Elnökválasztást és előrehozott parlamenti választást tartanak Szerbiában
Szerbiában előrehozott parlamenti választást, valamint elnökválasztást, néhány helyen pedig önkormányzati választást is tartanak vasárnap.A parlamenti választáson a 6,5 millió szavazó 19 párt és koalíció jelöltjei közül választhatja ki, hogy kit juttat be a 250 fős belgrádi törvényhozásba, míg nyolc jelölt közül dönthet arról, hogy ki legyen Szerbia következő köztársasági elnöke.
A parlamenti bejutási küszöb két évvel ezelőtt ötről három százalékra csökkent, így várhatóan a szokásosnál több jelöltlista képviselői is bekerülnek a törvényhozásba. A nemzeti kisebbségek pártjai az úgynevezett természetes küszöb szabálya szerint kerülhetnek a törvényhozásba, ami azt jelenti, hogy annyi képviselőjük kerülhet be a parlamentbe, ahányszor az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot megszerzi egy nemzeti kisebbségi párt anélkül, hogy el kellene érnie a 3 százalékos bejutási küszöböt. A két éve elfogadott törvénymódosítás szerint a természetes küszöb meghatározásakor a kisebbségi pártokra leadott szavazatoknál 1,35-ös szorzót használnak.
A felmérések szerint az induló 19 lista közül legfeljebb hét szerb pártnak van esélye arra, hogy bejusson a belgrádi törvényhozásba, emellett várhatóan magyar, horvát, bosnyák és albán kisebbségi képviselők is bekerülnek a parlamentbe. A választások legnagyobb esélyese a kormányzó, jobbközép Szerb Haladó Párt (SNS). A Faktor Plus közvélemény-kutató felmérését a Blic című napilap közölte a napokban, eszerint az SNS a szavazatok mintegy 53,6 százalékára számíthat. A második helyen népszerűségben az ellenzéki Együtt Szerbia Győzelméért lista végezhet, amely a felmérések szerint a szavazók 13,7 százalékának a támogatását élvezi. A harmadik helyre a kisebbik kormánypártnak, a balközép Szerbiai Szocialista Pártnak van a legnagyobb esélye, amelynek támogatottsága 10,2 százalékos. Több ellenzéki párt is bejuthat a parlamentbe, erre esélye van a környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó Muszáj koalíciónak (4,7 százalék), a Szerbiát ismét királysággá alakítani vágyó Remény koalíciónak (3,8 százalék), a nacionalista nézeteket valló Fogadalomtevők Szerb Pártjának (3,7 százalék), illetve az antiglobalista Szuverenistáknak (3,1 százalék).
A mintegy 250 ezres vajdasági magyarság legerősebb pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) egyedüli magyar pártként indul a választásokon. Az eddigi kormánykoalícióhoz tartozó VMSZ-nek kilenc képviselője volt a belgrádi törvényhozásban, és ezúttal is jó eredményre számít.
A nyolc elnökjelölt közül a felmérések szerint a legtöbb szavazatra a hivatalban lévő államfő, Aleksandar Vucic számíthat, akit a voksolók körülbelül 56 százaléka támogat. Második helyen pedig a szerb hadsereg egykori vezérkari főnöke, az ellenzéki Együtt Szerbia Győzelméért koalíció jelöltje, Zdravko Ponos végezhet a voksok 28,5 százalékával.
Amennyiben egyik elnökjelölt sem szerzi meg a szavazatok abszoltút többségét, akkor második fordulót kell tartani, amelyen a két, legtöbb szavazatot szerző jelölt méri össze erejét. A közvélemény-kutatások szerint várhatóan a választópolgárok 54-56 százaléka járul az urnák elé vasárnap. A legutóbbi választáson, 2020-ban nem egész 49 százalékos volt a részvétel a parlamenti választáson, míg az öt évvel ezelőtti elnökválasztás alkalmával a szavazásra jogosultak 54,36 százaléka járult az urnák elé.
A választópolgárok vasárnap 7 és 20 óra között adhatják le voksaikat Szerbia 8361 szavazóhelyén. A végleges eredményeket az urnazárást követően a legkésőbb 96 órán belül hozzák nyilvánosságra, ám az első eredmények már a választás éjszakáján várhatók.
