A hízott libamáj királyi étel és Hungaricum, mely mintegy 500 éve dokumentáltan jelen van Magyarországon, és amely egyike a legnagyobb idegenforgalmi-gasztronómiai vonzerőknek a hazánkba látogató és az itthoni ínyenceknek. A magyaros konyhát kínáló éttermek étlapjának mintegy 95 %-án ott vannak az ebből a termékből készült fogások, melyek semmivel – így a húsliba májából készített ételekkel – sem helyettesíthető gasztronómiai értéket képviselnek. E tradicionális magyar étel éttermekből, polcokról való eltűnésének lehetősége kapcsán a magyar gasztronómia színe-java aggodalmát fejezte ki! Már csak ezért sem lehet elégszer hangsúlyozni: a hízott libamáj fogyasztása nem egy passzió, hanem olyan magyar érték, melyre büszkék lehetünk az egész világon! Mindemellett a feldolgozás párhuzamos termékei – a libazsír, a kacsazsír, a tepertő és az olcsóbb hústermékek – a szerényebb pénztárcájú fogyasztók mindennapi bevásárlásának részei.

Büszkeségünk most mégis támadások kereszttüzébe került. Bár az eddig alig ismert, szélsőséges Négy Mancs osztrák állatvédő alapítvány támadása formálisan a legnagyobb hazai libamáj-előállító üzem ellen indult, a válság mára a teljes hazai liba- és kacsaágazatot fenyegeti. Ráadásul ugyanez az állatvédő szervezet sem más jelentős liba- és kacsamáj-termelő országok (pl. Franciaország, Bulgária) ellen nem indított támadást, sem az általa felállított feketelistát nem érvényesítette konzekvensen és pontosan.

A hazai libatömés visszaesése nemzetközi szintű problémát idézne elő, hisz az 1800 tonna/év magyar hízott libamáj termelés a világ össztermelésének 80 %-a! Ugyanakkor, ha ez a szektor nálunk megszűnik, a boltok és az éttermek ezeket a termékeket továbbra is vásárolni fogják, legfeljebb nem hazánkból, hanem pl. olyan fejlődő országokból, ahol a tömés – hazánkkal ellentétben – nem ellenőrzött körülmények között történik.

A magyar libamájtermelés visszaesésével, szélsőséges esetben teljes eltűnésével 6 millió db/év hízott liba és kacsa nevelése szűnik meg. Ez nem csak idegenforgalmi szempontból káros, hanem súlyos gazdasági problémákat von maga után, és nem csak az agráriumban.

A szektor megszűnésével az ország igazoltan mintegy 5000 munkahelyet veszít el közvetlenül, továbbá számos őstermelő üzemi alkalmazott lesz kénytelen, ha egyáltalán tud, új tevékenység után nézni.

A 6 millió darab liba és kacsa felnevelésének kiesése okán az 1 millió mázsa/év kukorica felhasználásának jelentős csökkenése várható.

Az ország kb. 25 milliárd Ft/év export deviza árbevételtől esik el. A belföldi kereskedelem és export visszaesésével az országnak jelentős adóbevétel-kieséssel kell számolnia: 5000 emberrel számolva közvetlenül is mintegy 5 milliárd forint adókiesés várható, nem beszélve az SZJA és ÁFA bevételekről, illetve a munka kiesésből származó segélyekre fordítandó kiadásokról.

A libamáj étlapról való lekerülésével további mintegy 5 milliárd Ft/év árbevétel csökkenés várható a hazai forgalmazóknál.

Mindemellett a hazai tapasztalat, szakértelem és képzett munkaerő miatt számos, hízottlibamáj-termeléssel foglalkozó külföldi üzem helyezte át tevékenységét Magyarországra az utóbbi időben. A hazai szektor válságba kerülésével természetesen ezek a cégek is várhatóan más országba helyezik át székhelyüket.

Létfontosságú tehát, hogy – Franciaországhoz hasonlóan – a magyar hízott libamáj is törvényi védelem alá essen, a politika jogi eszközökkel – az Európai Uniós ajánlással összhangban – biztosítsa, hogy a libamáj de iure is Hungaricummá váljon. E nélkül a jövőben nem csak egyes cégek termékei kerülnek le hamarosan Európa áruházainak polcairól, de néhány éven belül várhatóan a teljes libamáj szektor is megszűnik Magyarországon – zárul a közlemény.