Életének 95. évében csütörtökön elhunyt Kosáry Domokos Széchenyi-nagydíjas történész, a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke.

A Magyar Tudományos Akadémia honlapján megrendüléssel tudatja, hogy Kosáry Domokos, az Akadémia rendes tagja, korábbi nagy tekintélyű elnöke, a nemzetközi tudományos élet és közélet kiemelkedő egyénisége 2007. november 15-én, életének 95. évében elhunyt. Temetéséről Vizi E. Szilveszter, az MTA elnökének vezetésével megalakult bizottság intézkedik.

Kosáry Domokos 1913-ban született Selmecbányán. A család hat évvel később elhagyta a várost, mert Kosáry János nem volt hajlandó az új csehszlovák államnak letenni az esküt.

Kosáry Domokos Budapesten a Trefort utcai gimnázium után az Eötvös Kollégiumba jelentkezett történelem-latin szakra. 1936-ban szerzett doktorátust, majd 1950-ig a kollégiumban tanított.

Az 56-os forradalom idején a Magyar Történészek Nemzeti Bizottságának elnöke volt, ezért 1957-ben letartóztatták, és 58-ban 4 év börtönre ítélték; 1960-ban amnesztiával szabadult.

1990. május 24-től 1996. május 9-ig két cikluson keresztül volt a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. 1991-től a Teleki László-alapítvány kuratóriumának elnöke, majd a Magyar Külügyi Társaság elnöke lett. A Magyar Történelmi Társulat 2000-ben elnökévé választotta. Több külföldi akadémiának is tagja volt.

A történelemtudományon belül mindenekelőtt az új- és legújabb kori magyar történelem kérdéseivel foglalkozott.

1988-ban Állami Díjat, 1993-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje polgári tagozat kitüntetést, 1995-ben Széchenyi díjat kapott.

A magyar tudományos élet meghatározó alakja mindig hű maradt a választott tudományághoz, a történelemhez. Hű maradt a történelemtudomány követelményéhez is, vagyis sosem engedett az aktuálpolititika csábításának.

Kosáry Domokos egyik utolsó nyilvános szereplése alkalmával október 23-án, az ’56-os Emlékbizottság elnökeként mondott beszédet. A központi emlékmű felavatása után Kosáry Domokos azt mondta: nem könnyű időket éltünk, nem könnyű időket élünk, de bírjuk ki a nehézségeket.

Mint mondta, a börtönben hajnalonként, amikor hallották a halálraítéltek köszöntését, mind megesküdtek, hogy 56-hoz mindvégig, halálukig hűek lesznek.

(inforadio.hu)