Az EB szerdán közölte: kötelezettségszegési eljárást indít Lengyelország ellen, mivel szerinte „komoly aggályok” merültek fel a lengyel alkotmánybíróság két döntése miatt.

Hirdetés

Az EB „helytelenül értelmezi az uniós alapszerződés 5-ös cikkelyében foglalt elvet az átruházott hatáskörökről” – kommentálta a döntést Morawiecki, válaszolva a sajtóértekezletén feltett újságírói kérdésre. Mint hozzátette, az ilyen értelmezés „természetesen problémát okoz”, mégpedig magára az EB-re vonatkozóan is.

Egyre több uniós tagállam észreveszi, hogy „a hatásköröket valahogyan el kell határolni egymástól” – állapította meg Morawiecki, aláhúzva: meg kell különböztetni azt, amiről az EU dönthet, attól, ami a lengyel államra tartozik.

Nehezményezte, hogy „tovább mélyül Brüsszel bürokratikus centralizmusa”, és ennek a folyamatnak Morawiecki szerint „valamilyen módon gátat kell vetni”.

Korábban írtuk

Annak kapcsán, hogy az EB szerdán kétségbe vonta a lengyel alkotmánybíróság függetlenségét, a kormányfő hangsúlyozta: „igazán mélységesen nem ért egyet” ezzel az állítással. A varsói taláros testület teljesíti a függetlenség és a pártatlanság minden követelményét, és arról gondoskodik, hogy az alaptörvény valóságosan Lengyelország legfőbb törvénye legyen – húzta alá.

Kiemelte azt is, hogy az érvelés folytonossága áll fenn a lengyel alkotmánybíróság által különféle kormányok idején, konkrétan 2005-ben, 2010-ben, 2011-ben, valamint idén hozott, a lengyel és az uniós jog viszonyáról szóló ítéleteinél.

A lengyel alkotmány és az ország szuverenitása elleni támadásnak nevezte az EB döntését a Szolidáris Lengyelország nevű kisebb kormánykoalíciós pártot képviselő Stanislaw Kaleta igazságügyi miniszterhelyettes. „Olyan művelet van folyamatban, mely során az alkotmánybíróságokat alárendelik az EU-nak” – írta Kaleta a Twitter közösségi honlapján.

A lengyel alkotmánybíróság június 16-án kimondott döntésében alkotmányellenesnek minősítette az EU Bírósága által ideiglenesen elrendelt intézkedéseket a lengyel bírák fegyelmi felelősségére vonatkozó szabályozás miatt. Október 7-én a varsói testület azt a döntést hozta, hogy bizonyos esetekben nincs összhangban a lengyel alkotmánnyal az, ahogyan az uniós szervek az alapszerződések egyes rendelkezéseit értelmezik.