Könyvtár négy keréken
Egy modern, XXI. századi könyvtáros nemcsak olvasnivalót kölcsönöz, hanem többek között programokat szervez, irodai szolgáltatásokat nyújt, közérdekű információt szolgáltat, és nem feltétlenül csak az intézmény székhelyén. Jó példa erre az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár kollektívája, akik nem kevesebbet, mint a világot viszik el nap mint nap a Heves megyei kistelepülésekre, négy keréken. A Demokrata Egerben, Terpesen és Szajlán járt.
Az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár központi intézménye, Heves megyei szolgáltatóhelyei és könyvtárbusza a világjárvány előtti évben csaknem 280 ezer látogatót fogadtak, és több mint 240 ezer kölcsönzött kötetet bocsátottak az olvasók rendelkezésére. Több ezer programjukon majdnem 75 ezren vettek részt személyesen, és már akkor is megközelítően egymillió esetben online is igénybe vették szolgáltatásaikat.
Az intézmény vezetése büszke arra, hogy a tavalyi korlátozások ellenére – az ország négy megyéjének egyikeként – uniós pályázati pénzből vásárolt könyvtárbuszukkal is nagyon sok új olvasót tudtak megszólítani a legkisebb településeken.
Oktató könyvtárosok
A világirodalom jelentős alkotóinak neveivel dekorált, impozáns könyvtárkamion délben érkezik a Bükk és a Mátra találkozásánál, a Tarna patak völgyében fekvő Terpes polgármesteri hivatalának épületéhez. A busz a helyi önkormányzattal kötött megállapodás értelmében kétórás ott-tartózkodása alatt az önkormányzat elektromos hálózatára csatlakozva nyújtja internetes szolgáltatásait.
A 207 lelkes, jellemzően idősek lakta településen az elmúlt száz évben folyamatosan csökkent a népesség, a lakosságszám 1920-ban még több mint a duplája volt a mostaninak. Terpesen jelenleg sem óvoda, sem iskola nem üzemel, a helyi gyerekek a nyolc kilométerre fekvő járásközpontba, Pétervásárára vagy a szintén közeli Sirokra, esetleg a megyeszékhelyre, Egerbe járnak tanulni. A 2011-es népszámlálás során az itt élők több mint 40 százaléka vallotta magát cigánynak. Arányuk a helyi népességen belül mára tovább nőtt.
A negyedik osztályos Zoli és elsős öccse, Áron már türelmetlenül toporognak a busz bejáratánál. A fiúknak ezen a napon nem kellett iskolába menni; saját bevallásuk szerint nem éltanulók, elsősorban az internet miatt jönnek a mozgó könyvtárba. Öten vannak testvérek, otthon nincs számítógépük, pedig imádnak játszani, mesefilmet és videót nézni, zenét hallgatni, focival kapcsolatos tartalmakat böngészni.
– Lionel Messi! – kiáltják ellentmondást nem tűrően arra a kérdésre, hogy ki a világ legjobb futballistája. Kitti nénit, a húszas éveit taposó csinos könyvtárost, aki türelmesen válaszolgat a testvérek folyamatosan záporozó kérdéseire, már régi jó ismerősként üdvözlik.
A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár könyvtárbusza 2018 óta naponta járja a megye 23 települését. A programban részt vevő falvakba menetrendszerűen kéthetente visszatérő négykerekű intézmény kétezer kölcsönözhető könyvet, folyóiratokat, DVD-lemezeket, wifit, számítógépeket és társasjátékokat kínál az érdeklődőknek. A könyvtárosok emellett irodai szolgáltatásokkal is segítik az olvasókat: fénymásolnak, szkennelnek vagy éppen nyomtatnak, de játékos programokkal is készülnek a hozzájuk betérő felnőtteknek és gyerekeknek.
Kulcsár Kitti könyvtárossal a hatalmas méretű LED-monitor előtti kényelmes olvasókuckóban ülünk le beszélgetni. A padlótól a plafonig mindenhol kötetek sorakoznak, még a felnyitható kanapé tárolójában is. Kulcsár Kitti jelenleg levelezőn végzi a felsőfokú informatikus könyvtáros szakot, de OKJ-s alapképzéssel már rendelkezik.
– Folyamatosan figyelem az emberek érdeklődési körét, ha szükséges, szívesen ajánlok nekik az ízlésükhöz illeszkedő olvasnivalót, hónapról hónapra egyre családiasabb légkör alakul ki közöttünk. Rendszeresen tartunk gyerekfoglalkozásokat is: a Mesebusz néven futó programunk célja, hogy játékos formában népszerűsítsük az olvasást, és szoktunk kézműveskedni, rajzolni is. A gyerekek inkább az online tevékenységeket kedvelik, az idősebbek meg lényegében könyvet kölcsönözni jönnek hozzánk.
Az aktív korában kórházi nővérként dolgozó, ma már nyugdíjas Ildikó hatalmas szatyorral érkezik, hogy két hétre elegendő szellemi táplálékot vihessen magával. Mint mondja, a rendszeres olvasók táborában ő mindenevőnek számít.
– Az olvasás szeretetét a nagyszüleimtől örököltem. Gyerekkorom óta falom a könyveket, gyakran előfordul, hogy egész éjszaka olvasok. Korábban nagyon sokat rendeltem, de ma már sajnos nem engedhetem meg magamnak, mert egy jó könyv minimum 3-4 ezer forintba kerül. Ha a könyvtárbusz nem jönne, nem is tudom, mi lenne.
A kultúra bűvöletében
Terpesről a szomszédos Szajlára utazunk tovább. Bár Szajla a maga 600 fős lakosságával lényegesen nagyobb falu, a két település infrastrukturális és etnikai adottságai mondhatni azonosak. Szajlán van ugyan helyi óvoda, az elemi iskola azonban a rendszerváltás után végleg bezárt, és munkalehetőség is jórészt csak a környező városokban adódik.
Ezen a délutánon a könyvtár első látogatója Tímea, a polgármester felesége, aki a kislánya által kikölcsönzött könyvekkel, meg egy igen hosszú olvasmánylistával a kezében érkezik. Abban, hogy kilencéves gyermekét egyre inkább bűvkörébe vonja az irodalom világa, óriási szerepe van a könyvtárkamionnak.
Pár perc múlva befut a község vezetője, Juhász Pál is, akivel arról beszélgetünk, hogy helyi könyvtár ugyan Szajlán is van, de a település költségvetése nem teszi lehetővé a fejlesztését. A könyvállomány jelentős részét évtizedekkel ezelőtt szerezték be, ezért nagyon nagy segítség az egri mozgókönyvtár állandóan megújuló kínálata.
– Gyöngyösön, Egerben, Sirokon, Verpeléten rengeteg a munkalehetőség a piaci szférában; aki dolgozni akar, az tud is, fényes nappal életerős férfit nem igen látni a faluban bóklászni – mondja a polgármester. – Egy kisközség csak apró lépésenként tud fejlődni, igyekszünk a közintézményeket, köztereket, közutakat, járdákat pályázati pénzből rendben tartani, hogy az itt lakók kulturált körülmények között élhessenek.
A fiatalok között ugyan még mindig van elvándorlás, de napjainkban már többen érkeznek ide, mint ahányan elköltöznek, és 2-3 éve a születésszámok is emelkednek. A kormányzati munkának is köszönhetően trendváltás zajlik, a zsúfolt városokban élő emberek családiasabb légkörbe vágynak. A polgármester elárulja, jelenleg jóformán nincs is eladó ház a településen.
Szajla egy ideje nagyszabású álmokat szövöget. Az aprócska, ám gyönyörű természeti adottságokkal megáldott észak-hevesi település ugyanis őstörténetünk talán egyik legnagyobb rejtélyének őrzője. A helység ószajlai részén, a házak mögött egy monumentális kunhalom emelkedik, amely a helyi legenda szerint egy magas rangú főúr, akár egy hun király sírját is rejtheti. A polgármester szerint a temetkezési hely feltárása páratlan idegenforgalmi lehetőségekkel kecsegtet a Bükk hegység lábánál, a siroki vár vonzáskörzetében.
A busz Szajláról Szentdomonkosra utazik tovább. Kelemen László kulturális menedzser, buszvezető és „általános mindenes” csillogó szemmel meséli, hogy bár minden egyes látogatót ugyanúgy megbecsülnek, Szentdomonkoson nemrég egyetlen délutánon kilenc új olvasó iratkozott be a könyvtárba, ami hatalmas motivációt ad a munka folytatásához. A pedagógus végzettségű szakember nagy utat tett meg, amíg rátalált álmai állására. Dolgozott a kereskedelemben, volt éjszakai kollégiumi nevelő is, két nyelvvizsgája is van, de ahogy mondja, a jövőben is sokkal inkább itt dolgozna, mint bárhol máshol, elsősorban mert itt mindennap a kultúra iránt érdeklődő emberek veszik körül.
Kapu egy új világra
Visszatérve Egerbe, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár igazgatója, Tőzsér Istvánné Géczi Andrea fogad bennünket az egykori nagypréposti palota gyönyörűen felújított, rokokó stílusú épületében.
– Nagyon változó, hogy az említett 23 településen hol mennyire szeretnek olvasni az emberek. Mindez függ a falvak vezetésétől, a helyi közművelődési szakemberek tettrekészségétől, a közösségi élet szervezésétől, de az önkéntes segítőktől is. A könyvtárosnak mindig hatalmas kihívás olyan emberekkel találkozni, akik talán most kezdtek el rendszeresen olvasni, főleg olyan falvakban, ahol éveken át egyáltalán nem vagy nem megfelelő minőségben működött a szolgáltatás.
A beszélgetéshez csatlakozik Farkas Márta szervezésiigazgató-helyettes is. Hangsúlyozza, hogy a könyvtáros kollégák az elmúlt három évben „beépültek” az általuk látogatott települések közösségi oldalaiba, hogy hatékonyabban hirdessék a könyvtárbusz jelenlétét.
Az intézményvezetők kiemelik, céljuk, hogy a könyvtárbuszba jó legyen belépni, és hogy az ott-tartózkodás is valódi élményt nyújtson. Mint mondják, minél több emberben szeretnék tudatosítani, hogy ha kinyitnak egy könyvet, egy új világ tárul eléjük, és ha belefeledkeznek egy történetbe, akkor a részeseivé is válnak.
