Gulyás Gergely: kiállítóteret kapott a magyar építészet
A Walter Rózsi-villa felújításával a magyar építészet és műemlékvédelem története a területet régóta megillető alkalmas kiállítóteret kap – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden a Bajza utcai épület ünnepélyes átadásán.
A projekt a Magyar Művészeti Akadémia fenntartásában működő Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM-MDK) végleges elhelyezését célzó beruházás első ütemeként valósult meg. A látogatók előtt május 18-án nyíló tárlatát a villa, illetve egykori lakói inspirálták.
„Nagy szükség van arra, hogy jobban értsük az építészetet, a korábbi idők történeteit, mesterműveit, a mestereket és gondolataikat. Meg kell érteni, hogy az építészetben mi a korszellem, amely múlékony, és mi az belőle, ami századok múltán is kiállja az idők próbáját. Épített örökségünk megőrzése nélkül a nemzeti kultúra megóvása elképzelhetetlen” – fogalmazott Gulyás Gergely.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány 2010 óta nagy horderejű kulturális vállalkozásokat vitt sikerre, és ezzel a világ figyelmét is felkeltette. Példaként említette a Liget-projekt részeként megvalósult Magyar Zene Házát, az Operaház, a Zeneakadémia felújítását, az Eiffel Műhelyház megvalósulását, a Budavári Palotában zajló építkezéseket, a kastély- és várprogramot.
Vashegyi György, az MMA elnöke kiemelte: Walter Rózsi operaénekes 1936-ban épült egykori lakóhelye az első, Magyarországon közpénzből felújított modernista villa, amely megnyitja kapuit a közönség előtt. Hozzátette: a MÉM-MDK végleges elhelyezését célzó beruházást a kormány kiemelten közérdekűvé nyilvánította.
„A Magyar Építészeti Múzeum az egész Kárpát-medence legjelentősebb építészeti közgyűjteménye, amely a magyar építészet meghatározó alkotóinak, alkotásainak, dokumentumainak felkutatásával, gyűjtésével, kezelésével, illetve a magyar örökségvédelem intézményszíntű archiválásával foglalkozik” – jegyezte meg az MMA elnöke. A múzeum jelenleg ideiglenes telephelyen, az angyalföldi Jász utcában működik.
Almássy Kornél, a MÉM-MDK igazgatója arról beszélt, hogy a most felújított villa szomszédságában majdan megvalósuló épületegyüttes, az Építészet Ligete a magyar építészeti kultúra páratlan kincsestárát, mintegy 1,3 millió dokumentumot, tervet, fotót, bútort fog tudni bemutatni.
A felújított villában a Színtér és lakótér – a villa című nyitókiállítás a két világháború közötti építészetre, az otthon és a lakhatás témájára fókuszál, és a MÉM-MDK gazdag anyagára épít. Az egykori gyerekszobában a korszaknak a neveléshez kapcsolódó progresszív elveivel ismerkedhet meg a látogató, a dolgozószoba a munka témájára reflektál, az egykori háló kulcsszava a komfort. A látogatók megismerkedhetnek Walter Rózsi életével is.
A híres operaénekes, Walter Rózsi és családja számára 1936-ban tervezett villa felújítását 2020 őszén kezdték meg Kokas László építész tervei szerint, az MMA finanszírozásában, a Laki Zrt. kivitelezésében. A szinte teljesen elpusztult részleteket és belső tereket falkutatási munkák, valamint korabeli fotográfiák alapján sikerült helyreállítani. A jövőbeni működéshez az épületet 21. századi kiállítási és rendezvénytechnológiával szerelték fel. A felújított villa kiállítások mellett tárlatvezetéseknek, nyilvános eseményeknek, előadásoknak és kisebb koncerteknek is helyet fog adni.
A villa 1936-ban a Városligeti fasori (akkor Vilma királynő úti) szanatóriumok szomszédságában épült. A magyar modern építészet kiemelkedő alakja, Fischer József építész tervezte, a munkában nagy szerepet játszott Pécsi Eszter, az első magyar statikus mérnöknő, Fischer felesége, aki az épület vasbeton szerkezetéért felelt. A háromszintes villa Fischer építészetének kiemelkedő alkotása, a modern magyar lakóház-építészet jelentős példája.
Az épületet Walter Rózsi és Radó Géza mindössze tizenhárom évig használhatta, 1949-ben államosították. A szanatóriumi épületegyüttesből alakították ki a Korvin Ottó Kórházat, a villát évtizedekig óvodaként, majd gyermekorvosi rendelőként használták. A kórház 2009-ben költözött ki a területről, lehasznált, rossz állapotú épületállományt hagyva maga után.
