„A válság kezelésének egyetlen hatásos módja a gazdasági növekedés beindítása, szinte mindenáron. Tíz év alatt egymillió munkahelyet kell létrehozni”

Hirdetés

– jelentette ki Orbán Viktor, a Fidesz elnöke még a 2010-es választási kampányban. Ez az ígéret egy hosszú távú stratégiáról szólt. Magyarországon az akkori alacsony foglalkoztatáshoz magas adóelvonás társult, ami miatt a bérből és fizetésből élők nem tudtak egyről a kettőre jutni. Emellett magas volt a költségvetés hiánya, és kezelhetetlen volt az államadósság is – írja a Magyar Nemzet.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A REHAU-Automotive Kft. újonnan felavatott újhartyáni üzeme 2022. február 15-én. A lökhárítók gyártásával foglalkozó cég ötvenmilliárd forintos beruházásával 720 új munkahely jön létre.

A lap emlékeztet, Orbán Viktor bejelentését igyekeztek nevetségessé tenni a balliberális oldalon. Az egyik internetes portál még egy munkahelyszámlálót is elindított 2011 januárjában, ezzel a felvezetéssel:

„A tavalyi választási kampányban a Fidesz azt ígérte, tíz éven belül egymillió új munkahelyet hoz létre. Ez – nem törődve az okfejtésnek azzal a buktatójával, hogy munkahelyet általában nem a kormány teremt, csak ösztönzi annak létrejöttét – azt jelentené, hogy a rendszerváltás óta nem látott szintre, 4,7 millió fölé nőne az állásban lévő magyarok száma. Számlálót indítottunk, amely hónapról hónapra nyomon követi, hol tartunk a tízéves terv teljesítéséhez vezető úton, amelyen két és fél naponta kellene egy új Opel-gyárat létrehozni.”

A Magyar Szocialista Párt azt próbálta bizonygatni, hogy a vállalásból nem lesz semmi. Az MSZP a 2012 januárjában kiadott közleményében ezt írta:

„Az Orbán-Matolcsy páros nem ért a munkahelyteremtéshez, tíz év alatt egymillió új munkahely helyett ma már inkább egymillió év alatt tíz új állás tűnik reálisnak.”

A Jobbik is beállt a kétkedők sorába, 2013 októberében Vona Gábor akkori pártelnök azt mondta, nincs meg az ígért egymillió munkahely töredéke sem, a közmunka ugyanis nem jelent valódi foglalkoztatást, inkább szociális intézkedésnek tekinthető. Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök 2013 márciusában úgy látta a helyzetet, hogy „nemhogy egymillió új munkahely nem jött létre, hanem a munkanélküliség állandósult a válság szintjén.” A Magyar Nemzet arra is emlékeztet, a Demokratikus Koalíció 2014 januárjában kiadott nyilatkozata szerint „újabb orbáni hazugság bukott meg, nemhogy egymillió új munkahely nem jött létre, de egyenesen a stagnálás, a csökkenés jellemző a foglalkoztatás területén.”

A cikkben ismertetett statisztika szerint a 2009. december és 2010. február közötti időszakban a 15–74 éves foglalkoztatottak száma 3,726 millió, a munkanélkülieké 479 ezer fő volt. Ez utóbbi 11,4 százalékos munkanélküliségi rátát mutatott. Sokatmondó adat, hogy ez 1994 első negyedévében volt utoljára ennél magasabb, akkor 11,5 százalékon állt a mutató.

A 2020. december és 2021. februári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,574 millió főre nőtt. A munkanélküliek átlagos létszáma 217 ezer fő, a ráta értéke 4,5 százalékos volt. Óriási eredményt ért el a foglalkoztatás bővítésé­ben és a munkanélküliség csökkentésé­ben az Orbán-kormány. A legutóbbi adat szerint ráadásul a foglalkoztatottak száma a 4,687 millió főt is elérte tavaly decemberben, míg a munkanélküliségi ráta 3,7 százalék volt.

A koronavírus-járvány miatt kialakult válság ellenére 2021 júliusában a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma a 4,704 millió főt is elérte – írja a lap.

A Magyar Nemzet kiemeli, Orbán Viktor 2010-es vállalása sikert hozott, ez tette lehetővé a folyamatos adócsökkentéseket, valamint azt, hogy magyar gazdaság növekedése az unió élmezőnyébe került, és jelentős állami juttatásokra – így például a családi adó-visszatérítésre és a 13. havi nyugdíj visszaépítésére – is jutott pénz.

A teljes cikket a Magyar Nemzet oldalán, IDE KATTINTVA olvashatják.

Korábban írtuk