Az oroszok állítják: több ezer ukrán katonai létesítményt semmisítettek meg
Az orosz fegyveres erők Ukrajna katonai infrastruktúrájának 3920 létesítményét tették működésképtelenné a háború kezdete óta – közölte hétfőn Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
Konasenkov szerint Ukrajna ezen felül 143 pilóta nélküli légijárművet, 1267 harckocsit és más páncélozott harcjárműt, 124 rakéta-sorozatvetőt, 457 tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 1028 speciális katonai járművet veszített.
Azt is mondta, hogy az orosz haderő egyetlen éjjel, hétfőre virradóra négy ukrán drónt, valamint 187 katonai objektumot, köztük 31 hadianyag-raktárt semmisített meg.
A szóvivő szerint az orosz hadsereg egyes szakaszokon 11 kilométert nyomult előre.
Az orosz védelmi tárca arról tájékoztatott, hogy a visszavonuló ukrán „nacionalisták” szabotázst hajtottak végre a donyecki „népköztársaság” területén található Avdijivka kokszgyárban. Az üzemben tűz ütött ki, amelynek maró, mérgező füstje a szomszédos településekre is átterjedt. A tűz oltását a harcok akadályozzák.
A donyecki „népi milícia” még február 24-én, a háború első napján közölte, hogy az ukrán hadsereg aláaknázta a kéntisztító üzemeket és az avdijivkai kokszgyárat ellátó alállomást.
A helyi hatóságok szerint ukrán belövés után áram nélkül maradt a donyecki Zaszjadko bánya szellőzőaknája. A föld alatt 83 bányász tartózkodik, akiknek felhozatalára bányamentő csapatot hívtak a helyszínre.
A TASZSZ hírügynökség szerint a Donyec-medencei demarkációs vonalnál február 17-én eszkalálódott a helyzet, és a két szakadár „népköztársaság” akkor az elmúlt hónapok legintenzívebb ukrán ágyúzásáról számolt be, amely most is tart. A donyecki hatóságok szerint az ukrán hadsereg hétfő reggel öt településre 46 nagy kaliberű lövedéket lőtt ki.
A TASZSZ orosz hírügynökség hivatalos forrásra hivatkozva közölte, hogy eddig több mint 247 ezer ember, köztük 55 ezer gyerek érkezett menekültként Oroszországból a Moszkva által függetlennek elismert szakadár „köztársaságokból” és Ukrajnából. A Donyec-medencéből 215 ezren érkeztek.
A Roszkoszmosz orosz állami űrvállalat hétfőn közleményt adott ki azoknak a nyugati sajtóban megjelent értesüléseknek a cáfolatára, amelyek szerint Oroszország az ukrajnai háború miatt bevezetett szankciók miatt nem akarja visszahozni a Földre Mark Vande Hei amerikai asztronautát. A Roszkoszmosz sohasem szolgáltatott okot partnereinek arra, hogy kételkedjenek megbízhatóságában – írták. Vande Hei március 30-án tér vissza az orosz Szojuz MSZ-19 űrhajó fedélzetén, Anton Skaplerovval és Pjotr Dubrovval együtt – áll a közleményben, amelyben a vállalat hangsúlyozta, hogy az űrállomás legénységének biztonságát kiemelten fontosnak tartják.
Korábban Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezérigazgatója a Telegram-csatornáján közzétette az amerikai Fox News tévécsatorna adásának egy részletét, amelyben azt állította, hogy Oroszország képes lenne az amerikai űrhajóst az űrben hagyni.
A visszatérésre készülő űrhajósokon kívül az űrállomáson jelenleg Matthias Maurer tartózkodik Európai Űrügynökség (ESA), valamint Raja Chari, Thomas Marshburn, és Kayla Barron az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) képviseletében.
