A szelektív hulladékgyűjtésben résztvevők leginkább műanyag (81%), papír (74%) és üveg (58%) hulladékokat válogatnak. Az aktív szelektálók gyűjtési hajlandóságát növelné, ha még több szelektív gyűjtősziget létesülne, hiszen 32%-uk azokat még mindig túl távolinak véli lakóhelyétől, ugyanakkor a lakosság 65%-a már akár több, mint 100 métert is hajlandó megtenni otthonától a színes szelektív gyűjtőedényekig.

Egyre környezettudatosabbak vagyunk; visszavisszük a lemerült elemeket, amit lehet csomagolás nélkül vásárolunk, egyre többen nem kidobjuk, hanem leadjuk az elhasználódott elektronikai eszközöket és szelektíven gyűjtjük a csomagolási hulladékokat. A környezetvédelem ezen modern formájának hazai gyakorlatát vizsgálta az ÖKO-Pannon Kht. megbízásából a TNS Hungary Kft. 2008 végén készített országos, reprezentatív kutatása is. Az 1005 fő megkérdezésével elvégzett kutatás tárgya a magyar lakosság szelektív gyűjtéssel kapcsolatos attitűdje, preferált hulladékgyűjtési eljárásai, szokásai, mindennapi gyakorlata és a nem gyűjtők gyűjtési hajlandóságának vizsgálata volt.

A felmérésből kiderül, hogy a szelektív hulladékgyűjtést ma már szinte mindenki, a lakosság 96%-a ismer i. A környezetvédelem ezen módjára 2006-ban még csak a lakosság 68%-ának volt lehetősége, 2008-ban viszont már a megkérdezettek 76%-a nyilatkozott úgy, hogy lakóhelyén lehetősége van a szelektív hulladékgyűjtésben való részvételre. A rendszer kiépítettsége persze még nem „garancia” annak hatékonyságára, hiszen a gyűjtésben résztvevők aránya ennél alacsonyabb, de évről-évre biztatóan nő. Amíg 2006-ban a megkérdezettek 46%-a, addig 2008 végén már 52%-a vallotta azt, hogy anyaga szerint elkülönítve gyűjti az otthonában képződött csomagolási hulladékokat, amely eredmény a szakemberek szerint a visszagyűjtött mennyiségek tükrében némileg túlzó. A szelektív hulladékgyűjtéshez való pozitív lakossági hozzáállást mutatja viszont az a tény, hogy a nem gyűjtők közel 2/3-a (64%-a) nyilatkozott úgy, hogy ha lehetősége lenne rá, ő is bekapcsolódna a „mindennapi szelektálásba”.

A magasabb iskolai végzettségűek, a nagyobb településeken élők és a 40-59 évesek nagyobb arányban vannak azok között, akik úgy nyilatkoztak, hogy szelektíven gyűjtik háztartási hulladékukat, mint amilyen az arányuk a teljes népességen belül.

„Egyre többen és többet gyűjtünk szelektíven. Az elmúlt két év során 6%-kal nőtt az aktívan szelektálók aránya, ugyanakkor az országos szelektív gyűjtési rendszer működtetésében még jelentős tartalékok vannak.” – mondta Viszkei György, az ÖKO-Pannon Kht. ügyvezető igazgatója. „Az újabb szelektív hulladékgyűjtő pontok telepítése és a széleskörű tájékoztatás segíthet abban, hogy a szelektív gyűjtést eddig elutasítókat meggyőzzük, ugyanakkor gyakran csak a lustaságunkat kellene leküzdeni” – tette hozzá az igazgató.

A szelektív hulladékgyűjtést elutasítók aránya évek óta változatlan. A kutatásban megkérdeztettek 32%-a a gyűjtőhelyek lakóhelyétől való relatív távolsága, 20%-a a gyűjtés otthoni körülményessége, 19%-a pedig az otthoni hely hiánya miatt nem vesz részt a gyűjtésben. Sajnos még jelentős azok aránya is, akik az ismeretek és a proaktív attitűd hiánya miatt nem gyűjtenek szelektíven. A nem gyűjtők 15%-ának nincs ideje a gyűjtésre, 13%-a nem tudja hol vannak a gyűjtőhelyek, 11%-a körében még mindig él az a tévhit, hogy a hulladékokat az elszállításnál összeöntik, további 11%-pedig „nem tartja fontosnak” a környezetvédelmet.

Magyarországon ma már közel 6 millió lakosnak, több mint 5000 gyűjtőponton, illetve házhoz menő gyűjtés révén van lehetősége részt venni a szelektív hulladékgyűjtésben. Az ÖKO-Pannon Kht. kutatásában megkérdezettek 91%-ának lakóhelyén gyűjtőszigetes, 21%-ának településén pedig házhoz menő (zsákos) gyűjtési rendszer működik. Azt az előfeltevést, hogy a szelektív gyűjtés terén a lakosság kezd kissé elkényelmesedni, jól mutatja az tény, hogy 2006-ban a gyűjtőszigetes gyűjtési módot (58%) a lakosság még előnyben részesítette a házhoz menő gyűjtéssel szemben (37%), addig 2008-ra csökkent a gyűjtőszigetek használatát preferálók száma (51%), miközben jelentősen nőtt azok aránya akik inkább a zsákos gyűjtést választanák (44%), ha csak egyetlen gyűjtési mód lenne elérhető településükön.

A lakosság által szelektív gyűjtött anyagok fajtája életmódunkkal és fogyasztási szokásaink változásaival áll összhangban. 2008-ban a felmérésben megkérdezettek 91%-a gyűjtötte szelektíven a műanyagot, 82%-a papírt, 77%-a az üveghulladékot, míg érzékelhető növekedés tapasztalható a fémek és az italos kartondobozok gyűjtésénél: előbbi hulladéktípust 2006-ban a lakosság 30%-a, tavaly pedig már 49%-a említette, a tejesdobozokat pedig 25% helyett 46% gyűjti.

2008-ban az anyaguk szerint különválogatott hulladékokat a kutatásban megkérdezettek 3%-a naponta, 18%-a hetente többször, 33%-a hetente egyszer, 23%-a havonta többször, 11%-a havonta egyszer, további 11%-a pedig ennél ritkábban vagy soha nem viszi a színes kukákhoz. A kutatás érdekes megállapítása, hogy a szelektív hulladékgyűjtés terén „egyre kényelmesebb” a lakosság. Amíg 2006-ban a megkérdezettek 72%-a, addig 2008-ban mindössze 65%-a vitte el gyalog a hulladékokat otthonától a gyűjtőszigetekig, ezzel párhuzamosan, két év alatt 14%-ról 22%-ra nőtt azok aránya, akik ezt a távolságot autóval teszik meg.

Az ÖKO-Pannon Kht. kutatásából kiderül, hogy a szelektíven gyűjtők döntő többsége, 65%-a több mint 100 métert is hajlandó megtenni otthonától a gyűjtőszigetig, míg azok többségénél (56%), akik nem gyűjtenek, a 100 méter a távolság felső határaként jelentkezik. Érdekesség, hogy az aktívan gyűjtők körében nőtt azok aránya, akik lakóhelyüktől egyre távolibbnak ítélik meg a gyűjtőszigetek távolságát, ami valószínűleg összefügg az autóhasználat előbb említett növekedésével és a gyűjtők elkényelmesedésével.

A megkérdezettek spontán véleménye szerint a lakosság szelektív gyűjtésben való részvételét egyrészt a hulladékgyűjtő edények elérhetőségével, másrészt pedig szélesebb körű tájékoztatás, reklámozás révén lenne célszerű javítani.

Az országos szelektív hulladékgyűjtési rendszer gerincét az Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. által üzemeltetett és az ÖKO-Pannon Kht. által koordinált budapesti szelektív hulladékgyűjtési rendszer alkotja. A fővárosban 2003 decemberében vette kezdetét a szelektív hulladékgyűjtési rendszer kiépítése és 2008 végén a lakosság már mintegy 900 szelektív hulladékgyűjtő szigeten gyűjthette anyaga szerint különválogatva a csomagolási hulladékokat.

Nemcsak az összegyűjtött hulladék, az is fontos, hogy csaknem minden budapesti lakos (90%) tudja, hogy lehetőségében áll szelektíven gyűjteni, ugyanakkor három válaszadóból csak ketten gyűjtik valóban szelektíven a hulladékot.

A megkérdezettek egyharmadának ugyan lehetősége lenne rá, mégsem válogatja külön a hulladékot. Minderre, csakúgy, mint országosan, Budapesten is a leggyakoribb indok a gyűjtőhelyek relatív távolsága, az otthoni gyűjtés és válogatás körülményes és helyigényes volta.

A háztartási hulladékok átlag feletti részét gyűjtik szelektíven a budapestiek, azaz míg az országos átlag a keletkező otthoni hulladékának 54,6 százalékát, addig a budapestiek 58,4 százalékát válogatják szét.

Az iskolai végzettség után a lakóhely a második legmeghatározóbb tényező a tekintetben, hogy a háztartások a keletkezett hulladék mekkora részét gyűjtik szelektíven.

A szelektív gyűjtésre ösztönzi a budapestieket az is, hogy a 2008-as felmérés szerint csaknem minden második (48%) megkérdezettnek kevesebb, mint 100 métert kell megtennie a gyűjtőszigethez. Ez az arány ugyan csökkent a 2006-os felméréshez képest, ami jelezheti azt is, hogy nőtt a válaszadók ismerete a hulladékszigetek elhelyezkedéséről.

Az FKF Zrt. – a budapestiek szelektív gyűjtését megkönnyítendő – idén újabb hulladékudvarok nyitását, valamint több mint száz gyűjtősziget létesítését tervezi.