Tizenkét év mérlege
Négy hónap alatt, tizenöt részben, hiteles adatsorok segítségével tekintettük át Szalai Piroskával, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) Smart Family Centrumának vezetőjével, munkaerőpiaci szakértővel a magyar gazdaság elmúlt tizenkét évének teljesítményét, hosszabb-rövidebb kitekintéssel a korábbi időszakokra is. A sorozatot lezáró interjúnkban felidézzük a legfontosabb részleteket és összefüggéseket.– Összefoglalva mit tükröznek a magyar kormányzati teljesítményről a sorozatunkban közölt grafikonok?
– Az elmúlt tizenkét évben minden területen javulás következett be, és a javulás dinamikája Európában a legjobbak közé tartozott. Ehhez azt is érdemes tudni, hogy 2010-ben szinte nem volt olyan mutatónk, amelyben ne a legrosszabbak lettünk volna. Az ezredfordulón javultunk még, de 2002 után a lendület megtört. Miközben az unióhoz velünk egy időben csatlakozó országok 2004-től szárnyalni kezdtek, nálunk már hanyatlás indult. Ez számszakilag leginkább 2006-tól mutatkozott meg.
– Ez a pénzügyi válság időszaka?
– Az a válság két évvel később, 2008 októberének közepén tört ki, és a legtöbb országban csak 2009-től volt érzékelhető. Ezzel szemben Magyarországon 2006-tól már minden mutató romlott, a belső válság már ekkor megkezdődött. Így ért minket a külső válság, még tovább rontva a helyzetünket. A polgári kormány 2010-ben valóban gödörben levő országot vett át és kezdte meg a működését.
– Min változtatott az új kormány?
– A világ a válságból 2013–14 táján keveredett ki. Nekünk nem volt időnk ezt megvárni, mert államcsődközeli helyzetben volt az ország. Ezért a kormány egy sor innovatív megoldáshoz folyamodott, ami teljesen eltért a balliberális közgazdászok által megszokottól, ezért azt jósolták, hogy ezekből csak még nagyobb problémák lesznek.
– Ma már tudjuk, hogy nem így történt.
– Ezekkel a megoldásokkal Magyarország gyorsabban kilábalt a válságból, mint más államok. Először megállítottuk a zuhanást, aztán megkezdődött a javulás.
– A polgári kormány új elgondolásainak egyike a munkaalapú társadalom megerősítése. Ez hogyan tükröződött a sorozatunkban elemzett gazdasági folyamatokban?
– Mindegyik elemzésünkben olyan témát jártunk körbe, amely kapcsolódik a munkaalapú társadalom megerősítéséhez. Például az adórendszert is eszerint alakítottuk át. Ehhez egy rövid számsor: ha a munkaadó 2009-ben bruttó 300 ezer forint bért akart adni, ez neki 402 500 forintjába került, a munkavállaló viszont csupán 166 500 forint nettót kapott. Ma ugyanaz a bruttó bér a munkaadónak 339 ezer forintjába kerül, és a dolgozó kedvezmények nélkül is kézhez kap 199 500-at. A munkát terhelő adók csökkenése nem rontott a költségvetési egyensúlyunkon, mert megnövekedett a fogyasztás. Emellett jelentősen javult az adók beszedésének hatékonysága.
– A munkaalapú társadalom megteremtésével azonos súlyú elgondolás a családok támogatása, megerősítése. Ez miben mutatkozott meg?
– Nézzük ismét az adórendszert. Ma már kedvezmény jár az első házasoknak, a 25 év alatti fiataloknak, az egy- és kétgyerekes családoknak. A háromgyerekesek közel megtízszerezték a kedvezményüket, azok a nők pedig, akik legalább négy gyermeket neveltek, nem fizetnek személyi jövedelemadót. Sőt idén a gyermeket nevelő munkavállalók visszakapták a tavalyi személyi jövedelemadójukat az átlagbért terhelő adó mértékéig.
– 2010-ben nálunk volt egyik legmagasabb a szegénységgel vagy társadalmi kirekesztődéssel érintettek aránya. Több írásban is foglalkoztunk ezzel, milyen előrelépés történt?
– Ahogy mondja, a nemzetközi sztenderd alapján készült statisztikák szerint 2010-re a lakosság közel harmada ezzel a kockázattal élt, főleg a gyermeket nevelők voltak hátrányban. Hatalmas volt a munkanélküliség, csökkent a keresetek reálértéke, az otthonteremtők rákényszerültek a svájcifrank-hitelekre. Ma már nálunk az egyik legalacsonyabb a munkanélküliség, a keresetek hatalmasat nőttek, vásárlóértékük több mint háromnegyedével nagyobb, rengetegen teremtettek otthont a csok segítségével. Tizenkét év alatt több mint 1,3 millió ember került ki az érintettek köréből, és már Magyarországon sem jelent anyagi hátrányt a gyermeknevelés e mutató szerint sem.
– Sorozatunk végén mit gondol, folytatható a sikeres gazdálkodás, folytatódnak a grafikonokon a felívelő görbék?
– A járványt kitűnően kezeltük, az unió országai közül a magyar gazdaság tudott a leggyorsabban visszapattanni. Foglalkoztatási rátánk mindössze 2020 második negyedévében volt alacsonyabb a járvány előttinél, tavaly már jóval többen dolgoztak, mint korábban bármikor. Sőt a női foglalkoztatás javulása a férfiakénál is nagyobb volt. Jó kormányzati intézkedésekkel nagyon bízom benne, hogy megbirkózunk a jövendőbeli kihívásokkal is, és a görbéink tendenciái folytatódhatnak.
