Karácsony még mindig a Magyar Zene Házát támadja
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere még mindig nem állt le a Magyar Zene Háza támadásával, és továbbra sem érti, hogy azok az épületek, amiket a Városligetben építettek, miért nem valahol máshol épültek meg, és hogy miért nem hagyták meg a parkot parknak. A baloldali politikus nem először fogalmaz meg ilyen véleményt, mivel már évek óta a Liget-projekt megvalósulása ellen szólal fel, korábban még azt is kilátásba helyezte, hogy akár polgári engedetlenség árán is keresztbe tegyen a terveknek.„A XXI. században egy parkban építkezni olyan, mint belepisilni a szenteltvíztartóba egy templomban, ami talán belefér, csak tönkreteszi azt, amiért ott vagyunk”
– véli Karácsony Gergely, aki a Klubrádióban ismét a Magyar Zene Házát támadta, írta meg a Magyar Nemzet.
Emellett a baloldali főpolgármester továbbra sem érti, hogy azok az épületek, amiket a Városligetben építettek, miért nem valahol máshol épültek meg, és hogy miért nem hagyták meg a parkot parknak.
A műsorvezető felvetésére, hogy a Magyar Zene Háza az egy „lápon nőtt virág”, Karácsony azt felelte: szerinte valójában a Városliget egy mocsár, ezért is élnek ott „fantasztikus platánok”, és növények, amik jól érzik magukat. A főpolgármester kifejezte aggodalmát, miszerint a platánok tíz év múlva kipusztulhatnak, álláspontja szerint a Magyar Zene Háza miatt.
Karácsony Gergely régóta ágál az egész Liget-projekt ellen, a múlt szombati ünnepélyes átadó után pedig a Magyar Zene Háza létrejöttéről azt mondta, hogy az „nem a kultúra, hanem a barbár erőszak jegyében történt”.
Emlékezetes, hogy a Liget-projekt számos beruházásával együtt az egykori, romos Hungexpo irodaházak helyére épülő Magyar Zene Háza is folyton-folyvást a baloldali támadások kereszttüzébe került. Ismert: amikor megkezdődtek a ház építési munkálatai, a zöldfelületek védelmében Karácsony Gergely, Zugló akkori polgármestere a ligetvédőkkel együtt az egész éjszakát a Városligetben töltötte, másnap reggel pedig a Párbeszéd feljelentést tett hivatali hatalommal való visszaélés miatt.
Ugyanakkor a Liget-projekt hazánk történetének legnagyobb szabású kert- és tájépítészeti programját hajtja végre. A Liget-projektnek köszönhetően több tízezer négyzetméterrel, a korábbi hatvan százalékról 65 százalékra nő a park zöldfelülete.
A teljes cikk elolvasható a Magyar Nemzet oldalán, IDE kattintva!
