A jogállamisági vita hattyúdalát vizionálják
A brüsszeli lapok szerint 2022 „kritikus” év lesz a jogállamiság szempontjából, az azt övező európai szintű vita végre jelentősen elmozdulhat – Magyarországon és Szlovéniában parlamenti választások jönnek, Lengyelországban pedig gőzerővel készülnek a 2023-as voksolásra. Az Európai Bizottság noha azt ígéri, hogy nem szól bele a választási folyamatokba, Vera Jourová bizottsági alelnök szerint jövőre a „jogállamiság” fekete bárányai fizetni fognak, írja a Magyar Nemzet.Hosszas, jogállamisági témájú cikket közölt hétfőn az uniós berkekben irányadó brüsszeli portál, a Politico.eu. Az írást azzal ütik fel, hogy 2022-ben az Európai Unió politikai térképe változhat – mégpedig a magyarországi és szlovéniai parlamenti választások, valamint az erősödő lengyel belpolitikai harcok következtében. Mint azt a balliberális portál írja,
a magyarokkal, lengyelekkel és szlovénokkal szemben hangoztatott „jogállamisági” problémát már nem lehet megoldani Brüsszelben, emiatt a következő hónapokban maga a régió, az említett országok polgárai dönthetnek annak megoldásáról.
Věra Jourová: Jövőre már fizetni kell
A Politico kampányra hangoló cikkéből is kitűnik, hogy a közép-európai politikai folyamatoknak magától értetődő jelentőséget tulajdonítanak a brüsszeli buborékban. Emlékezetes, Věra Jourová bizottsági alelnök egy november végi sajtótájékoztatón mégis következetesen visszautasította a felvetést, miszerint a bizottság berkeiből beleszólnának a magyarországi választásokba. A cseh biztos egy két héttel későbbi pódiumbeszélgetésen viszont már arról értekezett, hogy az új, baloldali berlini kormánynak köszönhetően új szelek fújnak a jogállamisági vitában – szerinte egyes tagállamoknak 2022-ben a jogállamisági mechanizmus égisze alatt már „fizetniük kell„. A jogállamisági rendeletről jövő év elején mondanak ítéletet Luxembourgban, tehát még a közép-európai választási folyamatokat megelőzően.
A teljes cikket IDE kattintva olvashatják el a Magyar Nemzet oldalán.
