Orbán Balázs: A kormány a családok megerősítésében látja a megoldást

Orbán Balázs a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (Kincs), valamint a Századvég Alapítvány által szervezett eseményen kiemelte: 2010 és 2020 között 5 százalékra emelkedett a GDP-n belül a családtámogatások összege, 2022-től pedig a GDP 6,2 százalékát is eléri. Magyarország ezzel az első helyen áll az Európai Unióban – tette hozzá.

Hangsúlyozta azt is, hogy az elmúlt évtizedben komoly eredményeket értek el a családpolitikával: kétszázezerrel több gyermek született, mintha nem lettek volna a családtámogatások, folyamatosan nő a házasságkötések száma, a válások és abortuszok száma pedig csökken. Emellett a termékenységi ráta 1,2-tól 1,6-ra emelkedett, ilyen fejlődést egy évtized alatt Európában más ország nem tudott elérni – ismertette az államtitkár.

A kutatás eredményeiről beszámolva elmondta: a magyarok 90 százaléka nem a bevándorlással, hanem belső forrásból oldaná meg a népesség növelését, négyötödük kiáll a nagycsaládosok támogatása mellett, és szintén 90 százalék fontosnak tartja, hogy saját tulajdonú ingatlanban éljen – számolt be az eredményekről.

Kijelentette: ha április 3-án a választók ismét a jelenlegi kormánynak szavaznak bizalmat, a következő időszak legfontosabb kormányzati területe a családtámogatási rendszer bővítése és a hadseregfejlesztés folytatása lesz, mert ez a két terület a béke és a magyar családok biztonságának záloga.

Orbán Balázs az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban arról beszélt: Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból, és meg kell akadályozni, hogy a konfliktus árát a magyar családok fizessék meg.

„A béke megtartásához azonban erő kell, mert csak az erős nemzeteknek jár szabadság, béke, és csak az erős nemzetek alakíthatják saját sorsukat. Ehhez erős gazdaságra, erős hadseregre, erős államra van szükség, de mindennél fontosabbak a nemzetet alkotó, felépítő és működtető emberek” – hangoztatta.

Szerinte Európában az egyik legfontosabb kihívás a demográfiai helyzet. A nyugat-európai országok szerint erre a bevándorlók jelentik a megoldást, Magyarország álláspontja viszont az, hogy ez zsákutca, mert az idegen vallási és kulturális háttérből érkező bevándorlók a probléma súlyosbítását jelentenék, ami a hagyományos európai társadalom felszámolását okozhatja – mondta.

Úgy vélekedett: a bevándorlást pártoló nyílt társadalomnak az elmúlt években nem sikerült a tervei szerint haladnia, ezért a szülőket megkerülve a gyerekek fejébe próbálnak férkőzni a genderideológiával, és megpróbálják relativizálni a nemek közötti természetes különbségeket.

E törekvések megállítását szolgálja az április 3-án tartandó, a gyermekek védelméről szóló népszavazás is – mondta az államtitkár. Fűrész Tünde, a Kincs elnöke tudatta: a Századvég hetedik éve végzi el a kutatást, a Kincs pedig harmadik éve vesz részt a felmérésben.

A kormányzat családpolitikája eredményes: jelenleg ötből négy tervezett gyermek születik meg, duplájára nőtt a házasságkötések száma, felére csökkent az abortuszoké – emelte ki, hozzátéve: eközben az Európai Unió átlagos termékenységi rátája 1,53-ra csökkent, 2010-ben mintegy ötmillió gyermek született az EU-ban, jelenleg csak négymillió, és közülük is minden ötödik gyermek Európán kívüli országból származó édesanyától.

A kutatásból az látszik, hogy az európai emberek a családok megerősítésében látják a jövőt, úgy gondolják, hogy meg kell őrizni a családi értékeket, és többségük családbarát – mondta az intézet elnöke.

Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnökhelyettese ismertette, hogy a kutatás 2022 elején az Európai Unió 27 tagállamában, továbbá az Egyesült Királyságban, Svájcban és Norvégiában országonként ezer ember megkérdezésével készült.

A felmérésben többi között azt kutatták, mit gondolnak az emberek a migrációról, a klímaváltozásról, Brüsszel teljesítményéről, a szólásszabadságról, közösségi médiáról, a külföldről finanszírozott NGO-k politikai szerepéről, valamint a családról és a keresztény kultúrához fűződő viszonyukról – tudatta.

Pillók Péter, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Társadalomtudományi Kutatócsoportjának igazgatója a kutatás eredményeiről beszámolva azt mondta: az európaiak mintegy 90 százaléka, a magyar válaszadók 98 százaléka szerint fontos a család, az európaiak több mint 80 százaléka pedig fontosnak tartja az állami családtámogatásokat is. Utóbbival Magyarországon értettek egyet a legtöbben.

Az európaiak 54 százaléka szerint kiemelten kell támogatni a nagycsaládosokat, ezt Görögországban várják el a legtöbben, de a magyarok is a támogatások mögött állnak. A saját tulajdonú ingatlant fontosnak tartók pedig 2020 óta 65 százalék körül mozognak, de a harminc ország közül Magyarországon gondolják a legtöbben ezt fontosnak – közölte, hozzáfűzve: az európaiak körülbelül 80 százaléka az anyagi támogatás mellett fontosnak tartja a családbarát mentalitás erősítését is.

Az európaiak 68, a magyarok 88 százaléka ért egyet azzal, hogy a demográfiai problémákat belső erőforrásokkal kell megoldani, ezen belül az európai lakosság 59, a magyar lakosság 84 százaléka szerint a gyermekek számának növelése a megoldás.

Az európai népesség 56 százaléka szerint a két gyermek, 17 százaléka szerint a három gyermek az ideális. Magyarországon a háromgyermekes családmodellt 38 százalék tartja ideálisnak – ismertette az eredményeket az igazgató.