Hirdetés

A tárcavezető az EU kül- és európai ügyekkel foglalkozó minisztereinek ülése, illetve a szerb kormányközi konferencia után tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, az EU négy új csatlakozási tárgyalási fejezetet nyitott meg Szerbiával.

Most, mikor az EU számos történelmi jelentőségű kihívással néz szembe, a bővítés kifejezetten jó hír, sikertörténet lehetne – hangsúlyozta a miniszter, megjegyezve, az unió a harmincöt tárgyalási fejezetből eddig huszonkettőt nyitott meg Szerbiával.

„Mi azt gondoltuk, hogy ma legalább dupla ennyit kellett volna megnyitni, mi azt gondoljuk, Szerbia erre készen áll, sajnáljuk, hogy ebben a kérdésben nem sikerült konszenzust elérni Brüsszelben” – fogalmazott Szijjártó Péter, megjegyezve, Magyarország arra törekszik, hogy Szerbia a jövőben minél több tárgyalási fejezetet nyisson meg az EU-val.

A külgazdasági és külügyminiszter a tájékoztatón kifejtette, mivel Magyarország a Nyugat-Balkán szomszédságában fekszik, különösen érzékeny az ottani politikai helyzetre és pontosan tudja, milyen fontos a béke, fejlődés és a nyugalom ezen a területen.

Korábban írtuk

Nem várhatunk el hasonló érzékenységet a térség iránt a földrajzilag távol eső nyugat-európai államoktól, azt azonban szeretnénk, hogy megértésék, a nyugat-balkáni béke és biztonság hiánya nagyon komoly biztonsági, gazdasági, geopolitikai kockázatokkal jár – mondta.

Rámutatott, a migrációs hullámok erősödése és a migrációs útvonalak telítődése idején az illegális bevándorlást csak egy erős, integrált, a határait megvédeni képes Nyugat-Balkán tudja megállítani.

„Ha egy térséget nem integrálunk, majd jön más” – hangoztatta. Szavai szerint ebben a kérdésben az Európai Unióban egy „iszonyatos képmutatás” figyelhető meg, mert bár nyilvánosan mindenki támogatja a bővítést, a brüsszeli zárt ajtók mögött azonban Nyugat-Európa ellenállása miatt mégsem születnek meg az ehhez szükséges döntések.

Ha ez így folytatódik, akkor nekünk csak a „siránkozás” marad majd a befolyásvesztés miatt, holott a térség tagállamai az unióhoz szeretnének integrálódni és ennek most magas a támogatottsága ezekben az országokban – húzta alá.

Meg kell nyitni az összes csatlakozási tárgyalási fejezetet a szerbekkel, el kell kezdeni bezárni a már letárgyalt fejezeteket Montenegróval, meg kell kezdeni a tárgyalásokat az albánokkal és az észak-macedónokkal, illetve konkrét céldátumokat szükséges kitűzni – sorolta Szijjártó Péter, megjegyezve, ehhez képest a mai tárgyalási szöveg, amit Brüsszelben „keringtetnek”, semmiről sem szól.

Megismételte, már a keddi vitában is érzékelhető volt a bővítési fáradság az Európai Unióban, valamint az, hogy a nyilvánosan a bővítés mellett beszélők a zárt ajtók mögött már inkább az akadályokat helyezik el a csatlakozás elé.

„Mi nagyon nem szeretnénk, hogy ha az Európai Unió Nyugat-Balkán-politikája kioktatásból, bírálgatásból meg szankciókból állna, hanem bővítésből álljon” – fogalmazott Szijjártó Péter.

Kérdésre válaszolva a külgazdasági és külügyminiszter gratulációját fejezte ki a soros szlovén EU-elnökségnek azért, mert az elmúlt években példátlan előrelépést értek el a bővítési folyamatban. Ebben eddig a szlovénok voltak messze a legsikeresebbek, a szlovén miniszterelnök pedig rendkívül elkötelezett ebben a kérdésben – fűzte hozzá.

Franciaország EU-s elnökségének napirendjén nem lesz olyan előkelő helyen a bővítés kérdése, a francia belpolitikában másként ítélik meg ezt a kérdést, mint Közép-Európában – vélekedett a miniszter, majd hangsúlyozta, Magyarország és Franciaország továbbra is egyetért az unió külső határai megvédésének szükségességében.