Hirdetés

– A miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a Sberbank csődjét csupán külső hatás, a háborús szankciók okozták. Eszerint semmilyen intézményen belüli probléma nem volt a banknál?

– Kizárólag nemzetközi okokról beszélhetünk. Az orosz Sberbank úgy volt jelen Európában, hogy volt egy osztrák leánybankja, és ennek az osztrák intézetnek működtek további leánybankjai. Amikor megkezdődött a háború, és döntöttek a nemzetközi szankciókról, az orosz anyabank jelezte, hogy további finanszírozást nem tud nyújtani a leánybankjának. Emellett a régiós Sberbankok bankközi ügyletei is beszűkültek, mert félve a szankcióktól, semelyik pénzpiaci szereplő nem merte vállalni a velük való üzletelés kockázatát. Vagyis az említett Sberbankok légüres térbe kerültek. És ehhez jött a pánik először Csehországban, majd végig a közép-európai térségben. Ez okozta a problémát, miközben a magyar bank tőke- és likviditási oldalról is rendben működött.

– A környező országok közül Horvátországban és Szlovéniában más piaci szereplők felvásárolták az ottani Sberbankot. Itt nem lett volna rá mód?

– Vizsgáltuk mi is ezt a lehetőséget, sőt komoly erőfeszítéseket is tettünk, hogy találjunk olyan hazai szereplőt, amelyik egy az egyben átveszi az itteni Sberbank működtetését. Volt is érdeklődés, de bonyolította a helyzetet, hogy a Sberbank Magyarország felesleges likviditását az osztrák anyabankban tartotta. És amikor az osztrák anyabanknál kiderült, hogy befagyasztják a tevékenységét, nyilvánvalóvá vált, hogy ehhez a pénzhez nem juthat gyorsan hozzá a magyar leány sem. Ez a számokra vetítve azt jelentette, hogy a magyarországi hitelintézet 50 milliárd forintos tőkéjéből 35 milliárd ragadt Ausztriában. Innentől kezdve pedig az intézménynél tőkehiány is jelentkezett, ami elrettentette a lehetséges vásárlókat. Horvátországban és Szlovéniában nem volt ilyen probléma. Ezután kénytelenek voltunk visszavonni a Sberbank engedélyét.

Korábban írtuk

– Azóta eltelt majdnem egy hónap, hogy sikerült a kártalanítás?

– Összességében 65 ezer ügyfél lett érintett. Ebből 55 ezren lakossági ügyfelek voltak, a többi főleg kis- és középvállalkozás. Összegszerűen pedig az Országos Betétbiztosítási Alapnak (OBA) 146,8 milliárd forintot kell kifizetnie, ez a folyamat most zajlik. Az emberek több mint 70 százaléka már felvette a pénzt, ami az összeg körülbelül 80 százalékát jelenti. Az OBA-nak tíz munkanapja volt, hogy elindítsa a kifizetéseket, és ezt tudta tartani. Innentől már a lakosságon és a vállalkozásokon múlik, milyen gyorsan mennek be és intézik az ügyeket.

– Aki még nem kapta meg a pénzt, annak ezek szerint tennie kell valamit, vagy meddig várjanak türelemmel?

– Az OBA értesítőlevelei mindenkinek kimentek, a Sberbankban nyilvántartott állandó lakcímére, illetve székhelyére. Leginkább itt jelentkezhettek problémák azzal, ha valaki például nem íratta át az állandó lakcímét, amikor elköltözött, vagy nem ott él. De ez a tíz munkanap valójában csak az első szakasz, aminek a legfontosabb feladata, hogy a pénzt rendelkezésre bocsássa az OBA. Aki tehát nem kapott értesítést vagy kapott, de például nem tud elmenni a postára újabb tíz munkanapon belül felvenni a pénzt, az öt évig ezután is megkeresheti az OBA-t. A 2,5 millió forint feletti lakossági kifizetések a kijelölt takarékbanki fiókban egy évig várják az adott ügyfelet, majd utána további négy évig még szintén az OBA-nál vehetők fel. Rengeteg egyedi eset lehet ebben az úgynevezett utógondozásos szakaszban, például olykor az időközben bekövetkezett halálesetek sem kerülnek be a banki nyilvántartásokba. A 65 ezer ügy döntő többségét véleményem szerint heteken belül le lehet zárni, s ezres nagyságrendben maradhatnak olyanok, akik az egyéni élethelyzeti sajátosságok miatt külön kezelést igényelnek.

– A Sberbankban azonban nemcsak betétek voltak, de a hitelek széles választékát is kínálta, mi lesz most ezekkel? A helyzetet ráadásul tovább bonyolítja, hogy a hitelek egy része még mindig a koronavírus miatt elrendelt moratóriumban van… Hova kell fizetni?

– A hiteleket fizetni kell, a törlesztéssel ne álljon le senki. Rajta is van a Sberbank honlapján, hogy mi az a számlaszám, ahová fizetni kell a részleteket. Mindent az eredeti hitelszerződésnek megfelelően kell csinálni, aki pedig moratóriumban van, annak júliusig továbbra sem kell fizetnie, utána viszont igen. A végelszámolás során értékesíteni szeretnénk a hitelportfóliót, és ha ez ütemesen halad, a moratórium végére akár az is kiderülhet, hogy melyik piaci szereplő veszi majd át. Most a végelszámolónak, onnantól pedig az átvevő pénzügyi intézménynek kell törleszteni.

– Hogy is néz ki ez gyakorlatilag? Akinek most törlesztenie kell, mert nincs moratóriumban, az eddigi sberbankos számlaszámra is fizethet?

– A Sberbankhoz nem, nekik már nincs engedélyük, oda a pénzek nem mehetnek. A volt bank honlapján látható egy számlaszám, amit az MKB Banknál nyitottak, ott olvasható, hogy milyen közleménnyel, milyen számlaszámra, hogy kell utalni.

– Ha a Sberbank hitelportfólióját megveszik, továbbá ahogy mondta, kiegyensúlyozott volt a gazdálkodása, van rá esély, hogy a hitelek eladásából befolyó összeg akár fedezhesse is azt a veszteséget, amit most az OBA kártalanítási limit fölötti, vagyis 38 millió forintnál nagyobb összeggel bent ragadt betétesek elszenvednek?

– Erre nem lehet ígéretet tenni. Mivel azonban ez egy megfelelő állapotban levő bank volt, nem az volt a problémája, hogy rosszul hitelezett, és van még forrásállománya is, elméletileg jó esély van rá, hogy a megtérülés a korábbi eseteknél jobb legyen.

– Most sok pénz van az OBA-ban, mivel Magyarországon jó ideje nem volt semmilyen bankcsőd. Pedig túl vagyunk egy koronavírus-válságon, ami aztán okozott egy komoly gazdasági krízist is világszerte. Mi az oka, hogy mégsem dőlt be egyetlen magyar bank sem, sőt tavaly rekordnagyságú, 820 milliárd forintos adózott eredménnyel zárt a szektor? Ráadásul úgy, hogy a moratórium miatt például a hitelekből származó törlesztési bevételek jelentős része nem érkezik meg a bankokhoz már két éve?

– A koronavírus-járvány egészségügyi, majd ebből adódó gazdasági krízist okozott. Ezúttal tehát, ellentétben 2008-cal, nem a pénzügyi rendszer okozta a válságot, és az nem is vált a pénzügyi rendszer krízisévé. A magyar válságkezelés ráadásul alapvetően hitelközpontú kilábalást jelentett. Ennek során mind a kormányzat, mind a Magyar Nemzeti Bank komolyan ösztönözte a pénzügyi szereplőket, hogy ne állítsák le a hitelezésüket, sőt fokozzák. Ezért indítottuk mi is el ismét például a növekedési hitelprogramunkat. Ebben az időszakban összességében nagyjából 11 ezer milliárd forint került így ki a gazdaságba. Ennek is köszönhetően a Covid első ütései után nagyon komoly gazdasági növekedés kezdődött, gyors, „V alakú” kilábalással. Ezek a tényezők együtt okozták a bankszektor jó eredményét.

– A válságkezelő hitelprogramok gazdasági növekedésre gyakorolt jótékony hatása egyértelmű. De a bankrendszert illetően valóban ennyi eredményt hozhattak csupán a frissen kihelyezett hitelek, miközben a korábbi hitelekre elrendelt moratórium mégiscsak nyereségcsökkentő hatású volt?

– A korábban kihelyezett hitelek visszafizetésének a szüneteltetése valóban hatott a nyereségre például 2020-ban. De mivel ekkor sem állt le a hitelezés, sőt a volumene gyorsan emelkedett, az új hitelek szerepe egyre jelentősebb lett. A törlesztési moratóriumot pedig, miután teljesítette szerepét, fokozatosan kivezetik. Természetesen 2020-ban, amikor az állam befagyasztotta a törlesztéseket, ez azonnali veszteséget okozott a bankoknak, ám a fő kérdés mégis az volt, hogy amikor újraindul a fizetése ezeknek a kötelezettségeknek, akkor milyen lesz az ügyfelek törlesztőképessége. Nos, az érintettek zöme újra is tudta kezdeni a fizetést. És bár egy szűkített moratórium még mindig tart, öt százaléknál nagyobb ügyfélkört már nem érint.

– A moratóriummal tehát mindenki jól járt, az ügyfelek és a bankok is?

– A törlesztési stop nagyon sikeres döntésnek bizonyult, mert adott egy lélegzetvételnyi időt arra – akkor, amikor senki nem tudta, hogy mi fog történni a járvánnyal –, hogy mind a lakosság, mind a vállalatok rendezhessék a soraikat. Ez úgy történt meg, hogy közben megmaradt a gazdasági növekedés és a bizalom is, s így újra el tudták kezdeni a törlesztéseiket. A bankok nem teljesítő hitelállománya egyelőre semmit sem nőtt a koronavírus előtti időkhöz képest, és ezen a moratórium idén nyári kifutása sem változtat remélhetőleg jelentősen.

– Amikor kitört az orosz–ukrán háború, nemcsak a Sberbank ment csődbe, hanem az OTP és a Takarékbank részvényeinek árfolyama is zuhant a tőzsdén. Az OTP-nek leánybankjai is vannak mindkét országban. Jelenthet veszélyt ez a helyzet az OTP-re?

– Rendszerszintű problémát nem azonosítottunk. A Takarékbankot egyszerűen a tőzsdei pánik mozgatta, azóta vissza is nyerte az akkor elszenvedett árfolyamveszteség döntő részét. Az OTP-re nézve sem látjuk kezelhetetlennek a helyzet. Az OTP orosz és ukrán kitettsége a hitelintézet mérlegfőösszegében csak 6-7 százalék. Ráadásul a bank Oroszországban alkalmazott üzleti modellje sem hordoz erős kockázatokat: alapvetően kis összegű személyi hiteleket nyújtott, nem pedig nagy projekteket finanszírozott. Az OTP ráadásul jelezte, hogy teljes mértékben aláveti magát az uniós szankciós politikának, orosz entitása megfelelő likviditással rendelkezik, és így nem is kíván többletfinanszírozást nyújtani számára. Emellett tovább szűkíti a leánybank kockázatosabbnak ítélt tevékenységeit. Az első turbulenciákat érzékelve leállították a kinti hitelezési tevékenységet, kockázati szempontból felülvizsgálták és csak a biztonságos szegmensekben indították újra.

– Az itteni Sberbankkal ellentétben tehát az oroszországi OTP megáll a saját lábán egy jó darabig, és bár profitot onnan nem lehet kiszedni a szankciós politika miatt, egy idő után visszacsatornázható lesz a bank rendszerébe, ha majd túl leszünk ezen a helyzeten?

– Akár ez is lehetséges. Az itteni Sberbank és az oroszországi OTP között az a jelentős különbség, hogy az orosz Sberbank hiába mondta, hogy közép-európai leányintézményei álljanak meg a saját lábukon, a szankcióktól félve az összes többi bank megtagadta vele az együttműködést.

– Amúgy is mozgalmas időszak jellemzi a magyar bankrendszert. Napokon belül például a Budapest Bank egyesül az MKB-val, tavaly a Takarékbank olvasztott magába számos kisebb vidéki hitelintézetet. Milyen folyamatot jelez ez a gyakori átalakulás, honnan hová halad a magyar bankrendszer?

– A 2008-as gazdasági válság új helyzetet teremtett a pénzügyi szektorban. Nagyon megszigorodtak a szabályok, és innentől kezdve szükségszerűen elindult egy konszolidációs szakasz. Az uniós hitelintézetek egy része nem is élte túl a válságot, de mások esetében is csökkenteni kellett a nemzetközi ügyletek volumenét. Más kisebb szereplők pedig nem tudtak kellő mérethatékonyságot elérni, és emiatt infrastrukturális, informatikai, de akár személyzeti lemaradásokkal is küszködtek. Amelyek kisebb nyereséggel voltak csak képesek dolgozni, felhagytak a tevékenységgel, és így egy fokozatosan koncentrálódó piac jön létre. Pár évvel ezelőtt a magyarországi hitelintézeti szektornak még száznál több szereplője volt, most 24 befizető banki tagja van az OBA-nak. Magyarországon a konszolidációs folyamat jelenlegi legnagyobb eseménye a Budapest Bank MKB-ba olvadása, ami miatt április elsején előre bejelentett – a fúzió technikai befejezéséhez szükséges – bankszünnap is lesz. Rá egy évre pedig a Takarékbank is beolvad ebbe a szövetségbe, vagyis a három hitelintézetből végül egy lesz. A folyamat végén a második legnagyobb hazai tulajdonú kereskedelmi bank jön létre, amely várhatóan az eddiginél szélesebb fiókhálózatot, termék- és szolgáltatási palettát kínál majd az ügyfeleknek.