A hosszú távú gázszállítási szerződés értéke különösen nagy lesz

A kormányfő Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozott a Kremlben, majd a több mint ötórás tárgyalást követően kifejtette: ma Nyugat-Európában a gáz és az áram ára 2-3-szorosára nőtt az elmúlt időszakban a háztartások számára. Ez alól Magyarország kivétel, ahol évek óta rezsicsökkentés van érvényben. Orosz gáz nélkül azonban ez nem lenne lehetséges.

A most tárgyalt megállapodással „véglegesen biztonságba helyeztük Magyarország energiaellátását” – fogalmazott a miniszterelnök.

Az Oroszország és Magyarország közötti hosszú távú gázszállítási szerződés értéke a jövőre nézve különösen nagy lesz, tehát nem csökkenteni kell a mennyiséget, hanem inkább növelni – hangoztatta.

Putyin ezzel kapcsolatban kijelentette: Oroszország nyitott a további együttműködésre, megvizsgálják a magyar kérést, de az egymilliárd köbméteres többletszállítás „nagy problémát nem fog jelenteni”.

Leszögezte, hogy Európában lesznek gondok a gázellátással, de a 2036-ig szóló, eredetileg évi 4,5 milliárd köbméterre vonatkozó szerződésnek köszönhetően Magyarországon nem. Hozzáfűzte: a magyar fogyasztók jóval a piaci ár alatt vásárolhatnak gázt.

Az orosz elnök kiemelte: Magyarország változatlanul bizonyítja azt is, hogy megbízható partner az orosz gáz tranzitszállításában.

Vlagyimir Putyin kiemelte, hogy az energetika fontos szerepet játszik az orosz-magyar gazdasági kapcsolatokban. Oroszország sok éve megszakítás nélkül látja el Magyarországot energiaforrással, a magyar kőolajfogyasztás 55 százalékát és a gázfogyasztás 80 százalékát fedi le. Emlékeztetett arra, hogy a Mol is részt vesz az oroszországi olajkitermelésben.

Az energetika témakörében tárgyaltak a paksi atomerőműről is. Orbán Viktor elmondta: az új blokkok építkezésének előkészítése a végső fázisba lépett és amint az utolsó engedély is megvan, „a beruházás automatikusan átlép a következő, úgynevezett létesítési fázisba, és ezzel megtesszük a döntő lépést mi, magyarok, hogy önállók legyünk a villamosenergia-ellátás terén”. A magyar áramtermelési rendszer így 2030-ra klímasemleges is lehet – fűzte hozzá.

A miniszterelnök elmondta, hogy az orosz államfő jóváhagyta annak az orosz-magyar vegyesvállalatnak a létrehozását, amely az ukrán-magyar határon a napokban átadandó konténerterminál működtetésében játszik szerepet. Magyarország földrajzi helyzete nagyon kedvező, a keletről érkező áruk Európába lépésének egyik kulcspontja és ezt a szóban forgó vegyesvállalat is segíteni fogja. Ez nagyságrendekkel növelheti meg a magyar gazdaság teljesítményét – szögezte le.

Orbán Viktor azt is elmondta: Magyarországon hamarosan megkezdi működését egy nagy oltóanyaggyár, amely a koronavírus elleni orosz vakcina, a Szputnyik V előállítására is alkalmas lesz. Reményét fejezte ki, hogy erről is sikerül véglegesen megállapodni. Kérdésre válaszolva hozzátette: Magyarország tervez vásárolni az újabb vakcinatípusból, a Szputnyik Lightból és kész beszállni annak gyártásába is, hiszen a kormány célja az, hogy a magyar polgárok rendelkezésére minél többféle vakcina álljon. Az oltóanyag magyarországi vizsgálatai hamarosan befejeződnek.

Kitértek a vasúti kocsik közös projektjére is: ennek keretében az egyiptomi vasútvállalatnak már 600 vagont szállítottak le és még 700at adnak át. Ez további munkahelyeket is biztosít – emelte ki Vlagyimir Putyin.

Orbán Viktor a találkozón azt kérte, hogy Moszkva tegye lehetővé több orosz utasszállító repülőgép érkezését Magyarországra, mert jelenleg a gépek tele vannak és a kapacitás növelése esetén több orosz turista érkezhetne Magyarországra. Szintén magyar kérés, hogy Jekatyerinburgból és Kalinyingrádból is induljanak közvetlen járatok Budapestre.

Vlagyimir Putyin azt is elmondta: a koronavírus-járvány ellenére a két ország közötti áruforgalom a tavalyi első tizenegy hónapban 30 százalékkal nőtt, 5,5 milliárd dollárt tett ki. A kölcsönös beruházások értéke eléri az egymilliárd dollárt – tette hozzá.

Eredményesen, hatékonyan dolgozik az orosz-magyar gazdasági együttműködési kormányközi bizottság is – jegyezte meg az orosz elnök.

Méltatta azt is, hogy folytatódik a kulturális együttműködési program, amelyet 2024-ig hirdettek meg. Tavaly sikeresen rendezték meg Magyarországon az orosz szellemi kultúra napjait.

Az orosz elnök köszönetet mondott Magyarországnak, hogy támogatja Oroszországot a 2030-as világkiállítás megszervezésében is. Moszkva még egyszer sem rendezett világkiállítást – emelte ki.

Mindkét részről úgy ítélték meg, hogy a magyar-orosz kapcsolat kiegyensúlyozott, pozitív és konstruktív. Orbán Viktor hangoztatta: Magyarország elkötelezett abban, hogy ezt a jövőben is így folytassák. Vlagyimir Putyin pedig még a találkozó elején, a közelgő magyar választásokra utalva reményét fejezte ki, hogy azt követően is folytatni tudják a közös munkát Orbán Viktorral.

Békemisszió is a látogatás

A mostani moszkvai látogatás békemisszió is, mert elmondhattam, hogy az Európai Unió egységes és nincs olyan európai vezető, aki konfliktust akarna Oroszországgal – mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Moszkvában.

A kormányfő Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a Kremlben folytatott több mint ötórás megbeszélését követően kiemelte: mindez különösen igaz a közép-európaiakra. „Mi úgy értelmezzük a történelmet, hogy amikor a Kelet és a Nyugat között konfliktus jött létre, akkor Közép-Európa mindig rajtavesztett” – fogalmazott.

Közölte: a hidegháború évei „számunkra komoly keserűséget és sok szenvedést jelentettek”, ezért a magyarok és a közép-európaiak általában is abban érdekeltek, hogy a feszültséget Kelet és Nyugat között csökkentsék és mindent megtegyenek annak érdekében, hogy a feszültség alábbhagyjon, és nehogy visszatérjen a hidegháború.

A miniszterelnök hangsúlyozta: ehhez tárgyalásokra és párbeszédre van szükség, és üdvözlendő, hogy „Oroszország és a nyugati szövetségeseink között zajlik a párbeszéd”. Amit „mi tudunk ajánlani, az a magyar modell”: Magyarország tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak, közben pedig kiváló kapcsolatokat ápol Oroszországgal – magyarázta. Hozzátette: ehhez kölcsönös tiszteletre van szükség.

Orbán Viktor kijelentette: a helyzet komoly, a különbségek is jelentősek, ugyanis az orosz biztonsági igények – amelyeket már mindenki ismer – és a NATO-tagállamok készsége, hogy ezeket teljesítsék, messze vannak egymástól. A távolság ugyanakkor nem áthidalhatatlan, lehetséges olyan megállapodást kötni, amely garantálja a békét, garantálja Oroszország biztonságát és elfogadható a NATO-tagállamok számára. Hozzátette: bízik abban, hogy a következő napokban és hetekben a tárgyalásokon ezt a megállapodást el is fogják érni.

Kérdésre válaszolva Orbán Viktor arra is kitért, hogy az orosz gazdaság jól viselte azokat a szankciókat, amelyekkel sújtották. Úgy vélte, hogy a szankciós politika sikertelen, kudarcra ítélt eszköz. Magyarország számára például nagyobb kárt okoz, mint Oroszországnak, mert Moszkva olyan területeken épített ki importkiváltó kapacitásokat, amelyekre korábban Magyarország szállított, így hazánk piacokat vesztett. De több más uniós nyugati ország is veszített ugyanilyen okból.

Vlagyimir Putyin megismételte, hogy Moszkva figyelmesen tanulmányozza az Egyesült Államok és a NATO által a biztonsági igényeire küldött válaszokat, de már most nyilvánvaló, hogy az orosz aggályokat a felek figyelmen kívül hagyták. A biztonság oszthatatlansága azt is kimondja, hogy senki sem erősítheti a biztonságát mások rovására – szögezte le.

Putyin úgy fogalmazott: a NATO becsapta Oroszországot, hiszen már korábban kapott ígéretet arra, hogy nem terjeszkedik tovább keletre. Másfelől miközben Moszkva az ellenkezőjét kérte, az Egyesült Államok felmondta a rakétaelhárítással kapcsolatos szerződést, és „hamarosan ott lesznek Romániában és Lengyelországban is”, ráadásul ezek csapásmérő eszközök is lehetnek, nem csupán elhárítók.

A NATO-nak nem kötelező új tagokat felvennie, tehát ebben a kérdésben szem előtt tarthatná a folyamat többi résztvevőjének, így Oroszországnak az érdekeit is – fejtette ki. Mint mondta, Ukrajna nyíltan megfogalmazta, hogy a Krímet akár katonai eszközökkel is vissza szeretné szerezni, „képzeljük el, mi történne, ha NATO-tag lenne”.

Figyelembe kell venni minden fél érdekét, csak így lehet elkerülni, hogy a helyzet végkimenetele ne negatív legyen – mondta Putyin.

Egyetértett azzal, hogy beszélni kell a megoldásról, de hozzátette: ő maga egyelőre „nem áll készen” arra, hogy felvázolja, mi lesz a megoldás.