Nem csak a migránsok támadnak

Mintha csoda történt volna: a lengyel ellenzék egységre szólított fel a parlamentben. Az Európai Néppárt éléről hazatérő liberális politikus, Donald Tusk is egységet sürgetett, és nemcsak a Nyugat segítségét kérte, de egy kis áramot is a fehérorosz határon építendő lengyel kerítésbe. Bár Tusk elcsendesedett, pártja, a PO (Polgári Platform) és az általa vezetett ellenzéki tábor hirtelen fordított a kocsirúdon, és egységbe tömörülés helyett hevesen bírálni kezdte a kormány határvédelmi intézkedéseit. Szerintük erősen megkéstek, és már nyáron fel kellett volna készülni a krízisre, amikor felbukkantak a határon az első közel-keleti migránsok. Az ellenzéki pártok egyebek mellett azt is felróják a kormánynak, hogy nem kért segítséget az unió határvédelmi szervezetétől, a Frontextől. Azaz fütyül az uniós intézményekre és protokollra.

Kövek, botok, vascsövek… Ezekkel dobálták napokon át a határon áttörni akaró migránscsoportok a lengyel határőröket. A lengyel média beszámolói szerint nemcsak kerítésbontó szerszámokat, de könny­gáz- és hanggránátokat, sőt tablettákat is kaptak a fehérorosz hadseregtől. Olyanokat, amelyek csökkentik a harctéri sokkot.

Donald Tusk szerencsétlen embereknek nevezte a migránsokat. Nem lőtt mellé, de talán jobb lett volna csalódott, rászedett, politikai ágyútöltelékként használt emberekről beszélni. Körülbelül 1-1,5 millió forintot fizettek, hogy a Belavia fehérorosz légitársaság gépei elstartoljanak velük valamelyik közel-keleti repülőtérről. Akkor azt gondolták, megéri, hiszen a paradicsomot – értsd, a német szociális rendszer áldásait – ígérték nekik. Aztán szögesdrótkerítésekkel, no meg a lengyel határőrök, katonák, rendőrök élő sorfalával kellett megküzdeniük.

A kezdeti roham után mára csökkent az áttörési kísérletek száma, de korántsem szűntek meg a támadások. Lehet, hogy túl pesszimista Mariusz Błaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter, de ő akár évekig is eltartó krízisre számít. Lengyelország mindenesetre öt méter magas acélfal építésébe kezd Fehér­oroszországgal közös határán.

Az ellenzék szerint ez csak kidobott pénz lesz. Radosław Sikorski, a liberális PO politikusa 2007 és 2014 között Lengyelország külügyminisztere volt. Most az EPP-ben tevékenykedik, és mint ilyen, nem falak építését, hanem ellenkezőleg, befogadóközpontok létesítését követeli a kormánytól. Szerinte ez a megoldás a válságra. Jóllehet léteznek már ilyenek, jelenleg 1828 határon átjutott idegen él efféle központokban. Az ellenzék szerint azonban rossz körülmények és az őrök embertelensége jellemzi a gyűjtőhelyeket, tessék csak a migránsok napokban kitört lázadására tekinteni a wędrzyni befogadóközpontban! Kormányzati beszámolók szerint viszont a visszatoloncolástól való félelem hajtotta a törve-zúzva tomboló embereket, egy őr meg is sebesült a harcban.

A Donald Tusk környezetéhez tartozó Janina Ochojska is felemelte szavát az EPP frakciójának lengyel tagjai közül. Ő a vízágyúk bevetését kifogásolta, mert szerinte így megfázhatnak a migránsok ezekben a hideg novemberi napokban.

Magától értetődik, hogy beszálltak a küzdelembe a lengyel és a külföldi civil szervezetek és a média is, a nemzeti-konzervatív kormány lemondását követelve. A liberális napilap, a Gazeta Wyborcza például egy síró közel-keleti kisgyerek bizonyítottan manipulált fényképével sajnáltatta a migránsokat, de több, civilek által szervezett tüntetés is zajlott a határon rekedt migránsgyerekekért, főként a Strajk Kobiet (Női ellenállás) zászlaja alatt. (A pont egy évvel ezelőtti abortusztüntetések fő ereje volt ez csoport, amely akkor is a nemzeti-konzervatív kabinet távozását követelte.) Egészen messzire ment a Wyborcza, amikor azt állította például egy cikkében, hogy részegek a határt védő lengyel fegyveresek, és ütnek mindenkit.

Lengyelországban nem született törvény a civil szervezetek támogatásának átláthatóságával kapcsolatosan. A WRD (Szabadság, Egyenlőség, Demokrácia) nevű ernyőszervezeten keresztül jelentős összeg áramlik Nyugatról, többek között a Nyílt Táradalom Alapítványok irányából ebbe a közegbe, de lengyelországi források szerint orosz pénzek is felbukkannak a civil szférában. Természetesen megjelent a színen a jól ismert Amnesty International és a Human Rights Watch is. Törvény készül Lengyelországban a krízis okán lezárt határsáv rendjéről. A politikai ellenzék, de a hazai és külföldi NGO-k is követelik, hogy a jogszabály a civil szervezeteket is engedje a határhoz, humanitárius segítségnyújtás címén. A kormányt az efféle követelések, de a határ ügyében tett – nyugati és fehérorosz – dezinformációs kísérletek sem tudják kizökkenteni. Sőt, a kabinet TVP World néven angol nyelvű tévécsatornát indított a fejlemények hiteles bemutatására.

Akciózik a lengyel művészvilág liberális tábora is, tiltakozógyűléseket, koncerteket szervez a migránsok megsegítéséért. És felcsattannak az olyan ikonok, mint például Krystyna Janda, a lengyel színművészet legendás alakja, de háborog egy másik sztár, Barbara Kurdej-Szatan színésznő is, aki egyenesen gyilkosnak nevezte a határon szolgáló lengyel fegyvereseket. Władysław Frasyniuk, a Szolidaritás egykori, országosan ismert prominense pedig egy televíziós nyilatkozatában nemcsak gyilkosoknak, de egyenesen kutyáknak titulálta a lengyel határőröket.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök tizenegy országba látogatott el eddig, hogy egyeztessen a migráció és a mögötte húzódó politikai folyamatok ügyében. Ő kezdeményezte azt a múlt heti budapesti V4-találkozót is, ahol egységes támogatásáról biztosította Lengyelországot a visegrádi szövetség. A magyar miniszterelnök kiemelte, hogy továbbra is szorgalmazni kell az EU hozzájárulását a schengeni határvédelem költségeihez. Az EB elnöke, Ursula von der Leyen bejelentette, hogy az unió első nekifutásra 700 ezer euróval igyekszik segíteni a fehérorosz határnál kialakult válság megoldását. Csakhogy a támogatás a migránsok életkörülményeinek javítását, ügyük humanitárius kezelését szolgálná, és semmiképpen sem az acélfal építését. Amúgy érvényben marad a Lengyelországgal szemben kiszabott napi egymillió eurós büntetés, az EP öt képviselőcsoportja pedig arra tett javaslatot egy közösen írt levelében, hogy az unió tartsa vissza a felzárkóztatási alapból Varsónak járó összegeket a már sokszor emlegetett jogállamisági kifogások okán. És épp most újabb Varsót terhelő vita bontakozott ki Lengyelország és Brüsszel között a lengyel alkotmánybírói kinevezések protokollja miatt. Morawiecki miniszterelnök a NATO-t is megszólította, mondván, a szervezet alapszerződésének negyedik cikkelye lépést követel, hiszen a kormányfő szerint Fehéroroszország hibrid háborút indított hazája ellen. A NATO szolidáris a lengyelekkel, jelentette be Jens Stoltenberg főtitkár. Száz észt katona mellett 150 brit utász is érkezik a lengyel határ műszaki berendezéseinek megerősítésére.

Még a francia elnök, Emmanuel Macron is arra számít a nagy nyugati forgatókönyv jegyében, hogy tovább izmosodik az erős lengyel ellenzék, és végre megzabolázza az engedetlen nemzeti kormányt. Csakhogy a közvélemény-kutatások azt mutatják, ha ma rendeznék a 2023-ban esedékes lengyel parlamenti választást, akkor a jelenlegi kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) magabiztos győzelmet aratna. De a számok arról is árulkodnak, hogy a PiS jelenlegi koalíciós partnere, az egykori rockénekes, Paweł Kukiz pártja, a Kukiz’15 nem jutna be a szejmbe. Akkor pedig a szélsőjobbosnak tartott és most látványosan feljövő Konfederacját emelhetné csak maga mellé a PiS. A Konfederacjáról viszont az a hír terjedt el a médiában, hogy orosz pénz is van benne. Szóval Varsó tényleg főhet a levében.