Elviselhetetlen teher

A cikk eredetileg a Demokrata hetilap március 17-i számában jelent meg.

– Nem lehet szó arról, hogy Magyarország csatlakozzon az Egyesült Államok által kivetett energiaszankciókhoz, mert Magyarországnak továbbra is szüksége van a gázra és olajra, amely Oroszországból érkezik – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök múlt hét szerdán, az Európai Tanács informális ülését előkészítő videókonferenciát követően. A kormányfő a közösségi oldalára feltöltött videóban kifejti, a háború miatt kivetett szankciók gazdasági következményei súlyosak, de ha Európa ezeket az Oroszországból importált olajra és a gázra is kivetné, még sokkal súlyosabbak lennének. A miniszterelnök szerint Magyarországot aránytalanul terhelnék, hiszen az összes Magyarországon elfogyasztott gáz 85 százaléka érkezik Oroszországból, a magyar háztartások 85 százalékát működtetik gázalapon, és az üzemanyagot olajból állítjuk elő, amelynek 64 százaléka szintén Oroszországból érkezik. A miniszterelnök leszögezte, Magyarország nem tudja követni az Egyesült Államok példáját, mert az elviselhetetlen terhet jelentene hazánknak.

Elzárnák a gázt

Mint ismeretes, múlt hét elején az Egyesült Államok bejelentette, teljes importtilalmat vezet be az orosz olajra, földgázra és szénre. Az Európai Uniónak még nincs egységes álláspontja arról, hogy az oroszok elleni szankciók körét kiterjesszék-e az energiaszektorra, ezzel kapcsolatban ellentmondásos nyilatkozatok születnek. Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke támogatná az ilyen irányú szankciókat, azt javasolva az európaiaknak, hogy kapcsolják le a fűtést az otthonukban, így segítve a Vlagyimir Putyin elleni küzdelmet „Az önök döntése – hogy mennyi energiát fogyasztanak – fogja azt meghatározni, hogy milyen erős lesz az Oroszországgal szembeni reakciónk” – mondta. A nyugati politikusok többsége azonban józanabb, a magyar kormány álláspontjával egybevágóan nyilvánul meg. Olaf Scholz német kancellár kijelentette, az Európai Unió nem nélkülözheti az Oroszországból származó energiahordozókat, és azért vonta ki őket a szankciók alól, mert nélkülük nem biztosítható a hőtermeléshez, a közlekedéshez, az áramellátáshoz és az ipari termeléshez szükséges energia.

„Az orosz importból származó energiahordozók alapvető fontosságúak a közszolgáltatások és polgáraink mindennapi élete szempontjából” – mondta a szociáldemokrata politikus, akivel a kormányon lévő liberálisok és a zöldek is egyetértenek. Mark Rutte holland miniszterelnök sem támogatja, hogy Európa elvágja az Oroszországból érkező gáz- és olajszállítmányokat.

Azon már meg sem lepődünk, hogy a hazai ellenzék politikusai, akik belerántanák Magyarországot a háborúba, a szankciók kiterjesztése kapcsán is túlbuzgóbbak Brüsszelnél. Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje már a háború kitörésének másnapján a Paks II. beruházás leállítását követelte, mintha nem tudná, hogy a paksi atomerőmű szolgáltatja hazánk áramellátásának 40 százalékát, és ha leáll, szükség van az új atomerőműre, hogy a magyar áram 40 százalékát ne világpiaci áron kelljen importálni. A paksi beruházás felfüggesztésével nemcsak a lakossági, hanem az ipari áramellátás is veszélybe kerülne, ami munkahelyek elvesztéséhez vezetne. Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd Magyarországért országgyűlési képviselője egy televíziós interjúban kívánatosnak nevezte az Oroszország elleni szankciók kivetését, és azt mondta, „Oroszországnak abból van pénze háborúzni, hogy drágán adja el az energiát. Ezt a forrást el kell tekerni, el kell zárni. […] Hogyha ehhez az kell, hogy szankciók sújtsák az energiahordozókat, és amit Oroszország kivet, akkor ezt a lépést is meg kell lépni.” A Momentum Facebook-bejegyzésében pedig azzal hiszterizálja a közvéleményt, hogy „fel kell készülni, hogy nincs orosz gáz”. A párt álláspontja szerint európai szinten ennek stratégiai értelme van, és egy ilyen döntést „megakadályozni sem lehet, és a hosszú távú érdekek miatt nem is érdemes”.

Energiapiaci pánik

A Századvég Alapítvány elemzése szerint az Európai Unió földgázfogyasztása 505 milliárd köbméter volt 2020-ban, amiből 175 milliárdot Oroszországból importált. A saját és nem orosz külső forrásokból, illetve a tárolókban felgyűjtött földgázból a jelenlegi fűtési időszak igényei, valamint részben a nyári kereslet kielégíthető, de a tárolók újratöltése és a következő fűtési időszak fokozott fogyasztása nem. A világpiac szűkös kínálata és az Európai Unió infrastrukturális adottságai miatt rövid távon mindössze 2-3 milliárd köbméter többletforrást lehetne beszerezni, ami nem helyettesítené a 175 milliárdos orosz importot. A szállítások leállítása szinte azonnal drámai áremelkedéshez, rövid távon pedig gazdasági recesszióhoz, üzembezárásokhoz, munkahelyek megszűnéséhez, az ellátási láncok összeomlásához és a lakossági fűtési szolgáltatások korlátozásához vezetnének.

„Az energiapiaci pánik megállításához elengedhetetlen, hogy a nyugati és a magyar baloldali képviselők abbahagyják az energiaellátást érintő szankciók lebegtetését, és deklarálják, hogy nem támogatják az intézkedést” – áll a Századvég Alapítvány közleményében. Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője elmondta, önmagában már a szankciók lebegtetése is károkat okoz, mivel a piac tisztában van azzal, milyen katasztrofális hatása lenne az energiaszektort érintő szankcióknak, ezért folyamatosan nő a félelem, hogy azokat valóban meglépik, ami soha nem látott áremelkedést von maga után.

Miközben az orosz–ukrán háború és a gazdasági szankciók hatásait már egész Európában érezni lehet, az unión belül hazánkban a legolcsóbb az áram és harmadik legolcsóbb a földgáz ára. Gazdasági elemzők szerint a kormány rezsicsökkentő intézkedésének köszönhetően a háztartások évente több százezer forintot spórolhatnak meg. Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója rávilágított, Magyarországon a kormány által bevezetett árstop inflációt leszorító hatásai egyre magasabbak: a rezsicsökkentésnek köszönhetően 1,5-2 százalékponttal, az üzemanyagárstop következtében közel egy, míg az élelmiszerárstop hatásai révén 0,8-1,0 százalékponttal alacsonyabb az infláció, így az intézkedések közel 3-4 százalékponttal segítenek a pénzromlás leszorításában. Hozzátette, az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók már most jelentős veszteséget okoznak a magyar gazdaságnak, tovább emelik az energiahordozók és az élelmiszerek árát, így az árstop egyre nagyobb védelmet ad a családoknak. Ennek ellenére az ellenzék nemcsak elzárná a gázt, de a rezsicsökkentő intézkedéseket is megszüntetné. Ismeretes Márki-Zay Péter ezzel kapcsolatos kijelentése, amelyhez a múlt héten csatlakozott Niedermüller Péter, a DK politikusa, amikor „rendkívül igazságtalan és ostoba” intézkedésnek nevezte a rezsicsökkentést.

Vörös vonal

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arra figyelmeztetett, ha nem érkezik földgáz Magyarországra, nem lesz fűtés, nem fog működni az ipar, és veszélybe kerülnek a munkahelyek, Paks II. leállításával pedig négyszeresére emelkednének a rezsiköltségek.

– Nem engedhetjük meg, hogy a magyar emberek fizessék meg a szomszédban dúló háború árát, ezért különösen megdöbbentőek a hazánk biztonságos energiaellátását veszélybe sodró nyilatkozatok a baloldali politikusok részéről – jelentette ki Szijjártó Péter, az energia szankcionálását pedig vörös vonalnak nevezte. Az ellenzék azzal is vádolja a kormányt, hogy az elmúlt években nem tett meg mindent az orosz földgáznak való kitettség csökkentése érdekében. Szijjártó Péter a múlt héten arról beszélt, a Fekete-tenger romániai részén fekvő földgázmező kitermelési jogát az amerikaiak birtokolják. Hét évvel ezelőtt a magyar kormány tárgyalt az amerikaiakkal az ottani gáz felszínre hozataláról, és Magyarország Romániával közösen meg is építette a vezetéket, amely a gázt Magyarországra hozta volna. Az amerikaiaknak azonban azóta sem sikerült döntésre jutniuk a kitermelésről, ezért hét év veszett kárba. Hozzátette, ha ma születne erről pozitív döntés, három év múlva indulhatna be a gázszállítás. Ha a Brüsszelt feltétel nélkül kiszolgáló baloldal lenne kormányon, és lemondanának az Oroszországból érkező kőolajról és földgázról, abba a magyar gazdaság és a lakosság is szó szerint belerokkanna. Ezt is mérlegelnünk kell, amikor április 3-án választunk.