A szakszervezeteknek sokat kellett engedniük a megállapodáshoz, ők ugyanis eredetileg 80 ezer forintos minimálbér-javaslattal kezdték a tárgyalásokat. Az egyezség nem érinti a közszférát, ahol továbbra is érvényben van a kormány által korábban bejelentett bérstop, valamint a 13. havi járandóság elvétele.

Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban mintegy nyolc hétig tartó tárgyalássorozaton a munkaadók a jövő évre várható gazdasági nehézségek miatt elleneztek mindenféle béremelést. Végül ebben is engedni kényszerültek: a résztvevők 3-5 százalékos béremelési ajánlattal álltak fel a tárgyalóasztaltól. A Gyáriparosok Országos Szövetsége és a Vállalkozók Országos Szövetsége egyúttal jelezte: nem értenek egyet a megállapodással, de nem akarják megakadályozni azt.

A megállapodás értelmében emelik a szakmunkás bérminimumot is, az eddigi 86 500 forintról két lépcsőben júliusig 87 500 forintra.

A minimálbér 2001-től lett fontos szabályozóeszköz a magyar politikában. A polgári kormány ekkor emelte majd 60 százalékkal, 25 500-ról 40 000 forintra a legkisebb kereset összegét – amit a következő évben újabb 25 százalékos, 50 000 forintra történő emelés követett. Azóta a szocialista kormány nagyjából az inflációnak megfelelően emelte a minimálbér összegét. Új vívmányként azonban 2006-tól bevezették a szakmunkásminimálbért. Bár már a szabad demokraták 2002-es programjában is szerepelt, végül csak ajánlás szintjén állították fel a diplomás minimálbér-kategóriát, amelynek szintje a normál minimálbér másfélszerese.