Szijjártó Péter: Magyarország kész együttműködni Németországgal

Szijjártó Péter a Facebook-oldalán vasárnap közzétett levelében felidézte, hogy harminc évvel ezelőtt ezen a napon írta alá Antall József miniszterelnök és Helmut Kohl kancellár a két ország baráti együttműködéséről szóló szerződést.

Kitért arra, hogy Magyarország és Németország jelenleg is megbecsülendő, egyedülálló történelmi kötődését sok emlék példázza. Kiemelte, hogy a Reichstag falán található egyetlen emléktábla megörökíti a magyar-német barátság fénypontját, azt, amikor Magyarország kiütötte az első téglát a német családok millióit, sőt egész Európát megosztó falból.

Az elmúlt harminc évben a német-magyar gazdasági kapcsolatok is sikertörténetté fejlődtek – tette hozzá.

A magyarok és németek modernkori európai küldetésük első részét teljesítették, a közös küldetés azonban folytatódik, mert az Európai Unió hatalmas kihívások előtt áll. Soha akkora szükség nem volt erős és cselekvőképes Európai Unióra, mint manapság – mutatott rá Szijjártó Péter.

„Hosszú és sikeres utat jártunk be az 1989-es határnyitás óta. A ”hogyan tovább?„ kérdését illetően azonban ma nem mindig gondolkozunk hasonlóan, ami nem baj, hiszen szuverén országok vagyunk, az Európai Unió pedig szuverén országok különleges és egyedülálló szövetsége” – fogalmazott levelében.

Hozzátette: a különböző európai identitásból és örökségből is eredő politikai és társadalmi vitáknak, legyen szó az unió vagy a tagállamok társadalmainak jövőképéről, nem lehet más kerete, mint a kölcsönös tiszteleten és az európai szerződéseken alapuló párbeszéd.

Magyarország aktívan vesz részt a közös gondolkodásban Európa jövőjéről, ebben kiáll a tagállamok uniója mellett, és azt keresi, hogyan teheti biztonságosabbá és erősebbé a közösséget – jelezte Szijjártó Péter.

Kitért arra is, hogy van néhány nagy jövőtéma, ahol nem egymás legyőzése, hanem egymás álláspontjának megismerése, tiszteletben tartása és az eltérő modellek egymás mellett élésének biztosítása lehet a közös küldetés. A társadalmi jövőkép, ezen belül a migráció kérdése, valamint a család, a szülők és gyermekek viszonya ebbe a kategóriába tartozik.

Hangsúlyozta: Magyarország nem kívánja elvitatni senkitől azt a jogot, hogy a hazájában maga definiálja a saját társadalmát, hogy meghatározza, miként biztosítja annak önfenntartó képességét, és tiszteletben tartja a gyermekek nevelésére kialakított kereteket, az élethez viszonyulás és más fundamentális kérdések nemzeti szabályozását.

„Ugyanakkor ragaszkodunk ahhoz, hogy ezeken a területeken a nemzeti szabályozások ne lépjék át a nemzeti határokat, és erre az uniós intézmények bevonásával se történjen kísérlet. Az eltérő társadalmi modellek békés egymás mellett élése és az ilyen természetű viták megfelelő mederben tartása alapvető az unió összetartása szempontjából” – emelte ki.

Szijjártó Péter rámutatott: Magyarországon társadalmilag és politikailag is aktív még az a nemzedék, amely a demokráciát és a szabadságot nem örökölte, mint a kontinens szerencsésebb felén élők és utódaik, hanem azt kiharcolta.

„Nálunk nem az Európán kívülről importált politikai és kulturális modell vert gyökeret, hanem eltökélt ellenállás fejlődött ki a politikai és kulturális elnyomó modellekkel szemben, amelyek elűzése után magunk alakítottuk ki az alkotmányos örökségünkre épített demokrácia felvirágzásához szükséges kereteket” – fejtette ki.

„Mindez erős mandátumot ad nekünk ahhoz, hogy az Európai Unió belső megosztottságához vezető, megbélyegzésre, kioktatásra alapuló, dermesztő vitákat kimozdítsuk a holtpontról. Erre az európai intézmények nem, csak az Európai Uniót alkotó tagállamok lehetnek képesek, és ebben nekünk fontos szerepünk kell, hogy legyen” – áll a külügyminiszter levelében.