Nyitrai Zsolt a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) sajtótájékoztatóján, amelyen bemutatták a Szövetségben a horgászokkal című tájékoztató kiadványt, azt mondta, hogy a polgári kormányok alatt jelentősen nőtt a szféra költségvetése, sikerült modernizálni az általuk használt infrastruktúrát és a horgászok érdekeit figyelembe vevő döntéseket hoztak. „2010 előtt nem ez volt a tendencia, nem ez volt a jellemző (.)” – jegyezte meg.

Hirdetés

Nyitrai Zsolt elmondta, hogy a magyarországi horgászok közössége legnagyobb hazai civil szervezet, több mint 700 ezer taggal. Felidézte, 2010-ben a kormány szövetséget kötött a velük és a horgászokat tömörítő Mohosszal, illetve ígéretet tettek arra, hogy minden őket érintő fontos döntés előtt kikérik a véleményüket.

Szólt arról is, hogy a kormány és a Mohosz közötti stratégiai megállapodást márciusban megújítják, majd bejelentette, hogy horgász kiadványok, folyóiratok, magazinok mellékleteként, valamint országjárás keretében személyes találkozások alkalmával juttatják el az érintettekhez a Szövetségben a horgászokkal című kiadványt. Az Orbán Viktor miniszterelnök köszöntőjével kezdődő tájékoztató végig veszi az elmúlt 10-12 év közös eredményeit – tette hozzá.

Szűcs Lajos, a Mohosz elnökének szavai szerint „a kiadvány csak tényeket közöl” és bemutatja az elmúlt 12 év fejlődési irányát. Ezek között említette, hogy 280 ezerről 770 ezerre nőtt a regisztrált horgászok száma, 600 ezer horgász minden évben vált ki állami jegyet és valamilyen területi jegyet, 1200-ra emelkedett a hivatásos halőrök száma.

Korábban írtuk

Szólt arról is, hogy a kormány jogszabályalkotásban is a Mohosz partnere volt, a szövetség megkapta a halgazdálkodás jogát természetes vizeken. Ennek hiányában mostanra „széthordták” volna azokat – mutatott rá.

A Mohosz elnöke a jövőre vonatkozó tervek között említette a horgászturizmus fejlesztését, a magyarországi halfogyasztás bővítése érdekében a halas szakmával való együttműködés erősítését, az ágazat több mint 2000 munkahelyének megőrzését és fejlesztését. Mint kiemelte, remélhetőleg az ágazat hasonló megítélés alá fog esni, mint az agrárium többi része.

Szűcs Lajos beszámolt arról is, hogy folytatják az elmúlt években elkezdett komoly informatikai fejlesztéseket, amelynek első része a volt a horgászkártya. Az elektronikus fogási naplók kérdése és a több mint 1100 szervezetnek ebben a rendszerbe való bekötése „még előttünk van” – fűzte hozzá.

Szári Zsolt Balaton élővilágának megóvásáért felelős miniszteri biztos, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy a halászat és halgazdálkodás a magyar agrárium elidegeníthetetlen része, a nemzeti örökség hordozója. Az ágazat az alacsony jövedelmezőség, a magas munkaigény, fokozott természeti kockázat és a vízhasználat miatt „különösen sérülékeny”. A természetvédelmi szempontból is kiemelten fontos élőhelyeket fenntartó ágazat szereplőinek lemorzsolódásával ezen élőhelyek csökkennének és megszűnnének, ami sem az agráriumnak, sem a természetvédelemnek nem érdeke – hívta fel a figyelmet. Szári Zsolt rámutatott, hogy ezért az ágazat – hasonlóan az agrárium más szereplőihez – tartósan és átlagnál nagyobb nemzeti támogatásra szorul.

Besenyei Péter műrepülő világbajnok, a horgászat nagykövete, aki idén immár 63. éve horgászik, az eseményen a többi között úgy értékelt, hogy a Mohosz tevékenysége „jó irányba megy”. Egyúttal méltatta a horgászok, valamint halőrök számának növekedését, felszerelésük minőségének javulását. Besenyei Péter szintén az eredmények között említette, hogy a Mohosz kezelésében lévő horgászhelyek egyre kulturáltabbak és méltatta a magyar horgászsport fejlődését, annak „elképesztő eredményeit” is.