Novák Katalint választották Magyarország köztársasági elnökének
Az Országgyűlés titkos szavazással döntött az új államfő személyéről. A képviselők 137 szavazattal Novák Katalint választották meg Magyarország köztársasági elnökének. Novák Katalin az államfőválasztást megelőző beszédében fundamentumként jelölte meg az alaptörvényt. Kijelentette, az alaptörvényt betartja és betartatja, nem az alkotmányos rend lebontásán, hanem annak őreként fog munkálkodni.
A volt családokért felelős tárca nélküli miniszter 137 támogató szavazatot kapott a titkos voksoláson, amelynek eredményességéhez kétharmados többségre volt szükség a 199 fős parlamentben. A szavazólapot 195 képviselő vette fel. A 188 érvényes voks közül Novák Katalin 137-et kapott. Az ellenzéki frakciók jelöltjére, Róna Péter közgazdászra 51 szavazat érkezett.
Novák Katalin a hatodik köztársasági elnök a rendszerváltás után
Az eredményhirdetésen nem vettek részt az ellenzéki frakciók. A megválasztásáról szóló házelnöki bejelentés után a nemzeti zászló és a történelmi zászlók előtt a megválasztott köztársasági elnök letette államfői esküjét. Novák Katalin május 10-én lép hivatalába, ő lesz a hatodik köztársasági elnök a rendszerváltás után.
Orbán Viktor miniszterelnök tavaly december 21-én jelentette be, hogy a Fidesz Novák Katalint jelöli államfőnek, miután Áder Jánosnak lejár második köztársasági elnöki mandátuma. Novák Katalin idén januárban jelentette be, hogy felfüggeszti párttagságát Fideszben.
Az új államfő férje, Veres István Attila közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank Pénz- és devizapiac igazgatóságának vezetője; két fiuk és egy lányuk van.
Folyékonyan beszél angolul, franciául és németül
Novák Katalin az Egyesült Államokban, Franciaországban és Németországban is élt, dolgozott. Anyanyelvén kívül angolul, franciául és németül folyékonyan, spanyolul társalgási szinten beszél. Az Országgyűlés a rendszerváltás óta nyolcadik alkalommal választott köztársasági elnököt.
Az alaptörvény szerint a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, ő a Magyar Honvédség főparancsnoka. Az államfőt az Országgyűlés öt évre választja, és legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.
Életrajz
Novák Katalin 1977. szeptember 6-án született Szegeden. 2001-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen szerzett közgazdász diplomát, 1999 és 2004 között a Szegedi Tudományegyetem, valamint az Université Paris X Közösségi és francia jogi képzését is elvégezte. Emellett külföldi tanulmányokat folytatott Franciaországban, az École Nationale d’Administrationon és az Institut d’Études Politique de Paris-n, továbbá az Egyesült Államokban is.
2001 és 2010 között a Külügyminisztérium különböző főosztályain dolgozott, közben három gyermekével volt otthon. 2010-2012-ben a külügyminiszter miniszteri tanácsadója, 2012-2014-ben az emberi erőforrások miniszterének kabinetfőnöke, 2013-2014-ben a Külügyminisztérium frankofón ügyekért felelős miniszteri biztosa is volt. 2014-től 2020-ig az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, közben 2016-2018-ban ugyanitt nemzetközi ügyekért felelős államtitkár is volt.
2017-től a Fidesz külügyi titkára, és ugyanebben az évben a párt alelnökévé is megválasztották, de 2021-ben már nem indult újra az alelnöki posztért.
A 2018-as országgyűlési választáson a Fidesz országos listájáról szerzett mandátumot. Ekkortól az Országgyűlés Magyar-Francia Baráti Csoportjának elnöke is. 2018-2020-ban a Fidesz-KDNP pártszövetség népesedés- és családügyi kabinetjének elnöke volt.
2020-ban családokért felelős tárca nélküli miniszterré nevezték ki, posztjáról 2021. december 31-ével mondott le, miután december 21-én a Fidesz köztársasági elnöknek jelölte. 2021. június 15. és 2021. október 5. között a Társadalmi Élet Újraindításáért Felelős Operatív Törzs vezetője is volt.
Közéleti, jótékonysági szerepvállalása is jelentős. 2015-2016-ban a Német-Magyar Ifjúsági Társaság (Jugendwerk) alapító tagja, illetve tanácsadó testületi tagja volt. 2018-ban A Nők Magyarországért Klub és a Nők a Magyar Nemzetért Mozgalom elindítója, alapító-elnöke. 2019-ben a Nemzetközi Demokrata Unió női tagozatának (IWDU) alelnökévé választották, ugyanebben az évben a Politikai Hálózat az Értékekért (Political Network for Values) szervezet elnöke lett. 2021-ben a Magyar Református Szeretetszolgálat jószolgálati nagykövetévé választották.
Nevéhez fűződik a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) létrehozása, a Családok éve 2018-as meghirdetése, a kétévente rendezett Budapesti Demográfiai Csúcstalálkozók megszervezése, a babaváró támogatás, a négygyermekes édesanyák szja-mentessége, az otthonteremtési program és a bölcsődei fejlesztések elindítása.
Tevékenységéért számos rangos elismerésben részesült, többek közt 2019-ben megkapta a Francia Becsületrend Lovagkeresztjét, a Magyar Nemzeti Bank Popovics-díját, a lengyel Primus in Agendo (Első a cselekvésben) szakminiszteri kitüntetést, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom Családok Angyala (Angelus Familiarum) díját. 2020-ban a Lengyel Köztársasági Érdemrend parancsnoki keresztjével tüntették ki, 2021-ben Szent Morus Tamás-díjjal, valamint Milotai Nyilas István-emlékéremmel ismerték el.
2021 novemberében mutatták be a szerkesztésében kiadott – ötven ember, köztük író, költő, humorista, pap, sportoló, tudós, gazdasági és közéleti szereplő – családról szóló írásait tartalmazó Ami a miénk című kötetet.