Lassan eltűnik a csepeli Duna öböl
Tragikomikus jelenetek tarkították a nyáron azt a sajtótájékoztatót, amelyet Illés Zoltán, a Fidesz környezetvédő-szakértője és Németh Szilárd csepeli frakcióvezető tartottak Szabadkikötő harmadik öblének titokban zajló feltöltéséről. A sajtótájékoztató hírére megjelent biztonsági emberek előbb a média képviselőit tiltották ki a munkálatok helyszínéről, röviddel ez után pedig Illés Zoltánt kergették meg a Duna gáton (fénykép és Illés Zoltán, Németh Szilárd közös közleménye itt). Lapunk most újabb megdöbbentő fotósorozatot kapott a titokban folyó munkákról.
Megállás nélkül, hónapok óta hordják a teherautók a törmeléket a Duna csepeli öblébe, melyből egyre kevesebb látszik. A munkálatokat és azok okait kezdettől fogva titokban tartották a kivitelezők és a csepeli önkormányzat vezetői, most sem tudni mi az egész értelme. Hacsak nem a pénz. Az öbölfeltöltés ugyanis szó szerint milliárdos üzlet lehet, “baráti áron” is el lehet kérni másfél milliárd forintot ennyi sitt lerakásáért.
A Waberer’s Holding Vagyonkezelő Zrt., valamint a Wintco csoporthoz tartozó Raaberlog Zrt. a kikötő 75 éves üzemeltetési jogát szerezte meg a két évvel ezelőtti privatizációs pályázaton, egyúttal – ugyanerre az időre – haszonélvezeti jogot szerzett a földterületre, az épületekre és az infrastruktúrára.
A Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. néven létrejött cég a következő 10 évre 13 milliárd forintos fejlesztést – ezen belül a Duna öblök rendbetételét – garantálta a privatizációs szerződésben. Az nem tudjuk, hogy rendbetételnek számít-e a hármas öböl építési hulladékkal való betömése, ami – józan ész szerint- alapjaiban akadályozza meg az öböl későbbiekben, kikötőként való üzemeltetését.
Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy elindult egy fejlesztési folyamat is a kikötő más területein, másik öblében, így a közelmúltban megépült az új Ro-Ro terminál.
A kikötő területe 153 hektár, a két jelenleg használt medencében 18 hajóállás található. A most betemetésre kerülő harmadik medence a nyolcvanas években készült, azonban – hiba költöttek rá mai áron is hatalmas összeget – a szűkülő pénzügyi lehetőségek miatt már nem sikerült teljesen befejezni.
Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. által a következő 10 évre vállalt 13 milliárd forintos fejlesztés első, a közelmúltban átadott 3 milliárd forintos ütemét (a Ro-RO kikötőt) 75 százalékban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, míg a maradék negyedét a magyar állam finanszírozta. Azaz, ha a témában eddig megjelent újságcikkek igazat írnak, az eddigi beruházásokba a privatizáló cég pénzt nem fektetett be, viszont a sitt lerakásáért még jó másfél milliárd forintot kereshetett is.
(Csepel.info)