A majd kétszáz oldalas jelentés szerint „elfogadhatatlanok” azok a körülmények, amelyek között a guantánamói táborban a foglyokat őrzik, ráadásul teljesen bizonytalan ideig. Ezért a brit kormánynak „szilárd meggyőződése”, hogy a létesítményt be kell zárni, és „hosszabb távú megoldást kell találni” – fogalmaz a külügyi jelentés.

Jóllehet, London többször konzultált már magas szinten az amerikai kormánnyal Guantanamo ügyében, és az amerikai hadsereg által fenntartott táborból több brit nemzetiségű fogoly is hazatért London közbenjárására, a keddi jelentés tartalmazza az eddigi leghatározottabb hivatalos brit állásfoglalást a létesítmény sorsáról.

E szerint előrelépés a nemzetközi jogi normák szempontjából, hogy az Egyesült Államok törvényt hozott a guantanamói őrizetesek ügyében dönteni hivatott katonai bizottságokról, a brit kormány azonban a jogszabály „számos elemét kifejezetten aggályosnak tartja”, s erről konzultált is Washingtonnal.

A brit jelentés most is külön csoportba sorolta „a komoly aggodalomra okot adó” országokat, köztük Irakot. Az iraki megszállás öt éves évfordulóján az összeállítás elismeri: széles körű felekezetközi erőszak, a törvényesség hiánya és erőszakos lázadás „teszi összetetté a humanitárius helyzetet”. Az igazságszolgáltatás a képzett bírák hiányától szenved, s ki van téve politikai és felekezeti csoportok nyomásának is – áll a jelentésben, mely szerint „vannak dokumentált esetei az iraki börtönökben elkövetett súlyos visszaéléseknek”.

A világ legnagyobb emberjogi szervezete, az Amnesty International (AI) is közzétette az iraki háború kitörésének ötödik évfordulóján saját beszámolóját. Az ugyancsak Londonban kiadott jelentés szerint az iraki és a nemzetközi erők 60 ezer személyt tartanak fogva, zömmel vádemelés vagy bírósági eljárás nélkül, és öt évvel Szaddám Huszein rendszerének megdöntése után Irak változatlanul a világ egyik legveszélyesebb országa emberjogi szempontból, ahol a nemzetközi erők és az iraki biztonsági szervek is súlyos jogsértéseket követnek el – állítja az Amnesty International.

Visszatérve a londoni külügyminisztérium emberjogi jelentésére, az Magyarországot nem említi, a kelet-európai országok közül Romániára tér ki részletesebben, megállapítva: a diszkriminációt tiltó 2006-os törvény elfogadása ellenére a helyi roma közösséget rutinszerű megkülönböztetés sújtja, különösen a foglalkoztatásban, az otthonteremtésben és az oktatásban.

(MR)