A költségvetési kiigazítás, valamint a mezőgazdaság és az építőipar visszaesése lassította le az idei magyar gazdasági növekedést. További gondot jelenthet a költségvetés szerkezete, amely a gazdaság fékezésén túl a 2009-es hiánycél elérését is hátráltatja – írja a Napi Gazdaság.

Az idei évet jellemző költségvetési kiigazítások az állami kiadások visszafogásával és a lakossági fogyasztást mérséklő hatásával már az első negyedévtől jelentősen lelassították a gazdaság növekedési ütemét. A kórházbezárásokon és más fiskális szigorításokhoz kötődő intézkedéseken kívül azonban több, nem előre jelezhető tényező is eltérítette a növekedést a korábban várt szinttől – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank makroelemzője. A fagykár és az aszály katasztrofális mezőgazdasági termelést eredményezett, s a kiigazítások építőipart sújtó ilyen nagy mértékű hatására sem lehetett előre számítani. A legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy visszatérhetünk-e a korábbi, 4 százalék fölötti növekedéssel jellemezhető potenciális kibocsátási szinthez, amely még mindig sokkal alacsonyabb, mint az utóbbi időben kialakult régiós átlag. A következő év ugyan könnyen meghaladja az idei évben elért szintet, hosszú távon azonban több, versenyképességet elősegítő lépést kellene megtenni. A költségvetés szerkezete jelenleg nagyban hátráltatja a magyar gazdaság bővülési lehetőségeit. Az egyik legfőbb problémát a munkát terhelő adó magas szintje jelenti.

Külső, előre jelezhetetlen tényezőkre lehet visszavezetni az árszínvonal korábban jósoltnál magasabb szintjét is. A lassú ütemben csökkenő alappályát az olaj- és az élelmiszerárak globális szinten is jelentős mértékű drágulási üteme térítette el, s míg az év végére májusban még 5,2 százalékot vártak az elemzők, addig novemberre már 7,3 százalékra emelkedtek a prognózisok. A következő évben a hatósági árak drágulása növeli tovább az árszínvonalat. Az év elejére bejelentett emeléseken kívül még több nagyobb is várható – mondta Suppan. Az áram és üzemanyag árváltozásai vélhetően a MÁV és a Volán jegyáremeléseihez vezethetnek, s amennyiben az olajár beragad a 85 dollár fölötti mostani szinten, akkor júliusra begyűrűzhet a gázárakba is.

A makromutatók kedvezőtlen alakulása mellett voltak pozitív folyamatok is idén. Végre kezdetét vette a költségvetés kiigazítása. A konszolidáció idén is és jövőre is elérhetővé teszi a konvergenciaprogramban vállalt hiánycél elérését. Ezt a bevételi oldalon az áfa emelése, a kifehéredés okozta többletbevételek és az vártnál magasabb infláció segítette elő. A sokat emlegetett reformok azonban még mindig váratnak magukra. Egyedül az egészségügyben történtek kezdeményezések, de azt még nem lehet látni, hogy a végeredmény tényleg sikeres lesz-e – mondta Németh Dávid, az ING szakértője. Az adó- és a nyugdíjreform hiánya eközben egyre égetőbb problémává válik. A költségvetés bevételi és kiadási oldalának átstrukturálása sem következett még be, holott a hiánycélok teljesítését hosszú távon nem lehet bérbefagyasztásokkal megoldani. Egyedüli eredményként a gyógyszerkassza kordában tartását lehet megnevezni.

Az állami deficit alakulása 2009-től válik izgalmassá. A jövőre tervezett, a bruttó hazai termék (GDP) arányában 4 százalékos hiány tartható, azonban az azt követő 3,2 százalékos cél teljesítésére egyelőre sem a piaci elemzők, sem a jegybank nem lát biztosítékot. A konvergenciaprogram ráadásul 4 százalékos GDP-növekedéssel számol erre az évre, s ez szintén túlzottnak tűnik. A kiadási oldalon eközben jelentős kockázatok léphetnek fel, mivel az európai parlamenti választások is erre az évre esnek. A költségvetési hivatal felállítása ugyan segíthetné a hiánycélok teljesítését, amennyiben megkapják a feladat eredményes végrehajtásához szükséges jogköröket.

Jelenleg azonban úgy tűnik, a kormány nem szeretné, hogy a 2010-es választásokig lényegi beleszólása lehessen a költségvetési politikába a hivatalnak – mondta Németh. Így az euró bevezetésére nem lehet 2014 előtt számítani – a kormány 2011 és 2013 közötti időpontban gondolkodik. A hiánycélokat legkorábban 2011-2012-re tudjuk teljesíteni és az inflációnál is jelentős a kockázat, hogy hosszú távon beragadhat egy 3,5-4 százalék körüli szinten. Amennyiben viszont a szlovák euróbevezetés későbbre tolódik, mint 2009, az a régió összes országa számára jelzés értékű döntés lehet, hogy nem kell elsietni a csatlakozást a valutaövezethez.

(napi.hu)