Mint mondta, az amerikai vezetés következtetései a rendelkezésre álló nyilvános és hírszerzési információk gondos elemzésén alapulnak.

Hirdetés

Közleményében az amerikai diplomácia vezetője azzal folytatta, hogy Washington nyomon fogja követni a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos értesüléseket és meg fogja osztani ezeket szövetségeseivel és a nemzetközi szervezetekkel. Mindemellett hangsúlyozta, hogy végtére is egy törvényszék hatáskörébe tartozik annak megállapítása, hogy valóban történtek-e ilyen jellegű bűncselekmények.

Blinken szerint „számos hihető jelentés van válogatás nélküli és szándékosan civileket célzó támadásokról, de másfajta atrocitásokról is”, amelyeket orosz csapatok követtek el. A külügyminiszter e tekintetben különösen az ostromlott Mariupol városára hivatkozott.

Joe Biden amerikai elnök a múlt héten háborús bűnösnek nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, amiért megtámadta Ukrajnát.

Korábban írtuk

Joe Biden egyébként szerdán este érkezett Brüsszelbe, ahol csütörtökön három csúcstalálkozója is lesz ukrajna ügyében. A belga fővárosban lesz az EU-tagországok, a NATO-tagországok és a világ legfejlettebb ipari országait tömörítő G7-ek állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozója.

Az orosz The Insider című független hírportál szerdán közölte, hogy életét vesztette egyik újságírója Kijev bombázásában. Okszana Baulinával egy rakéta becsapódása végzett, amikor éppen a Podil kerületben korábban lebombázott bevásárlóközpont romjai közül tudósított. Az újságíró mellett egy másik civil is meghalt és ketten megsebesültek.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes szerdán este Facebook-oldalán arról számolt be, hogy a nap folyamán 4554 civil hagyhatta el az orosz erők által ostromlott városokat humanitárius folyosókon keresztül. Kirilo Timosenko, az elnöki iroda helyettes vezetője közölte, hogy 2912 ember polgári járműveken menekült el Mariupol városából.

Petro Porosenko volt ukrán államfő, jelenlegi ellenzéki vezető a német ZDF közszolgálati televíziónak adott interjújában az Oroszország és Vlagyimir Putyin ellen elrendelt nyugati szankciók szerepéről beszélt. „Kényszerítenünk kell szankciókkal a békére. És minden egyes nappal, amelyen Putyin folytatja az ukránok gyilkolását a büntetőintézkedéseknek súlyosabbá kell válniuk” – jelentette ki.

Az azt firtató kérdésre, hogy megérti-e Olaf Scholz német kancellárt, aki ismételten ellenezte egy a NATO által ellenőrzött repüléstilalmi övezet létrehozását Ukrajna felett, Porosenko azzal felelt: „Szomorú híreim vannak egyes német politikusok számára”. „Európa már háborúban áll. Orosz manőverező robotrepülőgépek támadták meg az (ukrajnai) NATO kiképzőközpontot. Ez mindössze 20 kilométerre van a határtól. Putyin ezen felül ukrajnai atomerőművekre támad, és a sugárzás nem ismer határokat. Mindenhol megjelenhet” – fogalmazott a volt elnök.

A február 24-én indult orosz hadművelet óta öt újságíró vesztette életét.

Lettország szerdán szankciós listára helyezett huszonöt orosz kulturális és közéleti személyiséget, akik támogatták az ukrajnai hadműveletet – ismertette a rigai külügyminisztérium. A tájékoztatás szerint az érintettek „határozatlan időre” nem utazhatnak be a balti ország területére.

A lett szankciós lajstromon részben olyan személyiségek szerepelnek, akik részt vettek Vlagyimir Putyin orosz elnöknek március 18-án, a Krím bekebelezése évfordulója alkalmából a Luzsnyiki stadionban tartott beszédén. A névsorra felkerült az Oscar-díjra jelölt Nyikita Mihalkov filmrendező, és a hazafias dalairól ismert Nyikolaj Rasztorgujev zenész is.

Arvydas Anusauskas litván védelmi miniszter a nap folyamán közölte, hogy Ukrajna újabb fegyverszállítmányt kapott a balti országból. Bár nem részletezte a szállítmány tartalmát, a tárcavezető szerint „abban minden volt, ami a 21. századi hadviseléshez kell”. Litvánia a harcok kitörése óta támogatja Ukrajnát humanitárius, orvosi és katonai készletekkel.