Piros volt a paradicsom
A választás előtti szűk hetekben berúgta a kampánydalmotort a baloldal. Jakab Péter gitárt fogott, Márki-Zayék lázadásra buzdítanak, az ellenzéki megmondóember, Molnár Áron (noÁr) szeretetről, Komáromy Gergely (G Ras) pedig O1G-ről énekel.
Hogy mitől kampánydal egy dal, annak meghatározása nem könnyű. Egyfelől azért, mert sok esetben a szerzők eredeti gondolatait zárójelbe téve használnak pártok, mozgalmak dalokat, másfelől pedig azért, mert politikai motivációjú nótákat évszázadok óta ismerünk (gondoljunk például a Kossuth-nótára, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc legnépszerűbb toborzódalára). Ám a szabad választáshoz való jog kiterjesztésével egészen más értelmet nyert e műfaj. Utóbbi kapcsán Magyarország és a térség országai is gyermekcipőben járnak, így a mai, hétköznapi értelemben vett politikai kampánydalok tekintetében érdemes a rendszerváltást kijelölni e műfaj hazai születésének.
Sikeres koncepciók
A rendszerváltás előtt számos protestdal született, amely az egypártrendszerben értelemszerűen nem egy adott párt mellett, hanem a hatalom vagy csak valaki ellen jött létre (gondoljunk a Beatrice 1988-ban megjelent Azok a boldog szép napok című számára), vagy politikai célokra használták fel, akár utóbb, a születését követő években. Az idősebb olvasók bizonyára emlékeznek a Scorpions Wind of Change című zenéjének kezdősoraira (I follow the Moskva / Down to Gorky Park / Listening to the wind of change / Sétálok a Moszkva folyó partján, A Gorkij-park felé. És hallgatom a változás szelét), amellyel a dal a rendszerváltás himnuszaként vonult be a történelembe.
A Szovjetunióval való szakításkor a rendszerváltó erők nemegyszer a nyugati popkultúrát hívták segítségül politikai céljaikhoz. Ilyen volt a Fidesz 1990-es kampányszlogenjének ihletője is, a Roxette Listen to your heart című slágere is. A dal akkor jól kifejezte a párt szellemiségét: buli, fiatalok, szabadság, szerelem.
A Fidesz zenei anyaga erős maradt a további választási kampányok során is. 2002-ben a rendszerváltók generációjának zenészeit felvonultató Kitörő örömre lelj végre, Magyarország! című dalt olyan ismert előadók énekelték fel, mint Pataky Attila, Vikidál Gyula, Keresztes Ildikó, Szikora Róbert és Esztergályos Cecília. E szerzemény és a videóklip egyaránt hordozta a kampánydalok elengedhetetlen pozitív üzeneteit: a harcot az üdvös célért, a reményt és a népakaratot megtestesítő tömegeket. A dal nem hozta meg az áttörést, szoros versenyben, de végül alulmaradt a Fidesz az MSZP–SZDSZ-szel szemben.
Négy évvel később a Fidesz ismét egy nagyágyúval készült a választásra. A Föld könnyei című dalt Demjén Ferenc írta és adta elő a párt választások előtti nagy kongresszusán. Arról, hogy hogy mit szimbolizál a szám, az előadó akkor az Origo kérdésére ezt mondta: „A nóta szövege egyértelmű, változás kell.” Állítása szerint az utólag párthimnusszá lett dalhoz nem kapott semmiféle instrukciót. A dallamos, érzelmes nóta nagy sikert aratott, és hozta a nyolcvanas évek nosztalgiaérzését, azaz „Rózsi” V’Moto-Rock utáni szólókorszakának stílusvilágát, ám a választási győzelemhez ez sem volt elég.
Ezzel egy időben az akkor még Gyurcsány Ferenc vezette MSZP–SZDSZ sem tétlenkedett, és minden eddigi kampány legemlékezetesebb kampánynótáját dobták „piacra”. A feleslegesnek tűnő „óóó” kiáltások és a nyelvi pongyolaságoktól sem mentes, egyszerűre sikeredett szöveg beleégett egy ország tudatába. És bár a választási kampányra írt dalok ritkán lesznek híresek zenei értékeikről, az MSZP soron következő kampánydala, a Többen vagyunk mint bárki gondolná minden várakozást alulmúlt. A gyenge, dallamtalan zene és a nemzeti erők fellángolása közepette írt visszás globalista üzenetei („Európa, közös ország, ahol eltűnt minden határ”) hűen reprezentálták a túlélésre játszó kormánypárt akkori állapotát.
Lelkes „civilek”
A 2010-es évektől, vélhetően a közösségi média szerepének felértékelődésével gőzerővel beindult a kampánydalok futószalagon történő gyártása.
A 2011-ben színre lépő Egymillióan a magyar sajtószabadságért (Milla) Facebook-csoport zenei performansza igazi csemege a kampánydalok történetében. A balliberális kötődésű Juhász Péter (a Kendermag Egyesület, valamint a Bajnai Gordon által létrehozott Együtt – a Korszakváltók Pártja alapítója) alapította mozgalom október 23-ra időzített Nem tetszik a rendszer című dalát több mint kétmillióan látták-hallották a YouTube-on. A dalt az NGO-szervezetek kötelékében dolgozó Karsay Dorottya, korábbi Budapest Pride-szóvivő énekelte, aki egészen hitelesen alakította az elégedetlen, lázadó, nagyvárosi fiatal szerepét, bár egy évvel a szocialisták bukását követően forradalminak nemigen nevezhető közhangulat feltüzeléséhez ez kevés volt.
A klipben ismert (Kulka János) és kevésbé ismert művészek is tátognak a szövegre, amely többek között ilyen és ehhez hasonló sorokból épült fel: „Nem tetszik, hogy egyre szarabbul érzem magamat hazámban, nem tetszik, hogy a haverok, a rokonok nemsokára disszidálnak […] Nem tetszik, hogy a diplomám egyre inkább szart sem ér.”
A forradalom elmaradt, de a „civil” dalgyártás nem állt meg. 2018-ban Molnár Áron színész, az ellenzéki noÁr „mozgalom” alapítója tett közzé egy angol szöveggel is ellátott klipet Tanulni akarunk címmel, amire több mint másfél millióan kattintottak a legnépszerűbb videómegosztó portálon. Az előadó felsorakoztatja az összes unalomig ismételt üres ellenzéki frázist, amelyek szerint a kormány a diákok elbutítását tűzte ki célul az oktatásban. „Márciusi ifjakat tudni kell, Petőfit, Jókait, Na de ki tanítja meg Neked az emberi jogaid?” – reppeli zavarba ejtő affektálások közepette Molnár, kijelölve az általa hőn vágyott „progresszív szellemű” oktatás prioritásait. NoÁr „nagyot ment” az elmúlt hetekben is. Valentin-nap alkalmából és a gyermekvédelmi törvényre válaszul Falusi Mariann-nal karöltve elkészítette a LOVEMBTQIA+ című videóklipet, amivel még a saját táborát is sikerült megosztania. Ebben a holokauszttal hozza párhuzamba a törvényt, amely tiltja a gyermekek LMBTQ-ideológiára való nevelését és arról beszél, hogy a szeretet mindenkiért eljön. A hátborzongató videóban az LMBTQ+ minden ága képviselteti magát: szerepelnek gyerekek, transzneműek és magassarkúban vonagló férfi táncosok. A Euronewsnak adott Molnár-interjúból egyébként kiderül, ők az úgynevezett Vogue-stílust táncolták, amely az LMBTQ-közösség egyik jellemző táncstílusa.
„Eddig ez a leghatékonyabb Fidesz-kampányvideó” – írta egy hozzászóló a YouTube-on, amivel nehéz vitatkozni.
Ezzel egy időben jelentkezett a Ligetvédők csoportjából ismertséget szerzett G ras, azaz Komáromy Gergely aktivista is, akinek a korábban a népszerű amerikai rapper, dr. Dre Still D.R.E zenéjének alapjaira íródott 2017-es A lázadás éve című dalát több mint egymillióan látták a YouTubeon. A mostani, A változás éve című dalának videójában, amelyben egy férfi a feketék felsőbbrendűségét hirdető rasztafariánus mozgalom zászlaját lengeti, az előadó többször megismétli a Márki-Zay-féle „csak felfelé” szlogent, a fideszeseket börtönnel fenyegeti, és többek között a szeretetről beszél.
Kampányhajrá
A közeledő választás ismét aktivizálta a lelkes művészeket. Élni hívlak címmel jelent meg ősszel Az aHang, a Számoljuk Együtt és a Civil Választási Bizottság szervezésében készült előválasztási mozgósító videó. A formabontó alkotás „élni hívta” az SZDSZ-es panoptikumot: Mérő László, Gálvölgyi János, Kulka János, Gerendás Péter és a Pa-dö-dő is szerepelt az akusztikus dal klipjében, de az újabb generáció is, így Lakatos Márk és a korábban említett Molnár Áron is, aki az utolsó versszakot reppelve adta elő, ezzel is hidat képezve a letűnt korok SZDSZ-növendékei és az újabb, woke-generáció között.
A fiatalosnak szánt, de annak legkevésbé sem nevezhető alkotás szintén nem aratott nagy sikert a közösségi médiában, még a baloldalon sem. „Na most lettem Fideszes szavazó és két haverom is, akikkel együtt hallgattuk meg ezt a förtelmet” – írta az egyik kommentelő.
Hasonló koncepció alapján készült szeptemberben a Karácsony Gergely nevével fémjelzett 99 Mozgalom kampánydala, Döntsük le a falakat címmel. Az összellenzéki kampányvideóban feltűnő ismert emberek között láthatjuk Fullajtár Andreát, Jordán Tamást, Mécs Imrét, Iványi Gábor lelkészt, de Herczeg Zoltánt is.
Ám a legbizarrabb produkcióval márciusban, a kampányhajrára hozakodott elő az ellenzék. A hatalom a népé! című, szektás hangulatot megidéző videóklipben kevésbé ismert színészek énekelnek arról, hogy a hatalom a népé, mindezt egy raktárépületben. Csillogó szemű ifjak és idősebb, ám annál lelkesebb emberek néznek mélyen egymás szemébe és éneklik az igét.
A kampány dübörög, és a kormánypártok sem tétlenkednek. A TikTok közösségi oldalon elterjedt egy mémvideó, amely egy ismert mulatóst (Piros volt a paradicsom) és a kormány új szlogenjét mixeli össze. A dalt (Piros volt a paradicsom, nem sárga, Magyarország előre megy, nem hátra!), utóbb a Fidesz fel is használta kampánynótaként egy videójában, és Orbán Viktor is idézte az év végi Fidesz-kongresszuson.
Bejött. Csak a TikTokon 12,3 millióan kattintottak az ezzel a címkével ellátott videóra. Hogy mindez kinek mennyit ért, azt most vasárnap megtudjuk.
