Palkovics László az egyetemi oktatás fontos elemének nevezte a kollégiumokat, amelyek tanulási, közösségi és művelődési lehetőségeket is nyújtanak.

Hirdetés

Mint mondta, 52 ezer kollégiumi férőhely van Magyarországon, amivel az igények négyötödét tudják biztosítani. Felidézte: a kormány 2017-ben döntött a 220 milliárd forint keretösszegű kollégiumfejlesztési programról, amellyel folyamatosan újulnak meg az intézmények; az idei tanévben 8 ezer hallgató költözhetett be felújított kollégiumba.

Borhy László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora arról beszélt, hogy a Márton Áron Szakkollégium kollégistáinak többsége budapesti felsőoktatási tanulmányokat folytató hallgató, a szakkollégium munkájával segíti a kisebbségben élő magyarság nemzethez tartozásának tudatát.

Az intézmény ezt mindig is fontos küldetésének tekintette, ezért támogatják hosszú távú fennmaradását – mondta az akadémikus.

Korábban írtuk

Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja azt hangsúlyozta: a kollégium úgy lett megtervezve, ahogy 21. században elképzeljük a kollégiumi szolgáltatásokat.

Palkovics László felidézte: a 2010 előtti kormányok úgy gondolták, hogy a magyar felsőoktatás intézményi, infrastrukturális ügyeit nem az államnak kell megoldania, hanem ppp-projekteket hoztak létre, amelyek Magyarországon nem működtek, ezért a mostani kormány a kiváltásukról döntött.

Már több mint 150 milliárd forintot költöttek arra, hogy mintegy 50 nem működő konstrukciót kiváltsanak – mutatott rá a miniszter, hozzátéve: csak tavaly 50 milliárd forintot fordítottak kilenc egyetem, köztük az ELTE külső adósságállományának kiváltására.

Bár nem sok ilyen konstrukció maradt, azokat is tervezik kiváltani. A miniszter közölte: kiszámolták, hogy az intézkedésekkel 300 ezer négyzetméternyi nettó alapterületű épület került a felsőoktatási intézmények tulajdonába, amivel az intézmények több mint 10 milliárd forintot spórolnak évente, amit más fejlesztésekre tudnak fordítani.

A miniszter szerint a felsőoktatás számai is büszkeséget jelentenek, a béremelések mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a felsőoktatásra fordított összeg idén eléri a GDP 2 százalékát, amivel Európa országai között az elsők közé került Magyarország.

Külön szólt a 2700 milliárd forintos felsőoktatási fejlesztési programról is, amely egyetemi fejlesztésekre vonatkozik, és alapvetően az oktatási és kutatási infrastruktúra fejlesztését szolgálja. Megjegyezte: 2021-2022 között több mint 200 milliárd forintot fordítanak az egyetemek működésére, ebből 64 milliárd forintnyi forrás csak a béremelések fedezetéül szolgál.

Palkovics László a Márton Áron Szakkollégiummal összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a külföldön született magyar állampolgárok Magyarországon olyan helyen tudnak tanulni és élni, amely erősíti kapcsolatukat az anyaországgal. Felidézte: 2016-ban döntöttek az addig hányatott sorsú Márton Áron Szakkollégium egyetemi integrációjáról, az intézmény az ELTE vagyonkezelésébe került, amely meggyőzte a kormányt az intézmény mintegy 15 milliárd forintos felújításáról.

Ennek első elemét adták át kedden, az 5 milliárd forintos beruházás 518 férőhely modernizálását jelentette. A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy akadálymentesített férőhelyeket is kialakítottak.

Borhy László arról beszélt, hogy a magyar szellemi élet egyik értékmegőrző és értékteremtő központjaként elengedhetetlen, hogy olyan körülményeket biztosítsanak, amelyek versenyképessé teszi a kollégiumot a többi szálláslehetőséggel szemben. Hangsúlyozta: a hallgatók a legfontosabbak, „az ő oktatásuk, fejlődésük a jövőnk záloga”.

Az oktatás mellett elengedhetetlennek nevezte, hogy korszerű és kényelmes elhelyezést biztosítsanak a hallgatóknak az egyetemi éveik idejére. Rámutatott: sokan az egyetemi éveiket megkezdve szakadnak el a családjuktól, kezdik meg önálló életüket.

Különösen igaz ez a külhoni diákokra – tette hozzá, reményét fejezve ki, hogy a kollégium falai között a sok küzdelem mellett sok felejthetetlen pillanatot is átélnek.

A Márton Áron Kollégium és Szakkollégium további célja a szorgalmas, tanulni, fejlődni vágyó külhoni fiatalok magyarországi tanulmányainak elősegítése, felkészítése az értelmiségi szerepre és nem utolsó sorban a határon túli identitás megőrzésére, függetlenül attól, hogy mely országból érkeztek, hova tartanak, meddig maradnak Magyarországon – fogalmazott.

Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja arról beszélt, hogy az elmúlt években az ELTE összes kollégiumában voltak fejlesztések, nagy részükben gépészeti illetve energetikai felújításokat végeztek, amelyek egyben éves szinten százmilliós megtakarítást jelentenek az intézmény számára, emellett a beruházások környezeti hatásait is fontosnak nevezte.

A Márton Áron Szakkollégiummal összefüggésben azt emelte ki: az intézményben családbarát szobákat is kialakítottak, a beruházás második ütemében a sportolást, a közösségi életet elősegítő fejlesztések lesznek, színpadot is építenek.

Az átadó ünnepségen részt vette Hankó Balázs, az ITM helyettes államtitkára, valamint Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke, a kollégiumnak otthont adó III. kerület volt polgármestere és fideszes országgyűlési képviselő-jelöltje.