Virtuális rémálom
Képzeljük el, hogy reggel felkelünk az ágyból, felveszünk egy szemüveget, és a panellakás helyett egy kellemes villaépületben találjuk magunkat. Lamborghininkkel munkába hajtunk, kollegáinkkal megvitatjuk a napi teendőket, majd a nap végén átugrunk a barátainkkal meginni pár koktélt Tahitira. Minderre nem kell sokat várni, a Facebook ugyanis létrehozza a háromdimenziós virtuális világot, a metaverzumot. A vállalat társadalomjobbító szándékról beszél, ám a szakértők szerint az új virtuális valóság beláthatatlan következményekkel járhat.
Az persze nem újdonság, hogy életünk bizonyos hányadát már a virtuális térben éljük meg, ott ápoljuk kapcsolataink nagy részét, azonban a Facebook vezérigazgatójának, Mark Zuckerbergnek az újítása elmosná a fizikai és a virtuális valóság közötti határt. A legsötétebb orwelli víziók vetik előre árnyékukat: a metaverzum szinte korlátlan hatalmat adna a szilícium-völgyi techóriások kezébe a privát szféránk felett.
Paradigmaváltás az online térben
Október 28-án jelentette be Mark Zuckerberg, hogy a Facebookot, az Instagramot, a Messengert és más felületeket is magában foglaló, eddig Facebook névre hallgató anyavállalatot átkeresztelte Metává, utalva ezzel a „metaverzumra”. A vállalat által – egyelőre csak kezdetleges formában és csak az amerikai és kanadai felhasználók számára – megalkotott Horizon Worlds lényege, hogy egymáshoz csatlakoztatott alkalmazások formájában létrejöjjön egy új világ, a metaverzum, ahol az emberek „valós” vagy a virtuálisan megalkotott személyek szerepében élhetik hétköznapjaikat a szintén a Meta által forgalmazott 3D-szemüvegeken keresztül. A teljes projekt legkésőbb 15 éven belül valósulna meg.
Az alapgondolat nem új, számos számítógépes játék, így például a 2000-es évek nagy slágere, a Sims nevű életszimulátor is hasonló alapokon működik, de manapság már szinte minden nagy sikerű játék, így a World of Warcraft vagy akár a Grand Theft Auto is lehetővé teszi egy „második” élet felépítését a felhasználók avatarján (digitális térben való „kivetülésén”) keresztül. A Meta fejlesztése azonban mindezen túlmegy, és ez a második élet már összekapcsolódik személyes közösségi profilunkkal. Így tehát a virtuális valóság (virtual reality – VR), azaz amikor belekerülünk abba a térbe, ahol az adott alkalmazás „játszódik”, valamint a kiterjesztett valóság (augmented reality – AR) – amikor a képernyőn keresztül látott valós környezetbe digitálisan létrehozott elemeket vetítünk, mint például a lakberendező szimulátorok – immár teljesen összemosódik.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a felhasználók ezentúl valós időben, avatarjaikon keresztül léphetnek kapcsolatba egymással, virtuálisan találkozhatnak barátaikkal vagy családtagjaikkal, játszhatnak, sportolhatnak együtt, virtuális koncerteken vehetnek részt, intézhetik munka- és egyéb ügyeiket, ugyanis virtuális tárgyalókban is lehetőség lesz a megbeszélések lefolytatására vagy üzletkötésre.
A metaverzum ökoszisztémájának fenntartása érdekében természetesen digitális piacterek is nyílnak, ahol a cégek virtuális szolgáltatásaikkal és más termékeikkel kereskedhetnek. A Horizon Worlds világában a gazdaság is alapjaiban alakul majd át. Példának okáért ha a kényelmes fotelből bejárhatjuk a világot, akkor az a turizmusra is hatással lesz. De számos más szegmens is átértékelődik: nemrég egy másik virtuális világban, a bitcoinra épülő Decentralandben több mint kétmilliárd dollárért vett ingatlant a Tokens.com leányvállalata, a Metaverse Group. Zuckerberg ötlete nem csak cégek érdeklődését keltette fel: Szöul városa például jövőre indítja el a Metaverzum Szöul platformot, ami a lehetővé teszi a közszolgáltatókkal való kommunikációt és adminisztratív ügyek intézését a helyi „avatarok” számára.
De mi lehet a Facebook, pontosabban immár Meta célja, és miért pont most állt elő az ötlettel?
Harc a magánéletért
A többi nagyvállalathoz hasonlóan a Meta is igyekszik különféle társadalmi és környezetvédelmi szlogenekkel indokolni a tevékenységét, így az emberek hétköznapjainak a megkönnyítését, az oktatás és a munka segítését, a globális túlfogyasztás mérséklését hangoztatják. Utóbbi akár jogos is lehetne, hiszen annak az embernek, aki a négy fal között éli meg a „valóságot”, nem lesz szüksége környezetkárosító járművekre, és vélhetően nem is fogja megvenni a legújabb divatos ruhát. A cég arról nyilván nem beszél, hogy metaverzumba való bekapcsolódáshoz szükséges technikai eszközök előállítása, szállítása és működtetése mekkora ökológiai lábnyomot fog hagyni maga után.
Zuckerberg persze ezzel előremenekül. A közelmúltban számos botrány tépázta meg cége hírnevét: az adatvédelmi aggályok, a korlátlan és agresszív piaci terjeszkedés miatt indított perek vagy a Facebook korábbi termékmenedzserének, Frances Haugennek októberi kiszivárogtatása, amely szerint a vállalat a profit érdekében nem törődött különösebben a gyermekek védelmével. Érthető hát a figyelemelterelő névváltás, és az is, hogy most az új virtuális világgal próbálják visszacsábítani azt a sok millió felhasználót, akik az az elmúlt években hagyták el a Facebookot.
Bár a Meta állítja, igyekszik az alkalmazást úgy fejleszteni, hogy minimálisra csökkentsék „a felhasznált adatok mennyiségét”, Haugen ezen a téren is szkeptikus. Az Associated Pressnek adott interjújában elmondta, hogy a vállalat olyan technológiát építhet ki, amelynek segítségével szinte korlátlan betekintést nyer a magánélet védelmét szolgáló adatainkba, és fel is használhatja őket.
– Azon túl, hogy ezek a platformok erős függőséget okoznak, és arra ösztönzik az embereket, hogy szakadjanak ki a valóságból, a metaverzum megköveteli majd az emberektől, hogy sok-sok érzékelőt helyezzenek el otthon és munkahelyükön, szűkítve a privát tereinket és veszélyeztetve az adataink biztonságát – mondta Haugen.
Mindez pedig csak növeli a platform hirdetési felületeinek árát, ugyanis minél többet tud a mesterséges intelligencia a felhasználóról, annál szorosabban személyre szabott reklámokkal tudja bombázni, ezáltal a hirdetőktől is több pénzt kérhet el. A zárt, online világba terelt emberek arcába pedig mértéktelenül lehet önteni a hirdetéseket, és az életük szinte minden részletét megfigyelő algoritmusok előtt végleg szabad lesz a pálya. A VR-eszközök segítségével sokkal több információ begyűjtésére lesz lehetőség, például a testtartás vagy a szemmozgás elemzésével is.
Menekülés a valóság elől
Ám mindezeknél is súlyosabb lehet a közvetlen társadalmi kár. Különös tekintettel a fiatalokra, akiket így az eddigieknél is jobban beszippantana a közösségi média. Dr. David Reid, a liverpooli Hope Egyetem professzora szerint a felhasználók sokkal jobban ki lesznek téve az online zaklatásnak, hiszen a virtuális világban teljesen elmosódik a határ az online tér és a valóság között.
A metaverzum az emberi kapcsolatokat is újraértelmezheti. A koronavírus-járvány alatt készült kutatások kimutatták, hogy a virtuális kommunikáció során nem termelődik a társalgó felek szervezetében oxitocin, azaz kötődést is segítő hormon, ellentétben a személyes találkozásokkal. Amennyiben az online kapcsolatok teljes mértékben felváltják a valódiakat, az visszafordíthatatlan károkat tud okozni, az érzelmi sivárság pedig ahhoz vezet, hogy az ember nem lesz képes kötődni másokhoz, így a házastárshoz vagy a gyerekeihez. Ám Zuckerberget, úgy tűnik, ez nem hatja meg.
– A telefonjaink viszonylag kis készülékek. Az időnk nagy részében ezeken a kicsi, világító téglatesteken keresztül éljük az életünket. Úgy gondolom, az embereknek nem így kellene kapcsolatba lépniük egymással – fejti ki véleményét a Meta tulajdonosa az innovációja kapcsán.
Abban persze a szakemberek is egyetértenek vele, hogy az embereknek „nem így kellene kapcsolatba lépniük egymással”. Csak épp a probléma orvoslására javasolt metaverzumot nem tartják jó megoldásnak.
