Tisztelt Honfitársaim! Magyarok a Kárpát-medencében és az egész világon! – így szólította meg televíziós, újévi köszöntőjében a határon innen és túl élő magyarokat Sólyom László. Így folytatta: „Bizonytalan és válságos év előtt állunk. Nemcsak az a kérdés, hogy vészeljük át, hanem az is, hogy mi lesz utána, milyen állapotban fogunk megérkezni a válság utáni napokba.”

Egyáltalán felfogjuk-e a helyzetet, és azt, milyen sok múlik rajtunk? – tette föl a kérdést az államfő, figyelmeztetve: kár lenne, ha csak azzal törődnénk, ami közvetlenül minket érint. „Amíg nem az én munkahelyem szűnik meg, nem az én vállalkozásom omlik össze, nem az én családom nélkülöz, addig a válság a mások dolga? A bankok baja, ha nincs pénzük?” – folytatta.

Bizony mindnyájunkat érintő, fontos kérdés, hogy 75.000 vagy 200.000 ember kerül-e utcára, hogy mi lesz a családjukkal. Senkinek sem mindegy, -1, vagy -3 százalék lesz-e a gazdasági növekedés, vagyis magyarán a zsugorodás – adta meg a választ.

Vajon felrázta-e az egész társadalmat, hogy néhány év alatt mintaországból sereghajtók lettünk? – szólította meg a hallgatókat, azt is megkérdezve: „Csak ha az általános rossz hangulat, a városok, falvak, és a szolgáltatások leromlása, az erőszak terjedése, a mindennapi kapcsolatokat elöntő türelmetlenség és kíméletlenség, majd az elszegényedés átcsap egy határon, csak akkor fogunk majd arra gondolni, hogy ezek bizony nem véletlenek, hanem következményei valaminek? És akkor majd bűnbakot keresünk-e, vagy belátjuk a magunk mulasztásait is?”

A válság ugyanis már súlyosan legyengült állapotban találta az országot. A kiút világos meghatározása és az alapvető változások sürgős bevezetése a kormány felelőssége – figyelmeztetett.

Sólyom mindazonáltal hangsúlyozta: most nem a politikusokhoz, „hanem Önökhöz szólok. Önökön legalább annyi múlik, mint a politikusokon, sőt, szerintem több.”

Rámutatott: a magunk és családunk számára ki kell alakítanunk a felszínen maradás stratégiáját.

Ez pedig nem megy a régi módon; nemcsak a korábbi gazdaságpolitika miatt, hanem azért sincsenek az országnak tartalékai, mert nincsenek lakossági megtakarítások. Elköltöttük a pénzünket, sőt jóval többet. Az embereknek pedig a válságban még súlyosabb teher a hitelek törlesztése – hangoztatta sólyom, aki szerint a legfontosabb a jövőre nézve saját erőforrásaink – pénz, idő, egészség – bölcsebb beosztása.

Mégis a jóakaratú emberekben bízom: a mindennapok küzdelmeiben, a munkahelyen, az üzletben, az utcán és emberi kapcsolataikban megőrzik az emberi tartást, nem hagyják tovább romlani a légkört. Tudom, hogy nehéz, de ha erre ügyelünk, ha van ilyen belső iránytűnk, akkor majd tudunk vigyázni egymásra; keserűségünkben sem fordíthat senki a másik ellen. Felelősségünk van tehát egymásért is – így Sólyom.

Azok, akik bíznak egymásban, kölcsönösen megsegítik egymást. Ezért az önállóság elválaszthatatlan a szolidaritástól. A közvetlen baráti segítségen túl, nem lehetünk közömbösek mások sorsa iránt sem. Aki teheti, nyújtson segítséget azoknak, akik végképp támasz nélkül maradtak! – ajánlotta az államfő, hozzáfűzve: az emberség e szép megnyilatkozásai mellett azonban óriási feladat vár a nagy segélyszervezetekre valamint az egyházakra.

(keh.hu)