Hirdetés

A McLaren Applied hosszú és úttörő múltra tekint vissza a virtuális termékfejlesztés alkalmazásában a jövőre összpontosító termékek tervezésére és a teljes járművek fejlesztésének támogatására. Ez a szakértelem a McLaren Applied Forma-1-es csapatok támogatásában szerzett hosszú múltjából ered, ahol a fejlesztési idő csökkentése jelentős előnyökkel jár. A BAK Motors jövőbeli márkái kamatoztatni fogják ezt a szakértelmet csakúgy, mint a többi partnerét, hogy a lehető leghatékonyabb módon fejleszthessék autóikat, 95 százalékban a virtuális világban – fogalmaz a közlemény. 

– Ian Callum CBE-munkái a legszebbek, és ő a legsikeresebb tervező. Ezt a filozófiát követtük, amikor partnert kerestünk az elektromos motorok, inverterek, rajtautomatika és egyéb vezérlő technikához. A McLaren Applied rendelkezik a piacon a legfejlettebb inverter- és elektromotor-technológiával, hisz egyenesen a Forma-1-es tapasztalatokat adaptálták – mondja a Demokratának Bak Tibor, a Kincsem projekt megálmodója, akit arról kérdeztünk, miért esett a választása a brit vállalatra, amikor partnert keresett a fejlesztéshez.

Emellett még döntő érv volt, hogy utcai autók közül a McLaren Applied és a Ferrari használ csak Forma-1-es szintű virtuális tervezési, szimulációs és tesztrendszert.

– Így a Kincsemet ugyanazon platformon tervezzük, mint amelyen a McLaren a Forma-1-es és az utcai sportautókat tervezte, tesztelte a virtuális térben – húzza alá Bak Tibor.

Korábban írtuk

A stratégiai partnerség része az is, hogy a jövőben közösen hoznak létre egy virtuális fejlesztő- és tervezőközpontot Magyarországon, amely integrálni fogja a hazai beszállítói képességet a jövőben létrehozandó magyar márkáknak. A BAK-McLaren Applied program ugyanis nem áll meg a Kincsemnél, arról szól, hogy tervezési és fejlesztési hátteret ad minél több magyar hazai autómárka-kezdeményezésnek.

– Mivel az autóipari belépési küszöb már nagyon alacsony, ezért reméljük, hogy sok bátor magyar autómárka-kezdeményezés lesz, amihez mi biztosítjuk a brit Forma-1 es szintű fejlesztési képességet. Ezért jött létre ez a stratégiai szövetség – értékel a BAK Motors vezetője.

A jövő motorján dolgoznak

A belsőégésű hidrogénmotorokat támogató technológiák sokat fejlődtek az elmúlt tíz évben, mára szinte utolérte az üzemanyagcellákat hatékonyság terén. 

– Szabadalmi bejegyzésünk van folyamatban egy olyan hibrid rendszerre, amely szerintem a legjobban párosítja a sportautó hanghatását, az elektromotorok hatékonyságát és zéró karbonkibocsátást. Erre a fejlesztésre a McLaren Applied mellett a Ricardót választottuk. Lenyűgözött minket a Ricardo munkája, pontosabban ők fejlesztették és gyártják a McLaren utcai sportautóinak belső égésű motorjait, amelyek a legjobbak a piacon. Emellett, a hidrogén motorokhoz is van megfelelő tervezői, fejlesztői és gyártó kapacitásuk – meséli Bak Tibor.

Bak Tibor

A fejlesztő nem hiszi, hogy a jövő a nagynyomású hidrogéntartályokban történő tárolásról fog szólni, ezért találtak egy, a védelmi iparhoz köthető amerikai fejlesztőt, amely elképesztő találmányt tett le az asztalra. Nanotechnológiával hidrogénatomokat írnak CD-lemezre és fóliára, amit lézerrel szabadítanak fel a hajtóműhöz. 

De hogy szerzett erre a technológiára kizárólagosságot az autóiparban a Bak Motors-McLaren-Ricardo projekt? Bak Tibor szerint ezt rengeteg tényező befolyásolta.

 – A műszaki képességünkön felül tipikus magyar szál is belekerült a sztoriba. Nagymamám testvérei 56-ban az Egyesült Államokba disszidáltak, és hogy, hogy nem, az  unokatestvérem édesapja tervezte az F14-es es F15-ös vadászgépek elektronikai rendszereit, így Arizonában jól cseng a neve a szakmában. A szilárdtestű hidrogéntárolás feltalálója szintén annak a vállalatnak volt a fejlesztő mérnöke. Ez szimpátiát és bizalmi légkört adott a tárgyalásokon. Az már hab a tortán, hogy a technológia feltalálójának nagymamája magyar nemes volt, és így nem is kell magyaráznom, mennyire megfogta a Kincsem története – meséli a fejlesztő.

Űrtechnológia négy keréken

Ez a technológia ugyanakkor kettős célú, és a katonai alkalmazása speciális engedélyekhez kötött. 2008-ban az amerikai kormány kockázatosnak minősítette, és lelassította a szabadalmi engedélyek kiadását. Most, hogy az űrverseny újra élesedik, aktiválták, és a vállalat hasznosíthatja a civil szektorban is. Így jutottak hozza Bak Tiborék is, akik megvásárolták ennek a technológiaáak a szabadalmi licencét az autóiparra, mindössze nyilatkozniuk kellett, hogy nem fogják rakéták és műholdak gyártásához használni. 

– Ami még meggyőző volt a vállalatnak, az a jövőbeni magyar gyártás. Ugyanis ehhez a nanofólia-lemezekhez a magnézium egy speciális izotópja szükséges – mutat rá Bak Tibor hozzátéve, hogy nagyon kevés hely van a világon, ahol a magnézium nagy mennyiségben megtalálható. A Kárpát-medence és környezete viszont éppen ilyen, főleg Szlovákia és Ausztria területén. A fejlesztő szerint ugyanakkor az autóipar mellett más területeken is hasznos lehet ez a technológia, már most tervezik a háztartási méretűre kicsinyítését, amely lakóházaknak biztosítana áramellátást a jövőben. 

Csúcstechnológia és magyar

Ahogy azt korábban megírtuk, Bak Tibor 2018-ban rakta le a Bak Motors alapjait, ez lett az első olyan cég, ahol a teljes tervezés, fejlesztés és tesztelés a digitális térben zajlik az alapoktól egészen az autó kilencvenöt százalékos készültségi állapotáig. Szintén elsőként bevezetett egy speciális, tokenalapú előértékesítési modellt, amiben a vevők az előleggel együtt részvény­opciót is kapnak. Így a korai vásárlók jelentősen profitálhatnak a cég fejlődéséből és sikeréből. 

Az első modell a Kincsem Hyper GT, amelyből ötvennégy darabot terveznek gyártani, pontosan annyit, amennyi versenyt az megnyert a névadó versenyló. A hiperautók két-három millió dollárba kerül majd, Bak Tibor leginkább az Egyesült Államokból, Angliából és Ázsiából számít vevőkre, elsősorban olyan Forbes-listás milliárdosokra, akik korábban is gyűjtötték az exkluzív autókat, értenek hozzá és értékelik a különlegességeket. Később egy 200-300 ezer dolláros árkategóriájú SUV-val is jelentkeznek majd.