Ausztria: oltani nem kell, félnetek jó lesz
Még meg sem száradt a tinta a kötelező oltásra vonatkozó jogszabályon Ausztriában, a kancellár máris visszatáncol: egy interjúban már arról beszélt, hogy ha a szakértői bizottság úgy dönt, nem zárja ki, hogy hatályon kívül helyezik a törvényt. Mi áll a váratlan fordulat hátterében? Ennek néztünk utána.
Karl Nehammer egyelőre csak annyit közölt, hogy egy jogászokból és kríziskoordinátorokból álló szakértői bizottság újraértékeli, hogy az oltás kötelezővé tétele továbbra is jogszerű lépés-e. Az osztrák kancellár hozzátette, készek megváltoztatni a jogszabályt, amennyiben a szakértők ezt javasolják.
Egyre több politikus és szakértő fejezi ki az aggályát a kötelező oltás elrendelése kapcsán, a jogszabály felülvizsgálatát követelve. A jelenleg hatályos törvény példa nélküli egész Európában: általános koronavírus elleni oltási kötelezettséget ír elő minden 18 éven felüli, ausztriai lakóhellyel rendelkező személy számára. Akik megtagadják az oltás felvételét, tetemes összegű bírságra számíthatnak, amely 600 eurótól 3600 euróig terjed. Március 15-étől a rendőrség közúti igazoltatás során ellenőrzi az oltási igazolványokat, és ha az illető nem tett eleget az oltási kötelezettségének, kiszabja a bírságot.
Noha a WHO többször hangsúlyozta, hogy a járványkezelésben a legutolsó lehetőségként tekint a koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tételére, Ausztriában ezt az intézkedést az Osztrák Szabadságpárt kivételével valamennyi párt támogatta: az ÖVP, a Zöld Párt, az SPÖ és a liberális Neos is. A törvény szerint a kötelezettség február 15-től mindenkire kiterjed, de büntetni csak március 15-étől fognak. Kivételt csak a várandósok, illetve azok élveznek, akik igazolni tudják, hogy egészségi okokból nem olthatók.
A törvény bevezetését az alacsony átoltottsággal indokolták. Bár a számok azt mutatják, hogy a teljes átoltottságtól Ausztria valóban elmarad, európai összehasonlításban nem lehet alacsonynak nevezni a jelenlegi szintet: a 2022. február 11-ei adatok szerint az első dózist eddig 6,781 millió fő, a teljes lakosság 76,1 százaléka kapta meg. Mindkettőben a teljes lakosság 73,2 százaléka részesült, összesen 6,525 millió fő. A harmadik, emlékeztető oltást eddig 4,941 millióan vették fel, ami a teljes lakosság 55,4 százaléka.
A februártól hatályos, a parlament által nagy többséggel megszavazott jogszabály már enyhébb az eredetileg tervezettnél: eredetileg ugyanis az oltási kötelezettség minden 14. életévét betöltött személyre vonatkozott volna. Végül az elfogadott törvény már csak a 18 éven felüliek számára teszi kötelezővé a vakcinát. Az enyhítésre azután került sor, hogy a jogszabálytervezethez rekordszámú, több mint 400 ezer beadvány érkezett és rendszeressé váltak az oltásellenes tüntetések. Még soha nem váltott ki törvény ekkora társadalmi felháborodást és ellenállást.
A napokban éles kritika érte a jogszabályt a tartományi kormányok vezetőitől is. Nyílt kritikát fogalmazott meg a salzburgi, a felső-ausztriai, a burgenlandi és a karintiai kormány. Felső-Ausztria az automatikus bírságolást kritizálta, a karintiai tartományi kormány vezetője az arányosság elvét hiányolta, a szociáldemokrata vezetésű Burgenland tartományfőnöke pedig egyenesen zsákutcának nevezte a törvényt.
Röviddel a törvény hatálybalépése előtt (január 26-án) felülvizsgálati eljárás keretében kérdéseket intézett az alkotmánybíróság a zöldpárti egészségügyi miniszterhez. Wolfgang Mücksteinnek február 18-áig kell választ adnia az alkotmánybírósági aggályokra. Az exxpress.at birtokába jutott dokumentum szerint konkrétan arra, hogy a halálozási adatok azokat az elhunytakat is tartalmazzák-e, akiknek a halálát nem közvetlenül a koronavírus okozta, de a halál pillanatában fertőzöttek voltak, illetve olyan tünetmentesek, akik pozitív teszteredményt produkáltak. Kérik a nemre, életkorra vonatkozó tételes kimutatást. Mivel indokolható az FFP2-es maszkviselési kötelezettség? Mennyivel csökkenti a fertőzés, a megbetegedés, a kórházba kerülés és a fertőzés továbbadásának kockázatát az első, a második, illetve a harmadik oltás, miután „a tudomány jelenlegi állása szerint olyanok is megbetegszenek, illetve továbbadják a fertőzést, akik felvették az oltást?” – teszi fel a kérdést az alkotmánybíróság, emellett részletesen rákérdezve a statisztikákra, a koronavírusban elhunytak csökkenő száma mellett jelentett kiugró többlethalálozási adatokra; és ezek magyarázatát is kéri.
Mit jelent mindez? Megbukhat egy törvény, amelyet hónapokig tartó vitákat követően nagy többséggel elfogadtak, kihirdettek, majd enyhítettek, végül hatályba helyeztek? Minden további nélkül, amennyiben az alkotmánybírák aggályosnak találják. A vizsgálatról mélyen hallgatott az osztrák sajtó legnagyobb része. Miután az exxpress.at bemutatta a dokumentumot, hírt adott az alkotmánybírósági kérdéssorról a derstandard.at, a heute.at, a kurier.at, a wienerzeitung.at és a nachrichten.at is. Ahogy a hír terjed, úgy válik egyre érthetőbbé a kancellár hirtelen pálfordulása.
