Már Horvátországban és Szlovéniában is vannak ukrán menekültek
Kisebb számban, de már Horvátországba és Szlovéniába is érkeztek ukrán menekültek – közölte a két ország belügyminisztériuma szerdán.Davor Bozinovic horvát belügyminiszter a sajtónak úgy nyilatkozott: Európa olyan menekülthullámmal néz szembe, amelyre a második világháború óta nem volt példa. Ezt egyetlen ország sem tudja egyedül kezelni – tette hozzá. Kiemelte: a legfrissebb adatok szerint Horvátországban 545 ukrán menekült tartózkodik, főleg rokonoknál, ismerősöknél és barátoknál. A menekültek közül 39-en befogadó-központokban vannak.
Megismételte korábbi kijelentését, miszerint a menekülthullám még nem indult meg nagyobb számban az eddigieken kívül más uniós tagországok, így Horvátország felé, de erre is fel kell készülni, mert a szomszédos Magyarországra eddig már százezren érkeztek. Úgy értékelte: nem lehet arra számítani, hogy Oroszország ebben a pillanatban leáll a harcokkal. „Nagyobb eszkalációra készülnek, amely magában foglalja a Kijev, Harkiv és Mariupol elleni támadásokat is” – hangsúlyozta.
A tárcavezető jelezte: felkészítik a polgári védelem minden elemét az egészségügyi és az oktatási rendszerrel együtt, hogy a menekültek fogadása a lehető legkevesebb nehézséggel járjon. A befogadóközpontokból állandó szálláshelyekre mehetnek majd az emberek, a kapacitások pedig a menekültek számától függően bővülnek – húzta alá Bozinovic.
A szomszédos Szlovéniában a hivatalos adatok szerint tíz ukrán menekült tartózkodik, szerdán pedig további két családot, öt felnőttet és három gyermeket várnak. Matej Tonin szlovén védelmi miniszter szerdán elmondta: a közép-szlovéniai Logatecben 300 helyet készítettek elő az ukrajnai menekültek számára, a munkaügyi minisztérium pedig 80 különböző helyet jelölt ki azoknak a gyerekeknek, akik szüleik nélkül érkezhetnek Szlovéniába.
Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük Kijevben is támadtak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be, majd benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét. A felek számos halálos áldozatról is beszámoltak. A NATO a háború megindulása után aktiválta többnemzetiségű gyorsreagálású haderejét. Az Európai Unió és a nyugati országok fegyvereket szállítanak Ukrajnának, és szankciókat hoztak Oroszország ellen.
