A magyar kormány és az Európai Unió között megkötött hitelszerződés a nemzetközi szerződésekről szóló törvény értelmében egyértelműen nemzetközi szerződésnek minősül, s így a megkötése előtt felhatalmazást kellett volna kérnie a kormánynak az országgyűléstől – tájékoztatott Balsai István. A politikus hozzátette: nem hogy nem kért felhatalmazást a kormány – holott enélkül nem állt volna módjában ebben a kérdésben dönteni – hanem egyáltalán nem is tájékoztatta a szerződés feltételeiről és körülményeiről a törvényhozást. Ez pedig alkotmány- és törvényellenes.

A legkomolyabb probléma a szerződéssel azonban nem is az, hogy alkotmányt sértettek a megkötésével, hanem az, hogy felülírja a magyar jogrendet: a hitelezőknek semmilyen tiltó rendelkezésre, védelmező jogszabályra, nemzeti ereklyére nem kell tekintettel lennie abban az esetben, ha az ország nem tudja visszafizetni a felvett kölcsönt – fogalmazott Balsai István.

A politikus még szerdán tájékoztatott arról: a szerződés egyik mellékletében rögzítettek értelmében a Magyar Köztársaság egész nemzeti vagyona az EU-s hitel fedezetéül szolgál. Ugyanez a helyzet a Magyar Köztársaság üzleti vagyonával is. Ez pedig azt jelenti, hogy a hazánk valamilyen oknál fogva nem fogja tudni törleszteni a hitelt, abban az esetben minden nemzeti tulajdonunk – például a Szent Korona vagy a Parlament épülete, de akár a nemzeti vízkészletünk is – veszélyben kerülhet, s a külföldi hitelezők tehetik rá a kezüket.

Ebben a helyzetben egyetlen helyes megoldás van – szögezte le Balsai István: a kormány szerződésben érintett tagjainak el kell érnie Brüsszelnél, hogy módosítsák a szerződés feltételeit, vegyék ki belőle azokat a rendelkezéseket, melyek érintik a nemzeti vagyon védett tulajdonait.

A politikus kijelentette: a kormány azon három tagjának, akik aláírták ezt a hitelszerződést, feltétlenül le kell mondaniuk, de mielőtt ezt megtennék, el kell érniük, hogy a szerződés magyar állami tulajdonra vonatkozó részét módosítsák.

(fidesz.hu)