A ZDF esete a rögvalósággal
A német közszolgálati média zászlóshajója, a ZDF televízió egyik március eleji riportjában azzal rágalmazta Magyarországot, hogy rosszul bánik az Ukrajnából érkező menekültekkel. A teljes egészében hamis képet lefestő összeállításban a németországi köztévé szigorú egyenruhásokkal próbálja szemléltetni azt, hogy bár hazánk külsőleg barátságos arcot mutat a menekülők felé, valójában nem viselkedik túl kedvesen az ittlévő emberekkel. A germán dezinformáció persze nem kéne, hogy ismeretlen legyen számunkra, ugyanakkor a problémának ennél mélyebb rétegei vannak.
Kezdjük egy egyszerű és tényszerű megállapítással: éppen Németország az az EU-tagállam, amelynek az első reakciója egy politikai ajakbiggyesztés volt az Ukrajnából menekülők áradatára. Berlin ugyanis úgy nyilatkozott még a válság elején, hogy az ukrajnai menekültek érkezésének üteme túlterjeszkedik a német ellátórendszer kapacitásának határain, emellett pedig az ukránok Németországba jövetele biztonsági problémákat is felvet, mivel nehézségekbe ütközik a határátlépők személyazonosságának áttekintése és ellenőrzése. (Micsoda cinikus megfogalmazás ez a valódi menekültek irányába azoktól, akik előzőleg a megélhetést kereső migránsokat ellenőrizetlenül, milliószámra beengedték.) Ezen nyers tények ismeretében a német médiaelit helyében finomabban bánnék az ócsárló, jó hírnevet sértő nyilatkozatokkal, de ez persze ízlés kérdése.
Itthon azt tapasztalhatjuk a menekülthelyzettel összefüggésben, hogy a kormány koordinál, a magyarok pedig segítenek. Egy emberként fogtunk össze – ki-ki a saját anyagi, tárgyi és időbeli lehetőségei szerint, akár az adományvonalat hívva, akár a közvetlen ellátást nyújtó szeretetszolgálatok bankszámlájára utalva, tartós élelmiszercsomagokat készítve, a határon vagy a budapesti pályaudvarokon önkénteskedve, esetleg menekülteket befogadva igyekszik kivenni a részét az emberség diktálta elemi kötelezettségekből.
Ezt az erőn felüli munkát nem a Magyarországot egyébként dicsérettel illetők, így az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, az Európai Bizottság alelnöke, az ukrán nagykövet, vagy a nemzetközi civil szervezetek igazolják vissza leginkább. Hanem az egyszeri menekülő emberek.
Azok, akik nemcsak a felvételeken láthatóan, hanem a határátkelők és a vasútállomások rideg valóságában meghatottan szembesülnek a magyar vendégszeretettel, a féltő-óvó és egyben segítő kezekkel, és hálálkodnak Magyarországnak és az őket felkarolóknak.
Hazánk megmutatta, hogy ha valódi menekültekről van szó, itt mindenki megnyugvásra lelhet. Nem kérdezzük, Ukrajna mely feléről jöttek, ukránok-e, ruszinok-e, vagy épp kárpátaljai magyarok – mindannyian háború sújtotta országból érkeztek, akiken kivétel nélkül segítenünk kell. Ezért inkább afelől érdeklődünk, hogy mivel támogathatjuk a legjobban őket.
A humanitárius ellátásról, a tömegesen felajánlott menekültbefogadásról, az élelmiszer- és tisztálkodási csomagok ezreiről és a magyar emberek által összegyűjtött forintszázmilliókról persze nem esik szó a német köztelevízió riportjában. Megkapó, amikor a szavakban objektivitásra szomjazó médiatermékek gátlástalanul részrehajló, egyoldalú és torz módon mutatják be az eseményeket, ezzel egyfajta alternatív valóságot kreálva.
Szögezzük le: nem kell hálálkodni, Magyarország ezt sosem kérte. Nem kértük a 2015-ös nagy migránshullám alatt, sem az azóta eltelt hét évben annak kapcsán, hogy a gazdasági bevándorlókat a kerítésnek köszönhetően távol tartottuk az Európai Unió külső határától. Nem kérjük most sem, mikor százezerszámra fogadunk be a háború elől és a háborúból menekülő nőket, időseket és gyerekeket.
Pusztán tényalapú beszámolókat, az álhírekkel történő hergelés beszüntetését és a szuverén módon viselkedő országok békén hagyását szeretnénk. Ha már nem segítenek, legalább ne hátráltassanak minket.
Persze naivitás lenne hinni abban, hogy ez irányú óhajunk értő fülekre talál. Akinek feladatköre és havi fizetésének utalási feltétele az önálló utat járó országok lejáratása, annak számára nincs az a vírushelyzet, háború vagy humanitárius katasztrófaveszély, amely eltántorítaná attól, hogy rémhíreket és alaptalan rágalmakat közöljön a támadandó félről.
Aki nem tagozódik be a Németország dominálta Negyedik Birodalomba (leánykori nevén: Európai Egyesült Államok-projekt), az a Bundeswehr fegyverkezése mellett számítson a fake news-média félrevezetési arzenáljának megerősítésére is.
Maradjunk annyiban, hogy Európa számára az efféle birodalmi törekvések hasonlóan szép eredményeket hoztak, mint az oroszok mindenkori világuralmi hóbortjai. Bárhogyan és bárhonnan rángatnak, nekünk itt, Közép-Európa szívében nem az ukránok, az oroszok, az amerikaiak, vagy a németek kedvében kell járnunk. Számunkra a magyar út az egyedüli irányadó.