A FIDESZ támogatói köre hosszas stagnálás után december elejére szignifikánsan megnőtt. Az előző másfél évre az volt a jellemző, hogy a szocialisták támogatottságának a csökkenése nem járt együtt a FIDESZ támogatottságának a növekedésével. A Gallup korábban nem mért még ilyen alacsony, 13%-os szocialista támogatottságot. Ugyanakkor a FIDESZ mérésük szerint 2002 óta most rendelkezik a legnagyobb táborral. A biztos pártválasztóknál a különbség – az ellenzéki szavazók nagyobb elszántsága miatt – több mint kétharmados (71%) támogatottságot jelentene az MSZP egyötödnyi (20%) támogatottságával szemben. Az MDF és az SZDSZ teljes népességen belüli támogatottsága kettő százalékos. A biztos szavazó pártválaszók között mindkét tábor támogatói egy százalékkal vannak többen (3%).

A gazdasági közhangulat

A gazdasági közhangulat az előző mélyponthoz képes is tovább romlott – még soha sem volt ilyen magas (41%) azok aránya, aki az ország gazdasági helyzetét kifejezetten nagyon rossznak ítélték volna.

A családok saját anyagi helyzetüknek a változását a tavaszi és nyári reménykedőbb kilátások után most ismét pesszimistábban itélik meg. A következő évre vonatkozóan a lakosság nagyobbik fele számol további romlással.

A miniszterelnöki teljesítmény megítélése

Decemberre a miniszterelnökről már csak száz ember közül csak tizenkilenc vélte úgy, hogy inkább jól mint rosszul végzi teljesítményét. Minden korábbi mérésünknél többen, 71 százalék véli úgy hogy inkább rossz a miniszterelnök munkája.

A Gallup más formában is megkérdezte, hogy az emberek mennyire bíznak Gyurcsány Ferencben mint miniszterelnökben. A kérdésre egy ötfokú skála szerint lehetett válaszolni, ahol az 5 azt jelentette, hogy teljesen megbíznak és 1 pedig azt, hogy egyáltalán nem bíznak meg. A lakosság 54%-a egyáltalán nem bízik meg Gyurcsány Ferencben,. A megkérdezetteknek csak 5%-a az, aki nagyon megbízik benne, és egy további 8 százalék, aki bízik a miniszterelnökben.

Összehasonlításképpen a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjében, a volt miniszterelnök Orbán Viktorban a megkérdezettek 38 százalék bízik vagy nagyon bízik, (ezen belül 17 százalék nagyon bízik), míg a megkérdezettek 27 százaléka mondja azt, hogy egyáltalán nem bízik meg benne.

Kormányváltás

A politikai helyzet alakulásának egyik indikátora, hogy a társadalom mekkora része gondolja úgy, hogy kormányváltás nélkül lehet a miniszterelnökkel való elégedetlenséget kezelni.

Először a őszödi beszéd nyomán kialakult politikai helyzetben, 2006 novemberében tettük fel a kérdést, hogy a választók milyen megoldást tartanának kívánatosnak a helyzet kezelésére. Az októberi zavargások után a választók 35%-a arra apellált, hogy maradjon a kormány, és a kedélyek is lenyugszanak majd előbb-utóbb. 15% úgy vélte, hogy a koalíciónak kellene tovább kormányozni, de a hitelét vesztett miniszterelnök nélkül, 19% támogatta az ellenzék vezetőjének akkori álláspontját miszerint egy szakértői kormányra kellene bízni az ország vezetését, és 19% látta a megoldást új választások kiírásában.

Az azóta eltelt egy év alatt 34 százalékról 20 százalékra csökkent le azoknak az aránya, akik a kormány és a miniszterelnök maradását tartják megoldásnak. Ugyanakkor a relatív többség új választások kiírásában látja csak a megoldást.

Népszavazás

Az elmúlt egy év során a népszavazás egy olyan szimbólikus akcióvá vált, amivel a polgárok ki tudják fejezni a kormányzat által javasolt változtatásokról a véleményüket.

A népszavazás iránti érdeklődésre jellemző, hogy a megkérdezettek 60 százaléka a részvételi szándékot firtató kérdésre azt válaszolja, hogy biztosan elmenne, és egy további 20 százalék pedig azt mondja, hogy valószínűleg elmenne. Összehasonlításként, egy „most vasárnap rendezendő országgyűlési választáson” csak 55 százalék venne részt biztosan és egy további 15 százalék tartja valószínűnek a részvételét.

A népszavazás eredménye nem lenne kérdéses a mostani szándékok alapján. A tandíjakra az embereknek 74, a vizitdíjra 79, és a kórházi napidíjra 84 százaléka mondana nemet . Ha csak a népszavazáson a részvételüket biztosra ígérők körében nézzük ugyanezeket az arányokat, akkor a szavazók 81, 84 és 89 százaléka vetné el a tandíjak,vizitdíjak és kórházi napidíjak bevezetését.

A kormány javaslatainak elvetése nemcsak az ellenzéki párt híveire jellemző. A szocialista párt támogatóinak 47-47 százaléka nem ért egyet a tandíjak és a vizitdíjak bevezetésével és 58 százaléka pedig ellenzi a kórházi napidíjakat.

Az SZDSZ szimpatizánsi körében a legmagasabb a népszavazásra feltett kérdésekben a kormányálláspont támogatottsága, de még ebben a körben is a szimpatizánsok fele ellenzi a kórházi napidíjak bevezetését.

(gallup.hu)