A civil szervezetek álláspontja szerint a Fővárosi Önkormányzatnak és az államnak az eddigieknél is nagyobb mértékben kell finanszíroznia a közösségi közlekedést, az ugyanis a lakosság számára nélkülözhetetlen közszolgáltatás. Amint számos példa – köztük a miskolci eset is – mutatja, ha rontanak a szolgáltatás minőségén, azzal utasokat vesztenek, ami bevételkieséssel jár. Kevesebb busz kevesebb utast jelent, majd a kevesebb utas még kevesebb buszt. Így a BKV leépülési spirálba keveredik anélkül, hogy a megtakarítás sikerülne.

A jogszabályok szerint a BKV állami támogatása részben a férőhely-kilométer teljesítménytől, részben az eladott tanulói és nyugdíjas bérletek számától függ. Ezek minden egy százalékos csökkenése évente mintegy 500 millió forint állami támogatáscsökkenést jelent a BKV részére. A jegyek és bérletek eladásából származó bevétel minden egy százalékos csökkenése pedig szintén évi 500 millió forinttal rövidíti meg a BKV költségvetését. Tudomásunk szerint ezekkel a veszteségekkel nem számolt a BKV, amikor a járatritkításról döntött. A társadalmi veszteségek ennél is sokkal nagyobbak. A kevesebb busz több utazással töltött időt, több kárbaveszett munkaórát eredményez. Minél kevesebb a busz, annál több az autó. Minél több az autó, annál több a baleset, a levegőszennyezés, a zaj és a dugó. A BKV leépítése rosszat tesz az idegenforgalomnak, többletterhet jelent a munkaerőpiacnak, és megnehezíti minden család életét. A BKV járatainak ritkítására nem elfogadható indok, hogy fővárosi lakosság száma csökkent. Az agglomeráció és egyes budapesti kerületek lakossága ugyanis nőtt. A távolabbra kiköltözött és ugyanakkor naponta bejáró személyek utazási igénye pedig általában jóval nagyobb, mint azoké, akik Budapesten élnek és itt dolgoznak, tanulnak. Ha a BKV utasai átszoknak az autóra, már nehezen szoknak vissza. A tiszta levegőt, a járható utakat nem olyan könnyű visszaszerezni, mint elveszteni. A rossz döntés következményei beláthatatlanok. Aránytalannak tartjuk, hogy mindössze 6 milliárd forintnyi és vitatható költségmegtakarításért közel annyival csökkenjen a BKV szolgáltatása, mint amennyi növekedést az 500 milliárd forintos metró-beruházástól várnak a szakértők, különösen annak tükrében, hogy a Fővárosi Önkormányzat az április 7-i sztrájk alkalmával beismerte, hogy a BKV működésének leállása óránként egy milliárd forint (!) veszteséget okoz az egész városnak. Alulírott civil szervezetek követelik, hogy a Fővárosi Önkormányzat csak olyan intézkedéseket hozzon, amelyek alkalmasak a további károk megelőzésére, valamint a város működőképességének és élhetőségének megőrzésére, javítására – olvasható a közleményben.