Bennünket, szülőket, akik az érettségi botrány miatt a hivatalhoz fordultunk, eközben egyetlen alkalommal sem tájékoztatott sem írásban, sem e-mailen, sem telefonon az Oktatási Hivatal a vizsgálat eredményéről.

Mi szülők ezért kénytelenek vagyunk nyílt levélben megfogalmazni az Oktatási Hivatal sajtón keresztül kiadott nyilatkozatára a sajtón keresztül válaszunkat. Ismételten kijelentjük, hogy nevezett iskolában több törvényt megszegtek az érettségi vizsga megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatosan. Ha ma Magyarországon egy érettségi botrányt az ismert körülmények miatt képtelenek kivizsgálni a magyar hatóságok, készen állunk az Európai Unió illetékes szervéhez fordulni jogorvoslatért.

Tisztelt Miniszter Úr!

Ön, mint az oktatásért felelős miniszter szerint:

– Lehet-e úgy törvényesen középiskolát működtetni, hogy az iskolában az Oktatási Hivatal általunk ismert jegyzőkönyvei szerint egyetlen olyan oktató sem volt, aki középiskolában taníthatott volna? (A Hivatal négy tanár esetében megállapította, hogy nem volt meg a szükséges végzettségük, további hétnek pedig semmiféle végzettséget igazoló papírja nem került elő. A Hivatal jegyzőkönyve egyetlen olyan tanárt sem említ, akinek megtalálták volna a középiskolai oktatásra feljogosító végzettségről szóló diploma-másolatokat.)

– Mint történelem tanár, Ön szerint megengedhető-e, hogy úgy érettségizzenek le a diákok történelemből, hogy negyedik év végére a középkori városokig jutottak a tananyagban?

– Kijelentheti-e az Oktatási Hivatal, hogy törvényes volt egy érettségi, ha az érettségiztető oktatóknak nem volt meg ehhez a törvény által biztosított joga? Érettségiztethet-e ma Magyarországon bármilyen magánszemély, tekintet nélkül a végzettségére, vagy ez csak akkor történhet meg, ha a diákok között ott van a miniszterelnök úr fia?

– Hogyan jelenthette ki az Oktatási Hivatal, hogy az érettségi érvényes volt, ha a törvényességi észrevételt tevő szülők által tett kifogásokat meg sem vizsgálják? Miközben az egyik gyerek több tantárgyból is kedvezményeket kapott, ez nem került jegyzőkönyvbe. Egy tantárgyból jegyzőkönyvezve lett a kedvezmény, de abból a kedvezményre feljogosító orvosi igazolást az Oktatási Hivatal jegyzőkönyve szerint sem tudta bemutatni az iskola. Ezt miért nem vizsgálta az Oktatási Hivatal, csak mert ez a gyerek a miniszterelnök úr fia volt? A fiú szaktanár mellett vonult el egy másik terembe, amelyet magukra zártak. Ezt sem vizsgálták ki. Ha ez általános esetben szabálytalan, akkor most miért kivételeztek? Miért nem vizsgálta felül az Oktatási Hivatal a jegyzőkönyvek hiányosságait?

Törvényességi részletezés

Az alábbiakban részletezni kívánjuk állításaink jogszabályokkal való alátámasztását. Az Oktatási Intézmény az érettségi vizsgák megszervezése és lebonyolítása alatt megszegte az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. ( V.24.) OM rendelet 1/A §- ban foglaltakat az érettségi vizsga vizsga szabályzatának kiadásáról szóló 100/1997 (VI.13.) Kormány rendelet – 13. §. (1.bek);(2.bek)-ben – 16.§ (4bek.)-ben – 17.§. (1bek.);(2bek.)-ben – 21.§ (4bek.);(5bek.);(6bek.)-ben – 26.§ (2bek.)-ben – 27.§ (2.bek.);(4bek.)-ben – 35.§ (1bek.);(3bek.)-ben – 36.§ (5.bek.);(6.bek)-ben – 37 §. (3.bek.)-ben foglaltakat, ezzel törvényt sértett.

Az Oktatási Hivatal által a Montessori Általános iskola, Gimnázium és Szakközépiskola ellen lefolytatott eljárása keretében Bakonyi László , a hivatal vezetője az alábbiakat nyilatkozta:

1. 2008. július 21. napján: „ Az Oktatási Hivatal nem talált olyan törvénysértést, amely indokolná a Montessori Alapítványi Iskola idei érettségi vizsgáinak megkérdőjelezését vagy megsemmisítését.” „Az Oktatási Hivatal vizsgálata szerint nem kivételeztek az érettségi vizsgán Gyurcsány Ferenc fiával.”

2. 2008. július 23. napján: „Találtunk törvénysértéseket, azonban nem olyan súlyúakat, ami a sikeres érettségi vizsgák megismétlésére köteleznének minket, vagy az intézményt”.

3. 2008. július 30. napján hozott határozata alapján a maximális bírságot szabta ki nevezett intézmény ellen, mivel több szabálytalanságot követett el. Azonban a lefolytatott vizsgálat szerint „nem talált olyan törvénysértést” mely a vizsgák megismétlését vagy megsemmisítését indokolná.

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatai a 100/1997 ( VI.13.) Kormány Rendelet , valamint a 40/2002. (V.24.) Oktatási Miniszteri rendelet írja elő!

40/2002.(V.24.) 1/A § – „ A vizsgabizottságot működtető intézmények az érettségi vizsgával összefüggő, ………A vizsgát érintő tartalmi és eljárásbeli tudnivalókat a májusi – júniusi vizsga időszak kezdete előtt legalább 60 nappal nyilvánosságra kell hoznia, és a vizsgára jelentkezők számára elérhetővé kell tennie.”

– Az érettségi vizsgára jelentkező tanulók sem írásban sem szóban nem kaptak tájékoztatást .

100/1997 (VI.13.) 13.§ – 2. bekezdés „… az írásbeli vizsgán …..nem lehet felügyelő tanár az, aki az adott vizsgatárgy oktatására jogosító végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezik.

– A média írásbeli érettségi vizsgán nemcsak, hogy a szaktanár jelen volt, hanem a jogszabályi tiltások ellenére közel egy órán keresztül folyamatosan beszélgetést folytatott az érettségi diákokkal a feladatok megoldására vonatkozóan.

100/1997 (VI.13.) 13. § – 3. bekezdés „ ….a szóbeli vizsgáztatásra ………vizsgáztató tanár az lehet , aki a közoktatásról szóló törvény 17. § – ának (1)-(3) bekezdésében meghatározottak alapján a vizsgatárgyat a középiskolában taníthatja”

/Közoktatási. tv. 17. §- a 1. bekezdés e.) pontja szerint „ középiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdődően a tantárgynak megfelelő szakos egyetemi szintű tanári,…….végzettség és szakképzettség „ szükséges.

– Bakonyi László úr szó szerinti nyilatkozata „Szakképzetlen pedagógusokat alkalmaztak.” Ez azt jelenti, hogy nem volt vizsgáztatóképes a vizsgabizottság, ezért érvénytelen a vizsgáztatás, mert nem volt tanár!

100/1997 (VI.13.) 16. § – 4. bekezdés „ Az igazgató nem lehet vizsgáztató tanár abban a vizsgabizottságban, amelynek tekintetében ellátja az e §-ban meghatározott feladatokat.”

– Nevezett paragrafus előírja az iskola igazgató feladatait /érettségi vizsga előkészítése,lebonyolítása, stb./ Miután ezeket a feladatokat állítólag ellátta, nem lehetett volna tagja a bizottságnak.

100/1997 (VI.13.) 17 § – 1. bekezdés „ Az igazgató …..felkéri az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, hogy képviselője útján kísérje figyelemmel az érettségi vizsga előkészítését, megszervezését, lebonyolítását.”

2. bekezdés „ Az (1) bekezdésben felsorolt képviselőinek véleményét ki kell kérni az írásbeli vizsga szervezésével, a szóbeli vizsga napok kijelölésével, beosztásával, a vizsgacsoportok kialakításával összefüggő igazgatói döntések meg hozatala előtt.”

– Az iskolában nem működött diákönkormányzat és nem volt szülői szervezet sem.

100/1997 (VI.13.) 21. § 4. bekezdése – „ Az írásbeli vizsga alatt a helységet csak indokolt esetben lehet elhagyni………….”

5. bekezdése – „ A helyiséget elhagyó vizsgázó átadja vizsga dolgo – zatát a felügyelő tanárnak, aki a távozás és a visszaérkezés pontos idejét arra rávezeti.”

6. bekezdése – „ Az írásbeli munka befejezése után a vizsgázó a vizsgadolgozatot ……….átadja a felügyelő tanárnak. A felügyelő tanár – a vizsgázó jelenlétében – ……leragasztja a borítékot……….a vizsga boríték lezárása után távozik az…épületrészből.

-A szülők által említett kivételezés azzal valósult meg, hogy a jogszabályban előírtak teljes körű figyelmen kívül hagyásával másik teremben folytathatta az írásbeli dolgozatainak megírását szaktanár jelenlétében, amit az iskola és a felügyelő tanár sem rögzített írásban.

100/1997 (VI.13.) 26. § 2. bekezdés „ Az írásbeli vizsgakérdések megoldására adott szaktanári értékelést a szóbeli vizsga előtt nyilvánosságra kell hozni………….A vizsgázó észrevételeit a megtekintést követő első munkanap végéig …..adhatja le………….”.

– Az írásbeli vizsgákat megelőzően a tanulóknak alá kellett írniuk, hogy nem emelnek kifogást az írásbeli vizsgájukkal kapcsolatosan. Az iskola vezetősége tudatosan félre tájékoztatta a diákokat.

100/1997 (VI.13.) 27. § 2. bekezdés „ Az igazgató gondoskodik arról, hogy a vizsgázók bizonyítványai, az iskolai törzslapok,……….a vizsgabizottság rendelkezésére álljanak.

4. bekezdés „ A vizsgabizottság elnöke kezdeményezi a szaktanár által javasolt értékelés módosítását, ha…téves javítást talált ………. Az értékelés megváltoztatásáról a vizsgabizottság határozatot hoz.”

– Az igazgató nem bocsátotta rendelkezésre a tanulók bizonyítványát, azokat csak három nappal később adta át. A vizsgabizottság elnöke például a magyar írásbeli érettségi vizsgák ismételt javíttatását rendelte el, téves javítás miatt, de erről nem készült írásos anyag.

100/1997 (VI.13.) 35 § 1. bekezdése „ A szóbeli vizsga nyilvánosságát a vizsgabizottság elnöke hivatalból vagy kérelemre korlátozhatja, illetve zárhatja ki…………….A nyilvánosság kizárásával kapcsolatos döntést a vizsga jegyzőkönyvében meg kell indokolni, és a vizsga helyszínén közzé kell tenni.

– Két diák miatt lett kizárva a nyilvánosság a szóbeli érettségiről, miután az egyik erre fel lett szólítva, de erről semminemű hivatalos dokumentum nem készült .

3. bekezdése „ Egy-egy vizsgatárgyból a feleltetés időtartama …. . középszintű vizsga esetén tizenöt percnél több nem lehet.”

36. § 5. bekezdése „ Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlan ságot árul el,…………….az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele.

6. bekezdése „ Ha a vizsgázó a feleltet befejezte, a következő vizsga- tárgyból történő tételhúzás előtt, szükség esetén a vizsgahelységet rövid időre elhagyhatja.

37. § 3. bekezdése „ A vizsgázó a vizsga termet nem hagyhatja el.

– A szóbeli érettségi vizsgán nem csak egy póttétel húzására volt lehetősége több tanulónak, ezenkívül a vizsga terem elhagyását követően több óra eltelte után is behívták póttétel húzására.

Mi szülők nem kaptunk határozatot, nem kaptunk tájékoztatást, a megjelentetett nyilatkozatokból értesülünk folyamatosan azzal a vizsgálattal kapcsolatban , melyet mi indítottunk el, mint törvényességi felülvizsgálatot kérők.

Az Oktatási Hivatal az általa átnyújtott jegyzőkönyvek tartalmára tett észrevételezésünkben megfogalmazottakat már nem is vizsgálta, annak tartalmát figyelmen kívül hagyta.

Tudomásunk szerint ezzel megfosztanak alapvető magyar állampolgári jogainktól, hiszen sem észrevételezést, sem kifogást, sem bejelentést nem tudunk tenni az állítólagos határozat ellen vagy mellette.

2008. augusztus 1.

A szülők