A népakaratot tiszteletben kell tartani

– Milyen kampánnyal készül a Fidesz–KDNP az országgyűlési választás előtt szűk két hónappal?

– Olyannal, amely világossá teszi, hogy a választásnak rendkívüli tétje van. Az elmúlt bő évtized eredményeit és az azt megelőző szűk évtized kudarcait képviselő politikai erők állnak egymással szemben. A munkanélküliség kevesebb mint egyharmada annak, amivel a baloldal átadta a hatalmat. Szinte teljes a foglalkoztatottság, egymillió emberrel dolgoznak többen Magyarországon, mint 2010-ben. Az átlagbér nagyjából 140 százalékkal emelkedett tizenkét év alatt. Ez éves szinten is tíz százalék feletti növekedés, ha 2010-hez, kormányzásunk kezdetéhez viszonyítjuk. Családtámogatásra a költségvetési forrásokkal arányosan mi költjük a legtöbbet Európában. Az egységes magyar nemzet alkotmányos parancsát a gyakorlatba átültető nemzetpolitikát folytatunk, mindezt jól mutatja, hogy a szocialista kormányzás bukása óta több mint egymillió-egyszázezren vették fel a magyar állampolgárságot. 200 ezer forintra emeltük a minimálbért, csökkentettük a munkát terhelő adókat és visszaadtuk a 13. havi nyugdíjat. A választási kampányban világossá kell tennünk, két lehetőség áll az ország előtt: a jelenlegi, távolról sem hibátlan, ám az ország érdekeit szolgáló, kézzelfogható eredményeket hozó kormánypolitika folytatása vagy a múltba való visszafordulás: a Gyurcsány Ferenc vezette baloldal újbóli országlása.

– Tőlük milyen kommunikációt vár?

– A baloldali politikusok jelentős része volt már kormányon, így a szavaiknál hitelesebben beszélnek a tetteik. Márpedig pontosan emlékszünk arra, hogy az ő tevékenységük a rendszerváltoztatás utáni Magyarország történetének legkárosabb időszakát hozta a nyakunkra. Éppen ezért saját kormányzati teljesítményük mellett, illetve a miénkkel szemben valódi érveik nincsenek. Marad az a féktelen gyűlöletkeltés, amelynek mindig is nagymesterei voltak, gondoljunk csak az éppen két évtizede kiagyalt, 23 millió románnal való fenyegetőzésre.

– Ráadásul az a veszély is fennáll, hogy akár külföldről is beavatkozhatnak a választás kimenetelébe. Számít erre?

– Nem tartom kizártnak, mégsem hiszem, hogy döntő jelentősége lenne, hiszen edzettek vagyunk már. Mindenki tudja, hogy a magyar polgári, kereszténydemokrata kormányzásra, amely fontos kérdésekben az európai fősodorral szemben foglal állást, a külföld nem elismeréssel, hanem támadással reagál. A nyugat-euró­pai elit a legszívesebben önmagát látná
Magyarország hajójának kormányrúdjánál; a bevándorlásbarát, LMBTQ-lobbis­ta, internacionalista kormányzást szereti, és ellenszenvvel viseltetik a nemzeti alapokon nyugvó politikával szemben. Magyarország ma szuverén ország, így minden külföldi beavatkozást visszautasítunk. A választópolgárok nagykorúak, el tudják dönteni, hogy milyen jövőt képzelnek el saját maguknak és hazá­juknak.

– Ugyanakkor Donald Trump egykori amerikai elnök támogatásáról biztosította Orbán Viktort. Jó ómennek tartja, ha egy bukott politikus a regnáló miniszterelnök mellé áll a kampány küszöbén?

– Máshonnan közelítem meg a kérdést. Donald Trump egy választást megnyert, egyet elveszített. Ez nem változtat azon, hogy ő jelenleg a republikánusok legkiemelkedőbb és legbefolyásosabb képviselője. Annak az országnak az egyik vezető politikusa és korábbi elnöke ismeri el az ország és a miniszterelnök teljesítményét, amely ugyan Kínától egyre jobban szorongattatva, de még a világ vezető hatalma.

– Hogyan látja az ellenzéki tömb helyzetét a választás előtt?

– A baloldal 2010-ben két célt tűzött maga elé: az első az volt, hogy meg kell szabadulni Gyurcsány Ferenctől, aki nemcsak az országot, hanem a baloldalt is tönkretette, a második, hogy a Jobbikot karanténba kell zárni és náci veszélyről sikoltozni, ha a legkisebb önkormányzat képviselő-testületében egy fideszes képviselő hangosan köszönni mer egy jobbikosnak. Most azt látjuk, hogy a baloldal Gyurcsány vezetésével a Jobbikkal elvtársi csókban egyesülve indul harcba a hatalomért. Az a nyelv, amely a zsidó parlamenti képviselők listázásának szükségességéről beszélt, ma Gyurcsány Ferenc hátsóját cirógatja, aki ezt kéjes mosollyal nyugtázza. Jól mutatja ez azt a teljes elvtelenséget, amely a hatalomért bárkit és bármit képes feladni és elárulni.

– Ezek szerint nem ők a legveszélyesebbek a kormányra, hanem a Covid?

– Azt reméljük, hogy az ötödik hullám valóban az utolsó lesz. Az omikron hihetetlen gyorsasággal fertőz, de hatása és következményei elmaradnak az előző három hullám erejétől.

– Bírják még a kórházak a terhelést?

– Bőségesen elég kórházi ágy van, az orvosok és ápolók hősiesen helytállnak, és helytálltak már lényegesen több kórházi ápolásra szoruló beteg mellett is. Köszönet érte! Az ötödik hullám során nem nőtt arányosan a kórházban kezeltek száma a megbetegedésekével. Ha igaz, hogy a magas átfertőzöttség és a viszonylag magas oltottság miatt a járvány utolsó szakaszához érkeztünk, akkor sokkal gondtalanabb nyarunk és évünk lehet, mint 2019 óta bármikor.

– Hogyan értékeli az oltási programot?

– Magyarországon az oltási program kezdetétől számított öt hónap alatt vakcinához jutott mindenki, aki igényelte. Ezzel Málta mellett Európa legjobbjai voltunk. Köszönhetően elsősorban annak, hogy nem csupán nyugati, hanem keleti oltóanyagot is beszereztünk. Előbb nyithattunk, hamarabb szűnt meg az emberek bezártsága, és a gazdaság tavalyi kiemelkedően magas, hét százalék körüli növekedése is ennek tudható be. Más kérdés, hogy társadalom mekkora része hajlandó magát beoltatni. Az oltási hajlandóságot tekintve az Európai Unióban a középmezőnyben, a közép-európai régióban az élbolyban vagyunk. Szomszédaink közül csak Ausztriában magasabb az oltottság. A magyar emberek döntő többsége oltáspárti, és nem dől be az oltásellenes propagandának.

– A Mi Hazánk kampányára gondol?

– Többek között. A párt a baloldal örökébe lépett, hiszen az oltásellenességet a baloldal honosította meg még 2021 első félévében, amikor az orosz és kínai vakcinával szemben keltettek bizalmatlanságot és bizonytalanságot. Ezt csak továbbfejlesztette Toroczkai László és csapata.

– A balliberális összefogás közös miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter többször hívta ki Orbán Viktort jelölti vitára, Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója viszont azt mondta, nem érdemes vitázni egy beosztottal. Ez azt is jelenti, hogy nem lesz vita?

– Nem látok rá esélyt. Ha valaki objektívan megnézi a mögöttünk hagyott három hónap eseményeit, akkor nincs olyan érzése, hogy a baloldal vezetője Márki-Zay Péter lenne. A miniszterelnök-jelöltnek az ötletei csak akkor válnak valóra, ha Gyurcsány Ferenc jóváhagyja őket. A baloldalon egyre inkább balesetként tekintenek az általuk rendezett előválasztásra, és állandó felügyelőket keresnek a miniszterelnök-jelölt mellé, aki viszont – messiástudattól vezérelve – tanítványokat lát gondozóiban. Aligha érdemes olyasvalakivel vitatkozni, aki összevissza beszél, és még egy esetleges győzelem esetén sem dönthet érdemben az ország sorsáról.

– Ennek fényében vitatkozna a miniszterelnök a DK elnökével?

– Várjuk meg, hogy érkezik-e megkeresés a baloldal első embere részéről.

– Sokan szállnának vitába a kormányfővel a gyermekvédelmi népszavazásról is. Amennyiben elegendően szavaznak nemmel a kérdésekre, mi lesz a kormány célja a referendummal?

– A népakaratot tiszteletben kell tartani. Világossá akarjuk tenni, hogy csakúgy, mint a migráció esetében, Magyarország maga dönt arról, hogy jogszabályaink mit írjanak elő a gyermeknevelésről, és ez a jog – különösen a szexuális felvilágosítás terén – nem az LMBTQ-propagandistákat illeti meg, hanem a szülőket.

– Elképzelhetőnek tartja, hogy a referendum eredménye hat majd az Európai Bizottságra?

– Természetesen. Nincs erősebb érv, nincs nagyobb demokratikus legitimáció annál, mint egy érvényes népszavazás, ahol a választópolgárok többsége világosan állást foglal ezekben a kérdésekben.

– Ugyanakkor néhányan „álproblémának” tartják a kérdésekben megfogalmazott állításokat és úgy érzik, ezzel a közvéleményt „az LMBTQ-közösség ellen hangolják”. Mit üzen annak a maga hétköznapi életét élő, politikával nem foglalkozó homoszexuálisnak, aki úgy érzi, hogy ellene szól a törvény?

– Olvassa el a jogszabályt. A magyar kormány soha nem szólt bele a nagykorú emberek életébe. A baloldal és különösen Márki-Zay Péter szokott másokat „buzizni” – ráadásul rendre alaptalanul. A kormány és a Fidesz ilyet sosem engedett meg magának. Az viszont az állam alkotmányos kötelezettsége, hogy a gyermekek testi-lelki fejlődését garantálja, ezzel pedig összeegyeztethetetlen a kiskorúakra kifejtett LMBTQ-propaganda. Itt a szülők és így a gyermekek jogait meg kell védeni.

– Februártól szabályozza az állam az alapvető élelmiszerek árát, egyesek szerint azonban az áfacsökkentés lett volna jobb megoldás. Miért döntöttek mégis az ármaximálás mellett?

– Az elmúlt két kormányciklus alatt a csirke- és sertéshús, a hal, a tej, valamint a tojás áfáját is öt százalékra csökkentettük. Amit az ellenzék követel, már korábban megtörtént. Lehet, hogy azért nem emlékeznek rá, mert nem szavazták meg az erről szóló törvényt. A hatékony állami beavatkozás ezért nem lehetett más, mint hogy az októberi árakhoz való visszatérést írjuk elő néhány alapvető élelmiszernél.

– Az idei évtől bér- és nyugdíjemeléseket, valamint adókedvezményeket jelentetett be a kormány. Az ellenzék szerint ez pusztán „pénzszórás”, amelyet „szavazatvásárlásra” használ a Fidesz. Mit szól a vádhoz?

– Az elmúlt évtizedben folyamatosan jelentős mértékben emeltük a legalacsonyabb béreket. A mostani minimálbér-emelésben ráadásul munkaadók és munkavállalók egyeztek meg. A garantált bérminimumnál ugyanez történt. Szemben a baloldallal, mi a gazdaság teljesítményén alapuló béremeléseket fogadtunk el. Tavaly hétszázalékos volt a gazdasági növekedés, ilyen soha nem fordult elő a rendszerváltoztatás óta.

– A pedagógusok viszont kevesellték a mindössze tízszázalékos emelésüket, és sztrájkot hirdettek országszerte. Hogyan viszonyul ehhez a kormányzat?

– A további jelentős pedagógus-béremelés szükségességével egyetértünk. Azonban a sztrájk időzítése, szimbólumai, Márki-Zay Péter kampányjelképének viselése egyértelművé teszik, hogy politikai sztrájkról van szó, amellyel néhány, az ellenzék iránt elkötelezett szakszervezeti vezető a baloldal választási kampányát akarja elősegíteni, akár törvénytelen eszközöktől sem visszariadva. Csak nagyrabecsülésünket fejezhetjük ki a tanároknak, hogy bár a béremelés igénye jogos, mégsem ültek fel néhány szakszervezeti vezető politikai akciójának, és a tanárok négyötöde nem követte a felhívást. Csak a következő három év magyar uniós költségvetésébe 30 százalékos tanári bérfejlesztést tervezünk, és ehhez jönnek még a nemzeti források.

– Orbán Viktor tavaly év végén jelentette be Novák Katalin jelöltségét a köztársasági elnöki pozícióra. Miért esett rá a választás?

– Nem volt nagy vita abban, hogy miután Kövér László jelezte, nem kíván államfő lenni, Novák Katalin a legalkalmasabb a köztársasági elnökségre, így Orbán Viktor őt jelölte a tisztségre. Novák Katalin érdeme, hogy az elmúlt évtizedben olyan családtámogatási rendszert sikerült kiépíteni, amelyre még kritikusaink nagy többsége is elismeréssel tekint. A miniszter asszony korábban a Külügyminisztériumban is dolgozott, négy idegen nyelven beszél. Kiválóan alkalmas arra, hogy kifejezze a nemzet egységét és képviselje az országot itthon és szerte a nagyvilágban.

– Sok állami támogatás járhat le a választás után, például a babaváró hitel, az otthonfelújítási támogatás vagy a falusi csok. Mi lesz a sorsuk ezeknek az intézkedéseknek?

– A kormány a családtámogatásra fordított összeget nem csökkenteni, hanem növelni szeretné. Abban mindenki biztos lehet, hogy ha Magyarországot polgári kormány vezeti, akkor nem kevesebb, hanem több pénz jut családtámogatásra a jövőben is.