Pontosabban egy menekülő útvonal mégis akad. Ha a bírság kiszabásáról szóló határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül igazolja az autótulajdonos, hogy tényleg nem ő vette a kocsit. Ezt csak úgy teheti meg, hogy ha nyilatkozatot kér a szabálytalankodótól – hivatalosan a használatba vevőtől – , akinek saját és még két tanú aláírásával, valamint születési adataival és jogosítványa számával kell igazolnia, hogy a szabálysértést ő követte el.

Ha nem magánszemély autójáról van szó, a menetlevél vagy fuvarlevél ugyanilyen igazolásul szolgál – mondta Komáromi Endre ezredes, az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztályának vezetője.

Jelentősen szigorodtak egyébként a büntetési tételek is. A bírság 30 ezertől 300 ezer forintig terjedhet, és a rendőrségnek a szigorúbb jogszabály nem ad mérlegelési lehetőséget. Vannak egyedi esetek is. Ilyen például az, ha valaki mondjuk egy hétre elmegy nyaralni, az autóját jóhiszeműen otthagyja a háza előtt, és mire visszaér, kiderül, hogy autóját ellopták, ráadásul ami szabálysértés csak létezik, mind elkövette vele a tolvaj. Ebben az esetben a szállásfoglalással, a repülőjeggyel, vagy bármi más, az utazás tényét alátámasztó irattal tudja igazolni az autótulajdonos, hogy valóban nem ő vezette az autót. De ilyen esetben például a rendőrségnek már egyedileg kell elbírálnia, hogy a történet igaz-e.

(MR)