Kisvasutak turisztikai célú fejlesztése 120 méter autópálya árából
120 méter autópálya árából fejlesztette hazánk két legismertebb kisvasútját az Ipoly Erdő Zrt. A 350 millió forintból uniós támogatással, és a brüsszeli forrásokat kiegészítő 60 millió forint – saját gazdálkodásból származó – önrésszel megvalósított beruházás sikeresen zajlott le. A kisvasutak turisztikai célú fejlesztése a vállalt határidőre megvalósult – jelentette be a projekt zárórendezvényén Haraszti Gyula, az Ipoly Erdő Zrt. vezérigazgató-helyettese.
Jelentős az összeg, ám jelentős a produktum is, amit teremtettünk belőle – nyilatkozta a vezérigazgató-helyettes. És valóban, a lezajlott program az erdőgazdaság két kisvasútját is érintette. Magyarország első kisvasútján, a Királyréti Erdei Vasúton a 270 millió forint értékű fejlesztés magában foglalta a kismarosi végállomás átépítését, információs központtá való alakítását, berendezését, egy tároló csarnok (kocsiszín) létesítését, a Kismaros – Hártókút állomások közötti pályaszakasz felújítását, egy luxust kínáló rendezvénykocsi és egy közönség-kedvenc motorkocsi megépítését. A beruházás záróakkordjaként pedig a környezetrendezést és parkosítást, valamint – a kis vendégekre is gondolva – játszótéri elemek elhelyezését. A Kemencei Erdei Múzeumvasút 80 millió forintos fejlesztéssel ünnepelhette 100. születésnapját: felújították és múzeummá alakították az évszázados vasúthoz tartozó kovácsműhelyt és a régi kocsiszínt, de sor került kerítésépítésre és a zöldfelület rendezésére is.
Látványos a fejlődés: évszázadok technikai kultúráját átívelő eszközparkunk ma már a gőzmozdonytól az internetes információs konzolokig terjed. A fejlesztési terveink alapját a társaság természeti adottságai, ingatlanállománya, megfelelően felkészült és elkötelezett szakemberei jelentik. Számunkra fontos a közcélok és az üzleti célok harmóniája, az európai színvonalú infrastruktúra megteremtése – hangsúlyozta az igazgató-helyettes. – Miért fontosak az erdőgazdaság számára a közcélú fejlesztések? – tette fel a kérdést. – Több okból is. A régió természeti és történelmi tájak találkozásánál, a főváros közelében terül el, az ország egyik legvadregényesebb táján, ahol a tudatos erdőgazdálkodásnak, a képzett erdészek mértékadó szerepének több évszázados hagyománya van, és ahol magas a védett területek aránya. A vidék állami erdeit az Ipoly Erdő Zrt. természetközeli erdőkezeléssel gondozza, erőforrásait közcélú feladatokra fordítja, amelyeknek fontos eleme az erdei vasutak üzemeltetése. A térség életéhez mindig is szervesen kapcsolódtak a kisvasutak. Egykor a Börzsöny mintegy 200 km-es erdei vasútjára épült a faanyag- és a kőszállítás – mára csupán e nyomvonal töredéke maradt meg. Az erdészek által működtetett kisvasutak azonban mindinkább újra reflektorfénybe kerülnek, úgy is, mint a kulturált turizmus környezetbarát közlekedési eszközei – emelte ki.
A társaság hagyományosan jó kapcsolatot ápol a Nemzeti Park Igazgatósággal, az önkormányzatokkal, a turisztikában érdekelt vállalkozásokkal, küldetésének tekinti a közcélú erdőgazdálkodást, a környezeti nevelést, az ifjúság megszólítását, az erdész pozitív szerepének tudatosítását. A Közép-magyarországi Operatív Program támogatásával megvalósult pályázati program egy összetett fejlesztés része, amely szorosan kapcsolódik az Ipoly Erdő Zrt. más programjaihoz és az önkormányzatok fejlesztéseihez. A vezérigazgató-helyettes ezért reményét fejezte ki, hogy ezek a komplex fejlesztések az erdőgazdaságot a térség idegenforgalmának a középpontjába állítják. Köszönetet mondott a résztvevő partnereknek (Kismaros és Kemence Község Önkormányzatának, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának, a KBK Egyesületnek, a Pro Regio Kft.-nek, a K. S. Stúdió Kft.-nek, a GanzPlan Kft.-nek, a Börzsöny 2020 Kft.-nek, a Tamis-Dekor Kft.-nek, az Effix Marketing Kft.-nek és másoknak), valamint munkatársainak, Ruff Jánosnak, Hoffmann Andrásnak, Mikle Tibornak, Mizik Andrásnak és Lengyel Lászlónak, kiemelve meghatározó szerepüket a projekt sikerében.
A lezárult projekttel az erdőgazdaság uniós források bevonásával megvalósított közcélú fejlesztéseinek nagyságrendje együtt meghaladja a másfél milliárd forintot. A korábbi beruházások között vendégházak (Nagyoroszi Wenckheim kastély, Bánk, Királyháza, Királyrét-Tóvik), természetismereti központok, erdészházak (Kemencén, Balassagyarmaton és Salgóbányán), tanösvények (Gyadai Tanösvény, Diósjenői-, Kemencei- és Nagymarosi tanösvények) és a Somoskői Vadaspark kialakítása szerepelt. Ezek mindegyike közjóléti, rekreációs, turisztikai és természetvédelmi célokat szolgál. A szervezetileg és szakmailag egyaránt komoly felkészülést igénylő pályázatok révén a Zrt. a gazdasági válság idején is tud fejleszteni, forrást hozni a térségbe, munkahelyeket megtartani, közvagyont gyarapítani és költségvetési befizetéseket generálni – hívta fel a figyelmet a vezérigazgató-helyettes, aki sajnálatosnak nevezte, hogy a közcélú működésre – így a vasút üzemeltetésére is – gyakorlatilag megszűnt minden költségvetési támogatás.
A társaságnak további uniós pályázatai vannak folyamatban. Ide tartoznak az ÉMOP keretében Hollókő-Rimócon, Szendehely-Katalinpusztán, Diósjenőn és Nyírjesen 570 millió forintból megvalósuló ökoturisztikai beruházások. Kiemelkedő még a KMOP keretében Bernecebarátiban és Kemencén 80 millió forintos ráfordítással erdei iskola kialakítására irányuló program is, valamint az összesen 590 millió forint értékben megvalósuló természetvédelmi, élőhely-megóvó és fejlesztő beruházásokat tartalmazó projektek (a napokban befejeződött KMOP I. , a folyamatban lévő KMOP II.-vel projektenként 220 millió forint értékben és a pályázati stádiumban lévő KEOP 150 millió forint értékben).
Fejlesztésekben tehát nincs hiány. A természetbarátokra nem vár más – ha elnyerik tetszésüket a megújuló turisztikai célpontok – minél gyakrabban felkeressék és igénybe vegyék a kínálkozó szolgáltatásokat.
