A választási eljárásról szóló törvény szerint a kampány a választást megelőző 50. napon indul és a szavazás napján a voksolás befejezéséig tart. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) és a Kúria gyakorlata szerint csak a hivatalos kampányidőszakban végzett politikai tevékenység számít kampányolásnak, ezekkel kapcsolatban lehet a választási szervekhez fordulni, a kampányidőszakon kívüli szórólapozás, plakátolás, a választók közvetlen megkeresése nem tekinthető kampánytevékenységnek.

Hirdetés

A törvény szerint kampánytevékenység minden olyan tevékenység, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, kampányeszköz például a plakát, a választók közvetlen megkeresése, a politikai reklám és politikai hirdetés, valamint a választási gyűlés.

A választási kampányidőszak végéig a jelölőszervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot, de a plakátokon és a szórólapokon is fel kell tüntetni a kiadóra vonatkozó adatokat, így a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét is. A Kúria joggyakorlata szerint csak az a plakát felel meg a választás tisztaságára és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveknek, amelyből egyértelműen és nyilvánvalóan megállapítható, hogy kinek a támogatására ösztönöz.

Kampányidőszakban a választási eljárási törvény szerint korlátozás nélkül lehet plakátokat elhelyezni. A jogszabály azonban előírja, hogy plakátot elhelyezni magántulajdonú ingatlanon, építményen, oszlopon kizárólag a tulajdonos vagy a bérlő, állami vagy önkormányzati tulajdonún pedig csak a vagyonkezelői jog gyakorlójának előzetes, írásbeli hozzájárulásával lehet. Tilos plakátolni védett műemléken, építészeti örökségen, védett természeti területen, valamint állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül.

Korábban írtuk

A képviselőjelöltek legkorábban szombaton vehetik át az ajánlóíveket a választókerületi választási irodáktól és csak ezeken az íveken gyűjthetik a választópolgárok ajánlásait. Egy választópolgár több jelöltet is támogathat. A választópolgárok gyakorlatilag „képviselőjelölt-jelölteket” ajánlhatnak, hiszen csak akkor lesz valakiből hivatalos jelölt, ha sikerül összegyűjtenie 500 érvényes ajánlást, és az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság nyilvántartásba is veszi.

Az ajánlások érvényességét – azt, hogy a választópolgár adatai megegyeznek a szavazóköri névjegyzékben szereplő adatokkal, illetve hogy a választópolgár a lakóhelye szerinti választókerületben ajánlott-e jelöltet – a választókerületi választási iroda ellenőrzi. A jelöltek február 25-én 16 óráig gyűjthetik az ajánlásokat. A jelölteknek, jelölőszervezeteknek a gyűjtés befejezésekor az összes átvett ívet vissza kell juttatniuk a választási irodába, annak, aki ezt elmulasztja, ívenként ezer forint bírságot kell fizetnie.

A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatására ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat. A kampányban csak azok a sajtótermékek közölhetnek politikai hirdetést, amelyek január 18-ig jelezték e szándékukat az Állami Számvevőszéknek, és a számvevőszék nyilvántartásba is vette a sajtóorgánum hirdetési árjegyzékét.

Politikai reklámot – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban lehet közzétenni. Ezért a médiaszolgáltató (televízió, rádió) nem kérhet ellenszolgáltatást. A kereskedelmi műsorszolgáltatóknak szombaton 16 óráig kell jelezniük az NVB-nél, hogy a kampányban politikai reklámot kívánnak közzétenni. A műsorszolgáltatók a jelölőszervezetek politikai reklámjait azonos feltételek mellett tehetik közzé, ahhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos. A szavazás napján politikai reklámot nem lehet közzétenni.

A kampányfinanszírozási törvény előírásai szerint a jelöltek egyenként valamivel több mint 5 millió 914 ezer forintot fordíthatnak a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadásaikra, beleértve a központi költségvetésből származó, mintegy 1 millió 180 ezer forintos támogatást is.

A jelöltek felajánlhatják az államtól kapott pénzt pártjuknak. A pártlistát állító pártok is jogosultak a központi költségvetésből támogatásra, a támogatás mértéke attól függ, hány jelöltet állítottak. Az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok is jogosultak állami támogatásra.

Választási gyűléseket a kampányidőszakban nem kell bejelenteni a rendőrségnek, de a rend fenntartásáról a szervezőnek gondoskodnia kell. Ez nem jelenti azt, hogy a szervezőnek más engedélyeket ne kellene beszereznie: a közterület-foglalást az önkormányzattal kell egyeztetnie, a rendezvény közúton történő megtartásához pedig a közút kezelőjének hozzájárulására van szükség.