Vörös szalag fut a tájon – ökológiai katasztrófa a Sajón
Bajban van a Sajó. Magyarország kilencedik legbővebb vizű folyójának szlovákiai szakasza február közepén színeződött vörösre, az alsósajói volt bányavállalat területén lévő vasércbányából beömlő szennyező anyagok tették tönkre a korábban kristálytiszta vizet. A hatóságok hetekig titkolták a katasztrófát, miközben az élővilág egy része már kipusztult.
Noha a harsogó háborús hírek folyamatosan háttérbe szorítják, egy hónapja ökológiai katasztrófa zajlik a folyó felvidéki szakaszán; hogy mennyire nem foglalkozik vele senki, jól mutatja, hogy a magyar szakemberek a közösségi médiából értesültek a szennyezésről, amelyre egyébként helyi lakosok hívták fel a figyelmet drámai felvételekkel.
– Az egyértelmű volt, hogy valami bányászati tevékenység áll a háttérben. A Rozsnyói-medencében nem kell az embereknek kétszer mondani, ha rozsdás szín jelenik meg a vízben; mindenki tudja, hogy mi a helyzet – mondta a Demokratának Orosz Örs Nyitra megyei képviselő, aki először hívta fel a figyelmet a Sajó kálváriájára.
A felvidéki jogvédő aktivista először arra gondolt, hogy az esővíz mosta be a szennyező anyagokat a bányából a folyóba, de mivel rendkívül száraz volt a tél, ezt a lehetőséget elvetette.
– Több teóriát is hallottam, hogy miért van ennyi zagy a vízben, beszéltem erről egy bányamérnökkel is, aki azt tartja valószínűnek, hogy a felszíni zagytározóból folyik a szennyező anyag a bányába, és onnan megy tovább Sajóba. A bánya csak elvezetőként működik, de ez megmagyarázná, hogyan kerülhet ilyen hatalmas mennyiségben szennyeződés a vízbe. Csak vasból naponta két és fél tonna mosódik bele – mutat rá a képviselő.
A vassal együtt pedig érkezik mindaz, ami a Gömör–Szepesi- vagy a mai nevén Szlovák-érchegységben megtalálható. A szennyvízben mért arzén 187-szer nagyobb értéket mutat, mint a Szlovákiában megengedett mennyiség, és 2600-szor többet a Sajó tiszta vizénél. A folyóba keveredve, felhígulva pedig 21-szer magasabb értéket produkál, mint a szennyezés előtti állapotban, emellett ott van még a vasbányászatra jellemző antimon és mangán is.
A szennyező anyagok az egykori Siderit bányaüzemből származnak, amely 1975-től működött Alsósajóban a hozzá tartozó ércfeldolgozó üzemmel együtt, egészen 2008-ig, amikor csődbe ment.
– Az akkori gázáremelkedések miatt már nem lehetett gazdaságosan folytatni a vasérc feldolgozását, a pörkölőüzemet be kellett zárni, így a bánya is feleslegessé vált – eleveníti fel az okokat Orosz Örs hozzátéve, ez volt az ilosvai után a második legnagyobb vasércbánya Felvidéken.
A bezárás olyan hirtelen történt, hogy az ott dolgozók beszámolói alapján a bányagépek, mozdonyok, minden felszerelés lent maradt. A villanyt lekapcsolták, a dolgozókat szélnek eresztették. A becsődölt állami vállalatot később felvásárolta egy ukrán cég, de még mielőtt bármit kezdhetett volna vele, elvesztette a bányászati jogot, így a tulajdonjog a helyi bányászati törvény értelmében visszaszállt az államra. Mivel a gazdátlanul maradt tárnákban a felgyülemlő víz szivattyúzását leállították, az állam 2017-ben kiépíttetett egy elfolyórendszert, ami egyszerűen belevezette a vizet a Sajóba.
– Lehetett arra számítani, hogy a katasztrófa előbb-utóbb bekövetkezik, ez a pillanat végül februárban jött el – mondja Orosz Örs.
A felvidéki politikus szerint nem példa nélküli, hogy egy felhagyott bánya vizét a közeli folyó vízgyűjtő területén eresszék ki, Rozsnyó környékén is számos ilyen van, de ezek egyike sem frissen felhagyott bánya. A régebbiek mostanra letisztultak, és szennyezés nélkül ömlik belőlük a víz a folyókba.
– Ezek a szörnyű felvételek Rozsnyón készültek, a légi fotókon úgy néz ki, mintha egy vérszínű szalaggal volna átkötve a táj. Nálunk a legrosszabb a helyzet. Itt folyik bele a Sajóba a Csernus patak, és míg a szennyeződés erősen savas kémhatású, a Csernus lúgos – magyarázza a képviselő, miközben fotókon mutatja a rozsdavörös folyót.
Emiatt az anyagok reakcióba lépnek egymással, a vas kicsapódik, oxidálódik, végül rozsda formájában leülepszik a folyómederben. Becslések szerint már a múlt héten nagyjából ötventonnányi tiszta rozsda gyűlt össze. De ami ennél is rosszabb, jelentős mennyiségű kén is kerül a vízbe, így az egyébként kristálytiszta folyót teljesen élhetetlenné teszi az állatvilág vagy akár a rovarok számára.
Pedig a Sajó völgye egy darabon érinti a Berzétei-sziklákat is, amely nemzeti természetvédelmi területnek lett nyilvánítva. Határában tábla hirdeti, hogy számos európai jelentőségű fajnak ad otthont, itt él a Petényi-márna, zöld levelibéka, erdei béka, kis apollólepke, jégmadár, vidra, békászó sas, fekete gólya és a sort hosszan lehetne folytatni. Ám a vizes élőhelyeket most hosszú időre tönkreteszi a Sajón zajló ökológiai katasztrófa.
– Az ízeltlábúak, a rákok és kisebb rovarok már el is tűntek a folyóból, pedig eddig hemzsegett tőlük ez egy kristálytiszta víz, amely ráadásul a Szlovák-karszt Nemzeti Park fő folyója. Ez hosszú távon érinti az ezekből táplálkozó állatokat is. És bár a jellemzően pisztránggal teli Sajóban egyelőre nem pusztulnak tömegesen a halak, a horgászok beszámolóiból az derül ki, hogy a kopoltyújukon már elkezdett lerakódni a nehézfémes üledék.
A hatóságok részéről ez ideig nem történt az ügyben semmi érdemleges, ami teljességgel elfogadhatatlan – mondja Orosz Örs, aki levélben fordult Ján Budaj környezetvédelmi miniszterhez, ám a minisztérium végül csak egy pár soros közleményben reagált. Az ökológiai katasztrófához annyit fűzött hozzá: nem az ő ügyük, az alsósajói bánya, ahonnan a szennyezés a Sajóba ömlik, a Rudné bane állami vállalat tulajdonát képezi, tehát a gazdasági miniszter, Richard Sulík reszortja. A képviselő azt is nehezményezi, hogy bár a hatóságok február 24-én már végeztek méréseket, tehát tudtak a szennyezésről, mégis csak március 13-án derült fény az ügyre, amikor a civilek nyilvánosságra hozták.
– Három hétig megpróbáltak fátylat borítani a katasztrófára – háborog a felvidéki politikus. Azt sem rejti véka alá, hogy miután a magyar segélyhívón keresztül jelezte a szennyezést az állami szerveknek, a magyar katasztrófavédelem még aznap éjjel kivonult a helyszínre, és megkezdte a víz vizsgálatát.
A jelek szerint Magyarországot kevésbé érinti az ökológiai katasztrófa, ugyanis a Sajóba került szennyező oldat még a szlovákiai szakaszon kicsapódik és a mederfenékre ülepszik, továbbá a Sajó vize Magyarországra érve a mellékfolyóknak köszönhetően jelentősen felhígul, így a magyar szakaszokon mért adatok már értékhatáron belül vannak.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság múlt heti közleményéből kiderült, a szennyezésről hivatalos tájékoztatást még nem kaptak a szlovák féltől, ezért a nemzetközi Duna-védelmi egyezmény keretében és a Magyar–Szlovák Határvízi Bizottságon keresztül kérik a Szlovákiát a kármentesítés haladéktalan megkezdésére.