Ahol az életfa kivirágzik
Színes, díszes népviseletből alkotott és általa is hordott különleges kreációi után a magyar Frida Kahlónak is nevezik Németh Hajnal Aurorát. Az iparművésszel műtermében találkoztunk, ahol az újragondolt népművészet mellett szóba került az is, vajon miért kerülhetnek fafaragvány-motívumok egy szoknyára.
A belvárosi, aprócska műterembe lépve az az érzése támad az embernek, hogy hiába van kint mogorva téli idő, bent kisütött a nap. Mosolyra késztet a vidám, színes enteriőr, a helyiség minden négyzetcentimétere magán viseli tulajdonosa keze nyomát: a polcokon rózsakoszorúk, hímzett bársonypapucsok, pazar díszítésű ékszerkollekciók. A fogasokon mellények, pendelyek, kabátok, estélyi ruhák és hétköznap is hordható, de semmiképpen sem unalmas darabok sorakoznak. Az egyik próbababán újragondolt sárközi viselet, amelyet nemrég Hungarikum díjjal jutalmaztak. Az extravagáns tárgyak, öltözetek és kiegészítők alkotója Németh Hajnal Aurora iparművész, akinek ihletőforrása a magyar népművészet.
Mesés divat
Az Aurora FolkGlamour márka megalkotójának pályája nem divattervezéssel indult: kezdetben üvegablakfestőként, restaurátorként is dolgozott, később szilikát szakon végzett a Magyar Iparművészeti Egyetemen, majd tervezett jelmezt és díszlet többek között a Győri Balett, az ExperiDance és a Sopron Balett számára. Üvegtárgyaiból és -szobraiból rendezett tárlatai érzékeny szociológiai-történeti témákat dolgoztak fel a tiszazugi méregkeverő asszonyok világán át a kalotaszegi egykézésig, azaz a csupán egy gyermeket vállaló családok históriájáig; a kiállításokat performanszokkal tette emlékezetessé. A néprajz mindig is foglalkoztatta, két évtizedes néptáncos múltjának köszönhetően pedig éltető közege volt a népművészet.
– Néptáncosként rengeteg viseletet gyűjtöttem, valahogy innen jött az ékszertervezés gondolata. Később a szegedi papucs újragondolása kezdett foglalkoztatni, majd a kalapként is értelmezhető virágkoszorúk ötlete, és persze az átalakított népviseletek vagy a népművészet által ihletett alkalmi öltözetek tervei is. Egy idő után szerettem volna mindezt megmutatni a közönségnek, ám sokkal izgalmasabban annál, mint hogy a kifutón végigsétál néhány modell. Kellett valami, ami felkelti az emberek figyelmét, így adódott a Mesés divatbemutató ötlete – emlékszik vissza az iparművész. A magyar népmesékkel, legendákkal, balladákkal egybefűzött divatshow-n így minden öltözet egy-egy koreográfiával, zenével átszőtt történeten keresztül volt látható, a ruhákat pedig nem csak száznyolcvan centi magas, tökéletes alakú lányok viselték, hanem mindenféle testalkatú modell, köztük énekesek, táncosok, színésznők. Németh Hajnal Auróra számára ugyanis a művészet nem kötöttséget, hanem egymással párbeszédben álló műfajokat, a fantázia és a kreativitás szárnyalását jelenti.
A mesés divatbemutató azóta megjárta nemcsak a Kárpát-medencét, hanem a nagyvilágot is, főként azokat az országokat, ahol jelentős lélekszámú magyar közösség él. A divatshow pedig túlmutatott önmagán, komplex élményt adva az identitásukhoz egyébként is ragaszkodó külhoni magyaroknak. 2016-ban e projekt szintet lépéseként született meg az Aurora FolkGlamour márka.
Lélekvarroda
A tervező hangsúlyozza, számára a népművészet ihlető forrás, de miközben elfogadja és tiszteli annak gazdag díszítettségét, saját meggyőződése szerint alkot. Például színpadi öltözékeket; kreációiban lépett színpadra nemrég a Zeneakadémián nagy koncertet adó Korpás Éva népdalénekes, és az általa összeállított darabokban láthattuk a képernyőn Morvai Noémit, a Felszállott a páva műsorvezetőjét, valamint a női zsűritagokat, Sebestyén Márta népdalénekest és Kocsis Enikő néptáncművészt is.
– Nem néprajzos vagyok, hanem iparművész, aki tervez – szögezi le. Fontosnak tartja, hogy kreációit az átlagember is hordani tudja. A fast fashion generalizált méretű, uniszex fazonú tömegtermékeinek alternatívájaként az adott személy egyéniségéhez, alakjához a legjobban passzoló ruhákat tervez, az egyedi megjelenést tűzve ki célként.
– Az egyediséget nem mindenki meri magára ölteni, még akkor sem, ha rajong a különleges darabokért. Így sokszor szegezem neki a kérdést a bizonytalankodó vásárlóimnak: ha tudnák, meddig tart az életük, vajon meglépnék-e azt, amire a szívük mélyén vágynak, felvennék-e azt a különleges ruhát, amit addig nem volt bátorságuk? Ha megteszik az első lépést, az önbizalmuk megerősödik, kiegyensúlyozottságukkal pedig a környezetükre is hatással lesznek – teszi hozzá Németh Hajnal Aurora. Megjegyezve, hogy az alkalomra illő ünnepi öltözet a lelket is díszbe öltözteti. Egykor falun a párta, a kötény, a főkötő, a városban a kesztyű, a kalap öltöztette a nőket, ma mindez hiányzik az öltözködési kultúránkból, éppúgy, mint a régiektől örökölt viselet tisztelete.
– Pár évvel ezelőtt Münchenben jártam, és éppen nyert a Bayern München focicsapat, több tízezer ember hömpölygött a városban. Legnagyobb ámulatomra majdnem mindenki bajor viseletet vett fel az alkalomra, amit egyébként a boltokban akár több ezer euróért árulnak, a németek mégis megvásárolják – említ egy jellemző példát a hagyományos viseletek megbecsüléséről. Hogy nálunk elinduljon e területen valamiféle változás, persze nem megy egyről a kettőre. Nem lehet valakit azonnal rábeszélni a keményített alsószoknyára, nem is volna értelme. Olyasmivel kell meggyőzni az embereket, ami hordható, kortárs és akár esszenciálisan hordozza a hagyományos motívumkincset.
Gazdag örökség
Az iparművész a hétköznapokon is büszkén hordja az áthangolt népi öltözeteket. Találkozásunkkor sióagárdi virágos kabátkát vett fel, amelyet korábban átalakított, szűkítővel látott el, hogy csinosabban álljon. Sötét tónusú szoknyájához virágos mintás harisnyát húzott, nyakába többsoros nyaklánc került. Fején az elmaradhatatlan virágkoszorú, amelyről sokan Frida Kahlóra asszociálnak: Németh Hajnal Aurora szerint kettejükben annyi a közös, hogy a mexikói művész is fontosnak tartotta nemzete hagyományait, népművészetét.
– A régi idők embere ha nem is tudatosan, de hitt az általa használt motívumok, szimbólumok erejében. Például az életfa, amely magában hordozza az alsó, a felső világ és a földi szféra hármasságát, az élet teljességét jelképezi, a két páva által közrefogott életfa pedig megvéd a rossztól, a sötétségtől. Érdekes, hogy a hozzám érkező vásárlók sokszor tudatosan választják ki maguknak a népi motívumokat, és azt kérik, azokból válogassam össze az öltözéküket – magyarázza Németh Hajnal Aurora. Majd egy Szűz Mária-medált mutat. A XX. század elején széles körben kedvelt, például házasságkötéskor vagy elsőáldozáskor ajándékozott, festett Mária-medálokat az általa tervezett ékszerbe komponálja, de előfordul, hogy a megrendelő hozza el neki a féltve őrzött családi ereklyét, hogy készüljön belőle valami kortárs, egyedi ékszer.
– Egyik vevőm azzal keresett meg, hogy különleges szoknyát szeretne. Még a II. világháború alatt elvitték a dédapját az oroszok, aki a hadifogságban fafaragással kezdett foglalkozni. A hölgy ezeket a dédpapa által kedvelt motívumokat, amelyek néhány használati tárgyon őrizték meg a keze nyomát, az általunk varrott szoknyán hímzés formájában szerette volna viszontlátni – meséli az iparművész. E történet is azt mutatja, hogy egyre inkább felértékelődik a család közvetítette hagyomány, a családi örökség fontossága a tárgykultúrában.
– A dizájner minimalista hozzám képest, a népművész pedig az autentikushoz ragaszkodva készíti el a népviseleteit. Én a kettő között állok, nem tartozom sehova – mondja Németh Hajnal Aurora. Hozzátéve: nem szeretné, hogy a magyar népművészet gazdag öröksége feledésbe merüljön. Hiszen ha mi nem őrizzük meg a jövőnek, senki sem fogja.
