, hogy a gyermekek magyar nevelési intézményben kezdhessék meg a közöségi nevelésüket és oktatásukat.
A helyettes államtitkár elmondta, hogy az Oktatási Hivatal (OH) vezetésével megvalósult, az Európai Unió által mintegy 2,5 milliárd forinttal támogatott program célja a külhoni és a magyarországi magyarok oktatási kapcsolatainak erősítése.
A kapcsolatok erősítése révén az oktatási rendszer „úti céljainak tekinthető intézményrendszert megerősítettük”, jelen programmal pedig olyan „szellemi utakat” épített és újított fel az OH, a Debreceni Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, amelyek révén egyszerűbben találhatnak kapcsolatokat egymáshoz az intézmények és az oktatók a Kárpát-medencében – mondta.
Sölch Gellért hangsúlyozta, hogy a megvalósult programelemek olyan hozzáadott értéket adnak a határon átívelő oktatásnak, amelyből pedagógusok, felsőoktatási tudományos és oktatói szereplők egyaránt töltekezhettek, így értékteremtő munkát tudnak folytatni a jövő magyar nemzedéke képzésében.
Ez összhangban van azzal a – Magyarország európai uniós csatlakozásakor is várt – lehetőséggel, hogy a határok lebontásával megnyílik az út az 1920-ban elnehezült, összetartozó kapcsolatok újjászervezésére – mondta.
A helyettes államtitkár kiemelte: az együttműködések erősítik azt is, hogy a képzés és a nevelés irányának meghatározása a szülők és a pedagógusok kezében maradjon.
„Nem térítheti le senki divatos brüsszeli szólamokkal, vagy bármilyen más iránnyal” – mondta.
Brassói Sándor, az OH elnöke elmondta: a program célja az volt, hogy a Kárpát-medence magyar nyelvű oktatási intézményeiben működő jó gyakorlatokat megosszák egymással, növelve az oktatási rendszer hatékonyságát.
A programban valamennyi határon túli magyar pedagógus szervezet is részt vett.
A 2017-ben indított projektben egyebek mellett diplomás pályakövető rendszert honosítottak meg, továbbtanulást segítő és pályaorientációs képzéseket és rendezvényeket tartottak, tanulmányutakat és workshopokat szerveztek a felsőoktatásba való bejutás elősegítése érdekében, ajánlásokat dolgoztak ki a hiányterületekre vonatkozóan, tehetséggondozási programokat indítottak, valamint olyan szakmai programokat osztottak meg egymással, amelyek révén a végzettség nélküli iskolaelhagyás mértéke csökkenthető – sorolta.
Az OH által kiadott közlemény szerint a programokon mintegy ötezer pedagógus, csaknem nyolcezer tanuló és hétszáz hallgató vett részt szerte a Kárpát-medencéből.
