Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand
Hirdetés

A bosznia-hercegovinai helyzetről szóló uniós parlamenti vita keretében Várhelyi elmondta: a megváltozott geopolitikai helyzet miatt a béke szükségessége ismét az uniós napirend élére került, amely azt is magában foglalja, hogy a nyugat-balkáni térség biztonsága és stabilitása most kiemelten fontos. Mint mondta, 2020-ban tárgyalt először a bosznia-hercegovinai vezetőkkel arról, mi szükséges ahhoz, hogy az ország uniós tagjelölt státuszt kapjon, de a 2021-es év megrekesztette a valódi előrelépést.

Várhelyi szerint Bosznia-Hercegovina nem lépett előre a csatlakozáshoz szükséges reformprogramok 14 kijelölt prioritásának megvalósításában, ehelyett az országban növekszik a politikai megosztottság, amelyet többek között súlyosbított az állami intézmények bojkottálása is a boszniai szerbek részéről.

Az uniós biztos közölte: Oroszország ukrajnai háborúja megerősítette az ország európai elkötelezettségét, mivel csatlakozott az uniós nyilatkozatokhoz. Hozzátette azonban, hogy uniós részről sok reményt fűztek a folyamatban lévő választási és alkotmányos reformokhoz, de megoldás még nem született e téren. Hangsúlyozta: a megoldást minden további késedelem nélkül meg kell találni, tisztességes, szabad, inkluzív választásokat kell tartani októberben. Ehhez az is szükséges -tette hozzá-, hogy az ország pénzügyminiszterének a választási eljárás megszervezéséhez szükséges költségvetést a központi választási bizottság rendelkezésére bocsátania.

Várhelyi Olivér felhívta a figyelmet arra, hogy a boszniai szövetségi intézményrendszer folytatólagos bojkottja veszélyeztetheti az országnak szánt uniós támogatások kifizetését. 

Korábban írtuk

Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője, az MTI-hez eljuttatott írásbeli felszólalásában hangsúlyozta: Magyarország számára kulcsfontosságú nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdek a Nyugat-Balkán, így Bosznia-Hercegovina békéje és stabilitása. „Ennek egyik lényeges eleme a térség mielőbbi csatlakozása az Európai Unióhoz. Ezt Magyarország teljes mértékben támogatja” – tette hozzá.

 A képviselő szerint az Európai Uniónak konkrétumokkal teli csatlakozási perspektívát kell nyújtania mind Bosznia-Hercegovina, mind a nyugat-balkáni régió számára.  

„Nem a nyugat-balkániakról, hanem a nyugat-balkániakkal kell beszélni a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéd jegyében. Ehhez elengedhetetlen az érdemi kapcsolat kialakítása az országok vezetőivel a közös kihívások kezelésére” – fogalmazott Gál Kinga.

A képviselőnő aláhúzta: „a jelenlegi háborús kihívások közepette a Nyugat-Balkán stabilitása fontosabb, mint valaha, a térség békéje és nyugalma az Európai Unió biztonsági, geopolitikai és gazdasági érdeke.