Egy nappal az ’56-os Forradalom és Szabadságharc évfordulója után a csepeli MSZP és SZDSZ megakadályozta, hogy a kádári erőszakszervezetről 2005-ben elnevezett Munkásőr utcát a Fidesz-KDNP frakció javaslatára átnevezzék. Az MSZP vezetői korábban félreértésekre és szájhagyományra hivatkoztak az utcanévvel kapcsolatban, most ezzel ellentétben azt állítják, hogy a nevezett út helyén semmi sincs, ezért nevet adni sem kell neki – olvasható a csepel.info weboldalon.

A Csepel Művek területén található utak elnevezéséről három évvel ezelőtt döntött a XXI. kerület képviselőtestülete. Akkor a Fidesz kérése az volt, hogy az egykori Hengerdombon elhelyezkedő rövid utcát Hengerdomb utcának nevezzék el. Az utca elnevezése végül elmaradt – habár Orosz Ferenc alpolgármester (MSZP) állítása szerint ő is ezt az utcanevet javasolta volna neki.

2005-ben, részben közpénzből készült el az első térkép a Csepel Művekről, immáron a hivatalos utcanevekkel. A térképet kiadó kht. vezetője véletlenül ugyanaz a Takács József MSZP-s önkormányzati képviselő volt, aki társaival együtt elutasította a „névtelenül maradt” utcára tett javaslatot. Csakhogy a térképen már ehhez az utcához is került egy név: ez lett a Munkásőr utca. A kiadványt több cégnek is elküldte a kht., így 2006-ra gyakorlatilag az összes Budapest és Magyarország térképen, sőt a Google világtérképén is megjelent a Munkásőr utca elnevezés.

Szájhagyomány, vagy véletlen?

A Fidesz-KDNP frakciója a botrány kitörésekor megdöbbentőnek és megengedhetetlennek nevezte, hogy a rendszerváltás után Csepelen utcát lehetett elnevezni a Kádár-rendszer erőszakszervezetéről. „Bármennyire is az önkormányzati vezetésre jellemző, sunyi módon történt a névadás, mindent meg fogunk tenni, hogy Csepel ezen újabb szégyenét letöröljük a térképről” – jelentette ki akkor Németh Szilárd frakcióvezető.

Az Indexnek, illetve az Info Rádiónak nyilatkozó csepeli önkormányzati vezetők szerint ugyanakkor a Munkásőr utca elnevezés véletlenül kerülhetett a térképekre, ebben pedig a szájhagyomány lehetett a bűnös. Állításuk szerint Orosz Ferenc csepeli alpolgármester már 2000-ben a Hengerdomb utcára szerette volna keresztelni az utcát, csak a javaslat „elkallódott”.

180 fokos fordulat

A Fidesz-KDNP csepeli frakciója október 24-én terjesztette be javaslatát, melyben három utcanév közül választhatott volna a csepeli képviselőtestület a Munkásőr utca elnevezés helyett. A csepeli MSZP-frakciónak azonban időközben gyökeresen megváltozott a véleménye, és most már azt állították, hogy a kérdéses helyen semmi sem található, és ezért az átnevezése is lehetetlen. Az MSZP képviselői mellett az SZDSZ jelen levő képviselője is nemmel szavazott mindhárom javaslatra.

Nemet mondtak az MSZP és az SZDSZ képviselői arra a javaslatra is, amely alapján a csepeli Ságvári Endre utat Gróf Batthyány Lajosról nevezték volna el. Magyarország első, mártír miniszterelnökéről Budapesten ma sincs egyetlen út vagy utca sem elnevezve. A Fidesz-KDNP javaslata alapján a lakók igazolvány-cseréjével járó kiadásait az önkormányzat megtérítette volna.

Mi is volt a Munkásőrség?

A Munkásőrséget az 1956-os Forradalom és Szabadságharc véres leverése után hozta létre a Kádár-rezsim. Az 1957. február 18-án, törvényerejű rendelettel megalakított erőszakszervezet feladata a forradalmárok felkutatásában, megkínzásában közreműködő karhatalmi egységek, pufajkások felváltása volt. Részben a Munkásőrség feladata lett volna egy esetleges forradalom elleni fegyveres leszámolás, sztrájkok, tüntetések vérbe fojtása és megtorlása is.

A rendszerváltás közeledtével a demokratikus ellenzék nagy aggodalommal figyelte a harci járművekkel, géppisztolyokkal, gépkarabélyokkal felfegyverzett munkahelyi párszervezetet, melynek feloszlatására azonban a Magyar Szocialista Párt vezetése nem volt hajlandó. (Állításuk szerint a fegyvereseket árvízi munkálatoknál és egyéb katasztrófahelyzetekben lehetett volna bevetni.) Az MSZP ellenállása miatt részben a Munkásőrség megszüntetéséről szólt az 1989. október 31-én megtartott „4 igenes népszavazás” is. Ennek során a szavazópolgárok 94,94%-a szavazott igennel az erőszakszervezet feloszlatására. A kormány azonban akkor hamarabb lépett, és már október 20-án jogutód nélkül megszüntették a szervezetet. A testület parancsnokai Halász Lajos (1957-1962), Papp Árpád (1962-1980), végül Borbély Sándor (1980-1989) voltak. A Munkásőrség éles bevetésére szerencsére soha nem került sor.

A Fidesz-KDNP csepeli frakciója szerint a csepeli önkormányzat jelenlegi vezetői és a Munkásőrség között megbonthatatlanul mély kapcsolat van, így nem véletlen az elnevezés és a névhez való ragaszkodás. Borsány György például, aki 2002-2006 között volt csepeli alpolgármester, és ma is önkormányzati képviselő, munkásőr-parancsnok volt. Orosz Ferenc, aki jelenleg is alpolgármester, a rendszerváltás idején tanácselnök-helyettesként egy munkásőr lakópark ingatlanügyei miatt lett jogerősen elítélve. Azt, hogy ma is aktívan politizálhat, csak az amnesztiának köszönheti. Podolák György csepeli országgyűlési képviselő a Csepel Művek MSZMP-s párttitkáraként alapozta meg későbbi gazdasági és politikai pályáját. Tóth Mihály jelenlegi polgármester úr is jobban szerette korábban az elvtársi köszöntést: ő a pártállam XXI. kerületi utolsó első titkáraként „vonult be” a történelembe, és önéletrajza szerint a moszkvai pártfőiskolán szerezte diplomáját.

(csepel.info)