Háborús helyzet van

– Vannak az országban olyan polgármesterek, például a fővárosi XII., illetve XVI. kerületben, akik már elrendelték a hivatalban a kötelező védőoltást, de valószínűleg ön az egyetlen olyan településvezető az országban, aki az önkormányzati cégek vezetőitől is ezt kérte. Mi az oka a rendkívüli szigornak?

– Orvosként és polgármesterként meggyőződésem, hogy járványidőszakban, amikor emberek ezrei halnak meg a fertőzés következtében, a leghatékonyabb védelmet a védőoltás nyújtja. Igazán drámaiak azok a tüdőröntgen-felvételek, amelyek szemléltetik, hogyan súlyosbodik fokozatosan a covidos betegek állapota egészen addig, amíg már nem tudunk segíteni rajtuk…

– Nem egységes az orvostársadalom abban a tekintetben, hogy szükséges-e ilyen drámai felvételeket, illetve kórházi képeket mutatni az embereknek. Mit gondol erről?

– Huszonöt éve foglalkozom egészségügyi felvilágosítással. 1993-ban a Magyar Orvosi Kamara Etikai Bizottságát is megjártuk abban a témakörben, hogy miért indokolt a műtéti eljárásokról részletesen is tájékoztatni a betegeket. Akkor az volt a hivatalos álláspont, hogy az ilyen típusú felvilágosítás nem érdekli az érintetteket. Az idő minket igazolt, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy ma már kötelező a páciensek operáció előtti részletes informálása. Tagadhatatlan, hogy az emberek félnek a vakcina estleges mellékhatásaitól, de ezeket véleményem szerint a sajtó indokolatlanul felnagyítja, miközben nem hangsúlyozza kellőképpen a koronavírus-fertőzés drámai következményeit. Nem elég azt mondani egy fiatalnak, hogy ne dohányozz, fiam, mert tüdőrákos leszel, meg kell mutatni a végzetes hatásokat is, mert leginkább ez lehet a valós visszatartó erő.

– Nem fél a népszerűségvesztéstől?

– Orvosként és politikusként egyaránt őszinteségre törekszem. Kardiológusként nem tudok annál nehezebb feladatot elképzelni, mint amikor meg kell mondanom a hozzátartozóknak, hogy infarktuson átesett szerettük életét már nem tudtuk megmenteni. Ehhez képest az életmentő védőoltás kötelezővé tételének közlése lényegében gyerekjáték. Politikusként pedig nagyon megtévesztőnek gondolnám, ha a pillanatnyi közhangulatra fókuszálva kizárólag a döntések rövid távú hasznát tartanám szem előtt.

– És az esetleges negatív kommentek?

– Ismerem a Facebook, a TikTok és az Instagram működését. A közösségi médiában elsősorban a hangadó kisebbség kommentel. Az elégedett emberek ritkán fejezik ki véleményüket, maximum egy lájk formájában. Meggyőződésem, hogy a szakmaiatlan véleményekkel ellentétben a szikár tényeken alapuló, életmentést célzó, professzionális szempontokat kell figyelembe venni.

– Mennyien lehetnek az oltásellenesek?

– Erre vonatkozóan nincsenek közvélemény-kutatások, de nagyságrendileg a társadalom 1-2 százalékáról beszélhetünk. Az azonban igaz, hogy a népesség 30-40 százaléka megijed a véleményvezérek agresszívan hangoztatott álláspontjától.

– A portfolio.hu november végi adatai szerint a megkérdezett hazai vállalatok 9 százaléka rendelte el eddig a kötelező védőoltást, 43 százalék nem tervezi, 48 százalék pedig kivár. Vagyis az egyértelműen oltáspárti cégvezetők kisebbségben vannak…

– Mielőtt kötelezővé tettem volna az oltást, Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának dolgozói közül 44-en voltak oltatlanok, de közülük tízen azóta már megfertőződtek. Ez is a hezitálás eredménye. Én magam is kaptam már hajnali három órakor olyan szívbemarkoló Messenger-üzenetet a helyi kórház intenzív osztályán fekvő Covid-betegtől, hogy „ne hagyjatok megfulladni, mentsetek meg!”. Tudomásul kell venni, hogy a világjárvány miatt lényegében háborús helyzet van, és ennek megfelelő intézkedéseket kell hozni!

– Ön szerint mi mozgatja az oltásellenesek pszichéjét?

– Azt kell megnézni, hogy mi okozza az egyén szorongását. Az emberek legtöbbször a vélt mellékhatásoktól félnek, de ha mindig erre alapoznánk, akkor gyakorlatilag semmilyen gyógyszert nem vennék magunkhoz. Fontos hangsúlyozni, hogy a védőoltásokat a Covid–19 vírus ellen fejlesztették ki, az adott vírustörzzsel pedig már évek óta foglalkoznak a szakemberek.

– Hogyan birkóznak meg a Covid-betegek ellátásával a helyi kórházban? A sajtóban belső forrásra hivatkozva azt lehetett olvasni, hogy november utolsó hetében 134 beteget kezeltek, lélegeztetőgépre pedig kizárólag oltatlanok szorultak.

– Nem állnak távol a valóságtól ezek az adatok.

– Milyen volt a lakosság aktivitása a regisztráció nélküli oltási hét kezdetén?

– Az oltási akció bevezetése előtt már két hétre előre lefoglalták az összes időpontot a győri kórházban. A kampány első napján hétfőn már százméteres sor alakult ki a várakozók között, egy nap alatt 2700 embert oltottak be a kollégáim, nagyjából egyharmad-egyharmad arányban az első, a második és harmadik dózisra érkezőket. A regisztrációmentes hét bevezetése nagyon sikeres kezdeményezés. A városházán, a szociális intézményekben, bölcsődékben, óvodákban, hajléktalanszállón és a kulturális intézményekben jelenleg 80 százalék fölötti a dolgozók átoltottsága.

– A Covid–19-járvánnyal folytatott küzdelemmel párhuzamosan úgy tűnik, Győrben is megkezdődött a kampány. Miközben a 750. jubileumi évfordulóját ünnepik annak, hogy V. Istvántól királyi városi jogokat kapott a település, az ugytudjuk.hu weboldal azzal támadja önt, hogy csak úgy vehetik át a győri gyerekek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által megjelentetett ünnepi pénzérméket, ha a szülők hozzájárulnak az átadási ceremónián készült hivatalos fotók korlátlan felhasználásához. Egyenesen politikai pedofíliát emlegetnek ezzel kapcsolatban…

– A szóban forgó ellenzéki politikai propagandaoldalt a magam részéről csak rosszultudjuk.hu vagy „pletyi-pötyi” felületnek szoktam nevezni. Onnan tudom biztosan, hogy a kampány elindult, hogy gyakorlatilag minden megmozdulásomat durva kritikával illetik. A konkrét esetben arról van szó, hogy lényegében egy új pénznemet vezettünk be Magyarországon. Az MNB a 750 forintos érméből mint érvényes fizetőeszközből 40 ezer darabot veretett, ebből adunk ajándékba egyet-egyet minden húsz év alatti győri fiatalnak.

– Mit szimbolizál az ünnepi pénzérme?

– A város emblémái díszítik, és szeretnénk, ha az összetartozás jelképe lenne minden győri fiatal számára. Olyan ajándék, amelyre, éljenek majd bárhol is a világban, szívesen tekintenek.

– És a fotók felhasználásával kapcsolatos kritika?

– Az nem más, mint rosszindulatú politikai idiotizmus. Aki ebben az esetben politikai pedofíliát emleget, az önmagában is beteg lélek. A szóban forgó nyilatkozat egyébként ugyanolyan tartalmú, mint amilyet tanév kezdetkor minden iskolában aláíratnak a szülőkkel a gyerekek médiaszereplésére vonatkozóan.

– Egy korábbi interjúban úgy fogalmazott, leginkább a 18–25 évesekkel kell majd elbeszélgetni, mert ők nem ismerik azoknak a baloldali vezetőknek a múltját, akiket esetleg szimpatikusnak vélnek. Hogyan készül a fiatalok meggyőzésére?

– Az egész nyitottvárosháza-politika arra épül, hogy meghallgatom az embereket. Ugyanúgy közelítek hozzájuk, mint amikor a betegektől megkérdezem, hogy miben segíthetek. Győrben 130 ezren laknak, tehát ennyi munkatársam van. Rengeteg üzenetet kapok, hajnalonként szoktam rájuk válaszolni, de lassan már nem győzöm egyedül, pedig mindeniknek az állásfoglalása érdekel. Nagyon fontos, hogy a fiatalokra se erőltessük rá a véleményünket, hanem beszélgessünk velük, ismerjük meg az álláspontjukat. Az ifjak a jelenlegi politikai elittel azonosítják a hatalmat, és életkoruk okán gyakran lázadnak a fennálló rend ellen.

– Ha velük beszélget, mire hívja fel elsősorban a figyelmüket?

– Az egyik legfontosabb, hogy az ország minden körülmények között meg tudja őrizni nemzeti szuverenitását, vagyis hogy ne Berlinben, Moszkvában vagy éppen Brüsszelben határozzanak rólunk, ahogyan az a történelem során már többször megtörtént, hanem mi magunk dönthessünk a saját dolgainkról. A másik, hogy a miénktől különböző vallási-kulturális közegből érkező illegális bevándorlók ne taszítsanak minket kisebbségbe a saját hazánkban, veszélyeztetve magyarságunk megőrzését.

– Értik a fiatalok az üzenetet?

– Teljes mértékben. De ha kérdésük van, akkor mindegyikre türelemmel válaszolni kell.

– Mennyire tud együtt dolgozni a város ellenzéki képviselőivel?

– Jó példa erre, hogy 2020-ban a költségvetés megszavazásakor az ellenzék mind a négy korábbi javaslatát elfogadtuk, annak ellenére, hogy a baloldali képviselők még a saját előterjesztésüket sem támogatták a voksolásnál, nehogy együtt kelljen szavazniuk a Fidesz–KDNP-frakcióval.

– Pedig az ellenzéki képviselők többsége nem is a saját körzetét megnyerve, hanem úgynevezett kompenzációs listán jutott be a képviselő-testületbe…

– A zömében Fidesz–KDNP-képviselőkből álló testületnek egyetlen olyan ellenzéki tagja van, akinek sikerült többséget szereznie a saját szavazókörzetében, de még ő is azért kampányolt, hogy én legyek a polgármester.

– Szívgyógyászprofesszorként nap mint nap életeket ment, több egyetemen is tanít, vezeti a megyei jogú várost, a Magyar Judo Szövetség általános alelnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság tagja, könyveket és újságot ír, állatmentéssel is foglalkozik. Időnként feszegeti a sajtó, hogyan lehet ennyi mindennel hatékonyan foglalkozni. Bosszantja a kérdés?

– Nem bosszant, inkább furcsa, hogy magyarázni kell. Mindig azt szoktam mondani, hogy a munkának egyetlen titka van, hogy csinálni kell! Napi hat óra alvás mellett pedig nagyon sok mindent el lehet végezni. Sikerorientált típus vagyok, gyerekkorom óta aktívan dzsúdózom, csapatban junior, egyéniben szenior magyar bajnok vagyok. Jól az emlékezetembe véstem a pécsi öltöző falára kifüggesztett mottót, ami lényegében azóta is a vezérelvem: ha nem próbálod meg a lehetetlent, a lehetségest sem fogod elérni!

– Tudott-e valamit hozzáadni a polgármesteri pozíciója ahhoz a megbecsültséghez, amelyet orvosként vívott ki magának az elmúlt évtizedekben Győrben?

– Nagyon érdekes, hogy a választás megnyerése után szinte rakétasebességgel robbant be a népszerűségem. Természetesen hatalmas megtiszteltetés számomra, hogy én vezethetem a szülővárosomat, de szokatlan érzés belegondolni, hogy polgármesterként nagyobb a presztízsem, mint tanszékvezető egyetemi professzorként és gyakorló orvosként. Véleményem szerint számos olyan fontos hivatás van az életben, amely a politikusi pályához képest alulreprezentált, és ezt nem tartom feltétlenül helyes értékrendnek.

– Néhány hónapja a Városháza épülete előtt Győr-keresztet állítottak. Mit jelképez?

– 1598. március 28-án a Pálffy Miklós és Adolf von Schwarzenberg vezetésével harcoló seregeknek négyévi török megszállás alól sikerült visszafoglalniuk Győr várát, megvédve Bécset és Európát a török veszedelemtől. Hálából II. Rudolf császár rendelete alapján úgynevezett Győr-kereszteket állítottak Magyarországon és az osztrák tartományokban annak tiszteletére, hogy a város újra keresztény kézre tért. Kutatásaink bizonyítják, hogy a jelenlegi Ausztriában is megtalálható 31 olyan Győr-kereszt, amely a több száz évvel ezelőtti hőstettről mesél. A harminckettediket mi állítottuk a Városháza előtt idén nyáron.

– Elkezdődött az adventi időszak, a karácsonyi készülődés. Hogyan lehet ráhangolódni az ünnepre most, amikor folyamatosan arról szólnak a híradások, hogy napról napra emelkednek a fertőzöttségi adatok, és egyre több emberéletet követel az új típusú koronavírus?

– Leginkább úgy, hogy az ember magába mélyed, elmegy, és beadatja a védőoltást. „Bízzál Istenben, és tartsd szárazon a puskaport!” – tanácsolta Oliver Cromwell hadvezér a XVII. századi angol polgárháború idején. Most is fel kell fegyverkeznünk, csak most éppen a vírus ellen, miközben nem szabad elveszítenünk a hitünket. Jómagam például műtét közben is szoktam imádkozni azért, hogy ne legyen baj, hogy a beteg túlélje a beavatkozást, és meggyógyuljon. Ugyanakkor minden egyes alkalommal a Teremtőnek is megköszönöm az életmentést, mert nemcsak kérni, hanem hálát adni is tudni kell. Úgy érzem, a hit elengedhetetlen a lelki békémhez. A legfelemelőbb érzések egyike az a bizonyosság, hogy nem csak magunkra számíthatunk, van, aki segít levenni a terhet vállunkról, hiszen nem vagyunk egyedül.